Minden, amit tudni kell a választásról

2014.04.06. 06:06
A mostani vasárnap a választásról fog szólni. Nincs kampánycsend, és este hét után indulnak be igazán az izgalmas dolgok. Összeszedtünk mindent, ami fontos lehet. Hol és hogyan lehet szavazni? Mikor lesz kétharmad, és mikor győzhet az ellenzék, és tudnak-e csalni az átjelentkezők?

Mikortól meddig lehet szavazni vasárnap?

Reggel hattól este hétig.

Hol szavazhatok?

Csak a számodra kijelölt szavazókörben. Erről kaptál értesítőt. Ha elvesztetted vagy kidobtad a kukába, nézd meg ezen a linken, hívd fel a 1818-as telefonszámot vagy kérdezd meg a szomszédot. A választási rendszer jelentősen megváltozott: van esély rá, hogy most is ugyanabban az óvoda- vagy iskolaépületben van a szavazókör, ahol eddig, de ez nem biztos.

Mi van, ha este hét előtt egy perccel érek oda, és még akkor is sorbanállás van?

Akkor még lehet szavazni. A szavazatszámláló bizottság egyik tagja pontban este hétkor a sor végére áll. Aki előtte áll, az még leadhatja a szavazatát, aki ezután jön, az már nem.

Ki szavazhat egyéni jelöltre, és ki csak országos listára? 

A szavazóknak két nagy csoportja van.

Vannak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyarok. Ők országos listára és egyéni jelöltre szavaznak. A legtöbben lakóhelyükön szavaznak. Az átjelentkezők nem állandó lakcímükön, hanem egy másik magyarországi választókerületben adják le szavazatukat. Sok magyar most éppen külföldön él, dolgozik, tanul, vagy turistáskodik. Ők a külképviseleteken szavaznak. 

A másik nagy csoportot azok a külföldön élő magyar állampolgárok jelentik, akiknek nincs magyarországi lakcíme. Ők csak országos listára szavazhatnak. A külhoni magyarok a szavazatukat csak levélben adhatják le. Ezt már vagy elküldték postán a Nemzeti Választási Irodának, vagy a borítékot az elmúlt két hétben leadták valamelyik nagykövetségen. Ezt még vasárnap is megtehetik, sőt a levelet haza is hozhatják, és bármelyik egyéni választókerületi székhely választási irodájában leadhatják.

A sok átjelentkező választási csalást fog elkövetni?

Nem, mert ők nem is tudnának. Az átjelentkezők nem az állandó lakhelyükön, hanem egy másik településen vagy szavazókerületben szeretnék leadni a szavazatukat. Ők más városban tanulnak, dolgoznak, albérletben laknak, és a szavazás kedvéért nem akarnak hazamenni. Ők ettől csak az otthoni egyéni jelöltjeik közül választhatnak, olyan szavazólapot kapnak, mintha otthon lennének. Semmilyen módon nem tudják ezért befolyásolni az eredményt ott, ahol leadják szavazatukat. Idén tényleg sok az átjelentkező: négy évvel ezelőtt 58 ezren voltak, most több mint kétszer annyian, 120 304-en. Többen dolgozhatnak máshol mint négy éve, de adózási okai is lehetnek ennek: sokan megtartották például vidéki lakcímüket azért, hogy kevesebb biztosítást és súlyadót kelljen fizetni az autó után.  

Az új lakcímre bejelentkezők befolyásolhatják a választási eredményt?

Ha egy egy helyre tömegesen jelentkeznek be, akkor igen. Az új lakcímre bejelentkezéssel ugyanis a választó már a helyi jelöltre szavazhat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tornyospálcán például az utóbbi hetekben 141 fővel, azaz a 2010-es önkormányzati választásokhoz képest 7 százalékkal nőtt meg a lakók száma. Az új lakcímre bejelentkezők között lehetnek külföldi magyarok is: a Nemzeti Választási Iroda 590 ilyen emberről tud. Róluk tud a nyilvántartás, így ha már levélben szavaztak az országos listára, vasárnap csak egyéni jelöltre adhatnak le voksot. Nem fognak duplán szavazni.   

Ikszelni kell vagy rajzolni is lehet a szavazólapra?

Két egymást metsző vonalat kell rajzolni a választott jelölt és párt neve mellé: ez tehát lehet iksz és kereszt is.

Hányan fognak szavazni?

Ez csak vasárnap este dől el. Most csak a következő számokat lehet ismerni:  

  • 8 019 564-en szavazhatnak összesen Magyarországon
  • 28 161-en a külképviseleten akarnak szavazni  
  • 195 00 külhoni magyar szeretne szavazni levélben: közülük már 126 ezren adták le szavazatukat, de ezek közül minden ötödik formai hibák miatt érvénytelen, 5427-en pedig eleve nem vették át a szavazási levélcsomagot. Még vasárnap is sokan adhatják le a levélszavazatukat: így összesen kb. 120 ezer érvényes külhoni levélszavazat lehet majd.

Hogy lehet, hogy február elején még 40 ezerrel többen szerepeltek a választói névjegyzékben mint most?

Január 1-je óta 12 ezren haltak meg, 28 ezren kerültek át a külképviseleti névjegyzékbe.

Ki jut be az egyéni jelöltek közül a parlamentbe?

Aki a legtöbb szavazatot kapja.  

hogyan lesz a szavazatbol mandatum.gif

Ha nem megy elég ember szavazni, akkor meg kell ismételni a választást?

Nem. Ma már nincs részvételi küszöb. A választás mindenképpen érvényes. Ehhez nem kell elmennie szavazni a választók legalább felének. Csak akkor nem lesz eredményes egy szavazás, ha teljes szavazategyenlőség van két jelölt között. Ebben az esetben sem tartanak második fordulót, hanem később egy időközi választáson döntenek.

Miért 199 fős lesz a parlament, miért nem 200?

Egy 199 fős parlamentben még véletlenül sem lehet azonos számú mandátuma a kormánynak és az ellenzéknek. Így nem alakulhat ki patthelyzet a választások után.

Az egyéni jelöltek vagy a pártlistás jelöltek a fontosabbak?

Mivel a listákról csak 93, egyéniből pedig 106 jelölt juthat be, a mostani választáson a pártoknak elsősorban az egyéni választókerületekben lesz érdemes nyerni. 

Ha olyan pártra vagy jelöltre szavazok, amelyik nem győz a választáson, akkor a szavazatom elveszik a nagy semmibe?

Mindenképpen érdemes szavazni, mert a vesztes és a győztes szavazatok is hasznosulhatnak. A szavazat csak akkor veszik el, ha olyan a jelöltre adják, amelynek pártja nem kerül be a parlamentbe. Ha a párt eléri az 5 százalékos küszöböt, akkor a vesztes jelöltre leadott szavazatokat hozzáadják az országos listájukon gyűjtött szavazatokhoz. Ez a rendszer azonban a győzteseket is segíti, mert a bejutott jelölteknek a győzelemhez már nem szükséges szavazatait is hozzászámolják az ő pártjuk országos listájához. Nézzünk egy példát. A választókerületben az A jelölt 8000 szavazatot, a B jelölt 4000 szavazatot kap. A vesztes B jelöltre adott 4000 szavazatot a pártja megkapja az országos listán. A nyertes A jelölt bekerül a parlamentbe, pártja pedig megkapja a győzelemhez szükséges szavazatai (4001) fölötti részt, azaz 3999-et. 

Mikor lesz kétharmad? 

Ha a Fidesznek 132-nél több mandátuma lesz. Ehhez a számítások szerint a 106-ból körülbelül 95 egyéni választókerületben kell nyerni. Korábbi becslésünk szerint a 106 egyéni körzetből 14-ben nyerhet ellenzéki jelölt  (a kormánypártnak így 92 egyéni hely juthat). A kétharmadot az alacsony, 60 százalék körüli részvétel is segítheti. Sok függ a többi párt eredményétől is. Ha az országos listán a Fidesz 45 százalékot szerez, a baloldali ellenzék és a Jobbik pedig csak 25-25 százalékot, akkor meglesz  a kétharmad. Ha a Fidesz 45 százalék mellett a kormányváltók az országos listán 35 százalékot, a Jobbik pedig 20 százalékot ér el, akkor a Fidesznek csak egyszerű többsége lehet 115 körüli mandátummal. 

Hogy győzhet az ellenzék?  

Az egyszerű többséghez legalább 100 mandátumot kellene szerezni. Erre magas, legalább 70 százalékos részvételi arány mellett van esély. Korábbi kalkulációk szerint az ellenzéki összefogásnak legalább 300 ezerrel több belföldi szavazatot kellene szereznie, mint a Fidesznek. Ha a kormányváltó szövetség ugyanúgy 2 millió szavazatot szerez mint a Fidesz, akkor a 350 ezer szavazatot szerző LMP-vel együtt sem biztos, hogy meglenne a szükséges 100 mandátum.

A külföldi magyarok mennyire tudják befolyásolni az eredményt?

Alig. Míg korábban 300-400 ezer külföldi szavazóval számoltak, ma már látható, hogy jó ha 120 ezer levélszavazat érkezik külföldről, és ezek egy része sem érvényes. Ez mindössze 1 vagy 2 mandátum sorsát befolyásolhatja a 93 országos listát helyből.   

Ha most nincs kampánycsend, akkor bármit lehet csinálni?

Szinte mindent lehet – néhány kikötéssel. A tévék, rádiók, nyomtatott és online újságok megjelentethetnek elemzéseket, sőt interjúkat is a jelöltekkel. A korábbi közvélemény-kutatások adatait is meg lehet jelentetni, de exit-pollokat csak este hét után lehet közölni.  Vasárnap választási gyűlést már sehol sem lehet tartani. A szavazókör épületének bejáratától számított 150 méteren belül tilos kampányolni. Nem lehet például plakátot kirakni erre a területre, nem állhat be a szavazókör elé egy párt logójával vagy kampányszlogenjével felmatricázott autó. Nem lehet megcsinálni azt sem, hogy valaki 150 meteren túlról egy hangosbeszélőn agitálja a szavazásra érkezőket.  Az viszont nem számít kampánycsendsértésnek, ha ezen a területen kint marad a szombaton vagy korábban kihelyezett plakát. Borítékolható, hogy a pártok ezért időben elhelyezik ide plakátjaikat.

Lehet tömegesen szavaztatni az embereket úgy, hogy buszokkal szállítják őket a szavazókörbe? 

Legfeljebb kilencfős kisbuszokat lehet erre a célra használni, ennél nagyobb járművet nem. Azt semmi nem tiltja, hogy valakik autóval egész nap szállítsanak szavazókat voksolni. 

Mit jelent a nemzetiségi lista?

A választási rendszer lehetőséget ad arra, hogy a nemzetiségek egy-egy képviselője is bekerüljön az országgyűlésbe. Most 13 nemzetiségi lista van. Ha egy nemzetiség elég szavazat kap, akkor az övé lehet egy országos listás mandátum a 93-ból. Ehhez el kell érni az úgynevezett kedvezményes kvótát. A mandátum megszerzéshez szükséges szavazatszámot úgy számolják ki, hogy összeadják az összes leadott országos listás, nemzetiségi listás és töredékszavazatot. Ezt elosztják a 93-mal, azaz a kiosztható listás mandátumok számával, majd az eredményt tovább osztják néggyel. Amelyik nemzetiség eléri ezt a számot, az kap egy helyet az országgyűlésben. Hiába ér el jobb eredményt, csak egy helye lehet. Korábbi számítások szerint kevés az esélye, hogy valamelyik nemzetiség eléri ezt az eredményt, talán egyedül a roma kisebbség szerezhet ilyet. A nemzetiségi listára csak az szavazhat, aki nemzetiségiként regisztrálta magát és kérte is nemzetiségi szavazás lehetőségét. Erre összesen 35 ezren regisztrálták magukat.

Ki vigyáz a választások tisztaságára?

A választáson szereplő pártok közel 40 ezer megfigyelőt delegáltak a szavazókörökbe, és érkezett 95 nemzetközi megfigyelő is.

Mennyibe kerül a választás?

Körülbelül négymilliárd forintba, a kampányköltségek nélkül. Ennyibe kerül a szavazólapok, urnák legyártása, az informatikai rendszer és a logisztika költségek és a választási bizottság tagjainak tiszteletdíja. Ez a demokrácia ára.

Mikor lesz eredmény?

A Nemzeti  Választási Iroda csak akkor kezdi el nyilvánosságra hozni az eredményeket, ha mindegyik szavazókör bezár. A sok átjelentkező miatt biztosra vehető, hogy néhány szavazókört este hét után is nyitva kell még tartani. Az első eredmények ezután elég hamar megjelennek a Valasztas.hu-n és természetesen az Indexen is. Ekkor kezdik el összeszámolni a levélben berékezett szavazatokat is. Késő estére már nagyrészt látható lesz az előzetes eredmény.