Jusztina
6 °C
20 °C

Itt a recept, hogyan nyerték a milliókat

D ATI20141010009
2014.12.17. 08:03
Egy vidéki fideszes politikus elárulta okosságokban kevésbé tájékozott fideszes társának, mi zajlik az uniós pályázatok körül: jelentkezik egy cég, hogy megnyeri a pénzt, de cserébe egy sor jogcímen ő is kiveszi belőle a részét. Ha nem tetszik az ajánlat, megy tovább egy másik önkormányzathoz. A kiokosított fideszes – aki idő közben átpártolt az ellenzékhez – akkor nem akarta elhinni, hogy így működik a rendszer, mostanra azonban neki is összeállt a kép. Saját maga fésült át 100 milliárdnyi uniós szerződést, és arra jutott, hogy az összegyűjtött adatok is megerősítik a gyanút, létezik egy olyan céghálózat, amely kifejezetten az EU-s pénzek lehívására specializálódott.

Az EU-s pályázatok ma úgy működnek Magyarországon, hogy lejön a cég, és azt mondja, hogy én kompletten beadom és megnyerem neked a pályázatot, de cserébe én csinálok majd mindent. Ha így nem kell, akkor megyek egy várossal odébb, mert van egy kvótám, amit eloszthatok.

Hadházy Ákost még a Fidesz önkormányzati képviselőjeként oktatta ki egyik párttársa, hogyan működnek a dolgok az EU-s pályázatok körül. A trafikbotrány egykori kirobbantója az Indexnek elmondta, megdöbbent, amikor elmagyarázták neki, hogy az esetek jó részében nem a helyi önkormányzatok találják ki, induljanak-e valamely uniós pályázatokon, hanem bennfentes cégek házalnak különféle ajánlatokkal: az önkormányzatoknak nem kell semmit sem csinálni, a cégek megnyerik számukra a pénzt, de csak akkor, ha elfogadják, hogy a cég is leveszi a maga sápját.

A szekszárdi politikus azt állítja, hogy a fenti mondatokat az októberben a város polgármesterévé választott Ács Rezsőtől hallotta, és igazolni tudja, hogy szó szerint így hangzott el.

Megkérdeztük Ács Rezsőt is, aki kijelentette, nem emlékszik, hogy folyt volna kettejük között ilyen témájú beszélgetés, de hozzátette azt is, nem akar foglalkozni Hadházyval, mert szerinte az LMP-hez átállt politikus „mondott már nagyon sok olyat, aminek nincs köze a valósághoz”. 

Hadházy szerint viszont egyre erősebb a gyanú, hogy a megdöbbentő mondatok mögött valós tapasztalatok állhatnak.

A volt képviselő idén tavasszal kezdte vizsgálni a TÁMOP-támogatásokból finanszírozott tanterem-felújítások pénzügyeit, és rövid kutakodás után több száz olyan tételre bukkant a kifizetések között, amelyek nehezen indokolható módon kerültek egy-egy gazdasági érdekcsoporthoz.

Júniusban az Index is írt a természettudományos tantermek kialakítását célzó Öveges-programról, miután kiderült, hogy termekre csak a pályázatokon elnyert uniós pénzek töredékét használták abban a 44 vidéki és a 8 fővárosi iskolában, amelyek százmilliókat nyertek a beruházásra. A megmaradt összegek különféle járulékos címeken találtak gazdára. Az Öveges-programban 14 milliárd forintot osztottak szét. Egy-egy város 200-300 millió forintot kapott, de ebből legfeljebb 40 milliót használtak a teremrekonstrukcióra. Emellett viszont volt hely, ahol tanulmányokra 11 millió, projektmenedzsmentre 14 millió, a nyilvánosság biztosítására 15 millió forintot számoltak el. Ezenkívül nem kis összeget, 16 millió forintot fizettek ki egy olyan szoftverre, amely a felújított 30-35 fős tanterem foglaltságát tartja nyilván. És ezek a kiadások minden egyes tanterem esetében megismétlődtek.

Az LMP antikorrupciós szóvivője a napokban a párt honlapján közzétette a szélesebb körben végzett kutatásainak eredményét.

A LISTÁT ITT NÉZHETI MEG.

A listából egy olyan céghálózat rajzolódik egy kifejezetten az EU-s pénzek lehívására specializálódott.

A Vs.hu a napokban már szemezgetett az érdekes szerződésgyűjteményből. A lap szerint a legtöbb gyanús projektet a TÁMOP valamelyik pályázatából fizették, főleg képzési és tanácsadási feladatokra, vagyis olyan célokra, amelyek teljesítése nehezen kérhető számon egzakt mutatószámokkal, fizikailag megfogható dolgokkal. A támogatás általában 100 százalékos, vagyis minden forint az EU szociális alapjából származik, önrész nélkül.

A Vs.hu egyik példája szerint a miskolci, közétkeztetéssel foglalkozó Favorit-Food Kft. tavaly decemberben nyert 38 millió forintot a TÁMOP-ból a „Munkahelyi képzések támogatása középvállalkozások számára a konvergencia régióban” című pályázaton. Ez a projekt is 100 százalékban finanszírozott, vagyis a cégnek nem kellett saját erőt beletenni. A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint ebből nettó 24,3 millió forintért rendelt meg képzéseket a budapesti SKC-Consulting Kft.-től.

A hat fiókteleppel és 56 alkalmazottal működő Favorit-Food a következő képzéseket rendelte meg: asszertív (némileg leegyszerűsítve: konfliktuskezelő) kommunikáció és személyes hatékonyság képzés, 104 órában, 50 fő részére; az eladók továbbképzése 30 órában, 50 fő részére; illetve B2 szintű (a régi rendszerben középfokú) angol nyelvtanfolyam 60 órában, 50 fő részére – vagyis elvileg majdnem az összes alkalmazottjuk 194 órányi (napi 8 órával számolva majdnem 5 hétnyi) képzésen vett részt, és ma már jól beszél angolul.

A képzéseket nyújtó SKC-Consulting Kft. – amely 2006 óta létezik, tavalyi mérlege 1,1 milliárd forint – nem csak a Favorit-Foodot képezte. Összesen hatszor tűnik fel Hadházy listáján, ebből ötször ugyanazzal a TÁMOP-pályázattal kapcsolatban: munkahelyi képzéseket nyújtottak vállalkozások számára. Egy egri pékségnél például higiéniás alapképzést, „komplex vezetői hatékonyság fejlesztést” végeztek, 13 főnek pedig alapszintű angolt is tanítottak. Egy vegyipari cégnél pedig egy japán eredetű vállalatvezetési rendszert oktattak.

Hadházy szerint az általa feltárt hálózatban kamutenderekkel nyertek jelentős, egyáltalán nem kamu összegeket, a sokszor 50-100 ezer forintos óradíjak pedig arra utalnak, hogy az uniós pénzek módszeres és szisztematikus ellopásáról lehet szó.