Nem pont így képzelte Orbán Viktor 2014-et

2014 már a gyarapodás éve lesz, akkor már érezzük majd az erőfeszítések értelmét.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2011-es évértékelő beszédében vázolta nagy vonalakban, hogy milyen közeljövőt képzel Magyarország számára. Ebben a beszédében nevezte ki Orbán 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés évének, erre az évre pedig már gyarapodást jósolt a miniszterelnök.

Egy évvel később Orbán ráerősített erre a bejelentésére, a 2012-es karácsonyi interjújában ugyanis úgy beszélt 2014-ről, hogy 

olyan év lesz, amikor az emberek azt mondhatják a saját életük tapasztalatai alapján is, hogy igen, megérte Magyarország mélyreható átalakítása.

Orbán és a fideszes vezetők a nyilatkozatok mellett elég kevés konkrétumot árultak el, hogy milyen tényezőkben lehet majd érzékelni az ígért fejlődést. Volt azonban néhány kézzel fogható ígéret, terv, adat, melyeket visszakeresve most meggyőződhetünk arról, mennyire sikerült teljesíteni ezt az orbáni gyarapodást 2014-re.

Munkahelyek – több lett, de sokat fizetünk érte

A gyarapodás egyik fontos mérőszáma a munkahelyek száma, a foglalkoztatottság alakulása. A Fidesz 2010-es választások előtti kevés konkrét ígéretéből az egyik az egymillió új munkahely létrehozása volt 2020-ra. A kormány részmenetrendet is vázolt, Orbán például 2011-ben azt mondta, hogy "a cél 300 ezer munkahely megteremtése 2014-ig".

A Központi Statisztikai Hivatal negyedévente közöl adatokat a foglalkoztatottak számáról, a könnyebb összehasonlítás kedvéért 2010 és 2014 második negyedévét, vagyis az Orbán-kormány előző ciklusát néztük meg:

• 2010 II. negyedév 3 728 900 fő
• 2014 II. negyedév 4 075 200 fő

Fotó: Balázs Attila / MTI

Ez alapján tehát túl is teljesítette a kormány a 300 ezres számot, ám az ördög most is a részletekben rejlik. A foglalkoztatás bővülése ugyanis nagyrészt a közmunkásoknak köszönhető, áprilisban (a választások idején) például 211 ezer közmunkás dolgozott az országban. 

Márpedig a közmunkások munkahelyét aligha tekinthetjük gazdasági szempontból gyarapodásnak, hiszen ez nem jelent pluszbevételt az államnak, a közmunkások bérét a költségvetés fedezi. Az idén 231 milliárd forintot költ a kormány a közfoglalkoztatásra. Vagyis arról szó sincs, hogy 300 ezer olyan új állás jött volna létre 2010 óta, amelyek betöltői hozzájárulnak a költségvetéshez.

Nem lettünk a legversenyképesebb gazdaság

"Mi meg akarjuk nyerni az Unióban zajló gazdasági versenyt, mi akarunk lenni Európa legversenyképesebb gazdasági rendszere" – foglalta össze Orbán Viktor 2012. július 2-án a parlamentben a következő évek feladatát. 2014 végén finoman szólva sem Magyarország hátát nézi Európa.

A Világgazdasági Fórum ősszel kiadta 2014-2015-re vonatkozó versenyképességi jelentését: Magyarország a 60. helyre került az előző évi 63. helyről a 144 országot tartalmazó rangsorban. Javulás látszik tehát, ennek ellenére sok örömünk nem lehet az eredményben, mivel ezzel a 28 tagú Európai Uniónak csupán a 24. legversenyképesebb tagja Magyarország. 

A régiónk legversenyképesebb tagja Csehország a 37. helyen áll, Lengyelország pedig a 43. Bulgária meglepő módon az 54. helyen áll, Románia pedig eggyel éppen előttünk. Szlovákiát viszont már 2013-ban lehagytuk, ők most a 75.-ek. 

Államadósság – nem úgy csökken, ahogy Orbán várta

A gazdasági mutatókkal kapcsolatban Orbán Viktornak volt még konkrét ígérete 2014-re. "A parlamenti ciklus végére 65-70 százalék közötti szintre csökken a magyar államadósság mértéke" – mondta a kormányfő 2011. június 1-én a Magyarországon befolyásos ír befektetőkkel folytatott dublini megbeszélésen. Az államadósság csökkentése azért fontos, mert így kevesebb pénzt kell visszafizetnie az államnak a hitelezői számára, vagyis a kisebb mutató egyértelmű gyarapodást jelent.

A 2014-es államadósság pontos mértékét még nem ismerjük, de azt már lehet tudni, hogy nem lesz az Orbán által ígért tartományban. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese az InfoRádiónak december elején azt mondta, tavaly 77,3 százalék volt a GDP-arányos államadósság, az idén 76,9 százalék lesz a becslések szerint. Az Orbán-kormány ugyanakkor érvelhet azzal, hogy ez így is kevesebb, mint a 2010-es kormányváltás idején, amikor nyolcvan százalék fölött volt a mutató.

Közigazgatás – itt tényleg a gyarapodás éve volt

2010-ben a kisebb, olcsóbb állam ígéretével kezdte meg ciklusát Orbán Viktor. A miniszterelnök 2010. április 29-i sajtótájékoztatóján konkrétan azt ígérte, "kevesebb mint fele emberrel fogunk dolgozni". 

Pár napja számoltunk be részletesen arról, hogy ezt az ígéretet nem sikerült teljesíteni. Míg a Bajnai-kormányban a miniszterelnök mellett 15 miniszter, 20 államtitkár és 51 szakállamtitkár dolgozott, most a 11 miniszter mellett 55 államtitkár és 99 szakállamtitkár van. Az államtitkárok tehát közel háromszor annyian vannak, mint a 2010-es kormányváltás előtt, helyetteseik száma duplája az akkorinak.

A minisztériumi apparátusnál is hasonló növekedés figyelhető meg. A Napi.hu összefoglalója szerint jövőre már 8650-en dolgozhatnak a tárcáknál, amely 2150 fős növekedés az ideihez képest. 2010-ben még csak 4529 ember dolgozott a központi apparátusban, így az Orbán-kormány szűk öt éve alatt majdnem megduplázta a minisztériumi alkalmazottak számát.

A közigazgatásban tehát 2014 tényleg a gyarapodás éve volt.

Nyugdíjszámlák – itt nem leshetjük a gyarapodásunkat

Fotó: Bődey János / Index

A gyarapodásunk egyik megkérdőjelezhetetlen mérőszáma lenne az egyéni nyugdíjszámla, amelynek bevezetését korábban maga a miniszterelnök is megígérte. Orbán a 2011. február 2-án tartott sajtótájékoztatóján, a magánnyugdíj-pénztári pénzek államosításával egy időben kijelentette: "ebben az évben a magyar állami nyugdíjrendszer is átáll az egyéni számlán vezetett nyugdíjrendszerre".

Az egyéni számlákat nemhogy abban az évben, hanem a mai napig nem vezette be a kormány. Az idén azonban kiderült, hogy Orbánéknak igazából nincs is ilyen terve. Orbán Gábor, adó- és pénzügyekért felelős államtitkár november végén az InfoRádióban azt mondta: "Nincs napirenden a nyugdíjrendszer átalakítása, így az egyéni nyugdíjszámla bevezetése sem".

Vagyis úgy tűnik, hogy a magánnyugdíj-pénztári számláinkon szereplő állami rendszerbe  átadott pénzünk mindörökké eltűnik az állami költségvetésben.

Korrupció – egy tervtől várták a javulást

A második Széll Kálmán-tervben a korrupció megelőzéséről is szerepeltek konkrétabb ígéretek erre az évre. A tervek szerint 2014 végéig kell megvalósítani az úgynevezett korrupciómegelőzési és -visszaszorítási programot. Mindezt a kormány azért tartotta elengedhetetlennek, mert "átláthatóbbá, gazdaságosabbá válik az állami működés, ami pozitív költségvetési vonzattal rendelkezik (pl. olcsóbb közbeszerzések), valamint a hazai és nemzetközi társadalmi bizalom növekedésének hatására javul a Magyarországon való befektetési, vállalkozási kedv" – áll a Széll Kálmán-tervben.

A program megvalósításáról a kormány korrupciómegelőzési honlapja nem adott hírt (korrupciomegelozes.kormány.hu), talán emiatt is történhetett, hogy a korrupciót vizsgáló világszervezet, a Transparency International 2014-es felmérése szerint "Magyarország még mindig nagyon korrupt, és romlik a teljesítménye". 

A 100-ból mindössze 54 pontot értünk el a Transparency felmérésében, ezzel a vizsgált 175 ország közül újfent csak a 47. helyet sikerült megszereznie. A régión belül gyengébben teljesít az ország, mint egy éve. Míg az országot tavaly a közép- és kelet-európai mezőnyben csak Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia előzte meg, addig idén már Lettország is lehagyott bennünket.

Nemcsak régiós, hanem uniós összehasonlításban is rosszabbul teljesítünk: Magyarország idén a 28 tagállam között a 21. helyen végzett, tavaly még a 20. volt, 2012-ben pedig a 19. helyen állt (akkor még 27 ország között). "Magyarország évek óta változatlanul az Európai Unió alsó, korrupt harmadában szerepel" – írta a szervezet, és az összképen biztosan ront az amerikai kitiltási ügy is. Hiszen az adóhivatal vezetője maga vallotta be pár hete, hogy korrupció gyanúja miatt kitiltották az Egyesült Államokból. 

Tehát a kormánynak a korrupció visszaszorításánál sem igazán sikerült teljesítenie a korábbi ígéreteit.

Borítókép: Koszticsák Szilárd/MTI

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!