Minden rendben volt a széklábbal megerőszakolt fiú elhelyezésével
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
A szabályoknak megfelelően helyezték el a székesfehérvári börtönben azt a 16 éves fiút, akit cellatársai többször is brutálisan megerőszakoltak és kis híján megöltek, mondta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az Indexnek. A Blikk információval szemben a kisebb súlyú bűntény miatt előzetes letartóztatásba került fiút nem egy 34, hanem egy 4 fős cellában bántalmazták.
A magyarországi börtönökben nem található 34 fő elhelyezésére szolgáló zárka, az ilyen irányú híresztelések hamisak
– írta a BVOP az Indexnek. Az eset idején, 2010-ben 16 éves Márk ugyan egy felnőtt börtönben töltötte az előzetes letartóztatását, de a felnőttektől elkülönítve, másik három fiatalkorúval osztozott egy zárkán.
Székkel, seprűnyéllel
Zárkatársai, a 18 éves W. Péter, a 17 éves M. Zoltán és a 15 éves J. Dániel először csak arra akarták rávenni Márkot, hogy kézzel elégítse ki őket, majd amikor erre nem volt hajlandó a fiú, folyamatosan ütni-verni kezdték. Az is előfordult, hogy kikötözték az ágyához és úgy ütötték. Márk végül belement abba, hogy kézzel kielégítse őket, de ez nem volt elég a fiúknak, és újabb verésekkel orális szexre, majd közösülésre kényszerítették.
A brutális bántalmazók itt sem álltak meg: előbb egy seprűnyéllel erőszakolták meg Márkot, majd arra kényszerítették, hogy beleüljön egy felfordított szék lábába. Mivel a fiúk úgy találták, hogy Márk túl lassan ül le, W. Péter belenyomta a fadarabba.
A kegyetlenkedés nem hetekig tartott, ahogy az a beszámolókból tűnhet, hanem csupán pár napig. A BVOP szerint Márk körülbelül hat napot töltött együtt a zárkatársaival.
Amint a személyzet tudomásra jutott a bántalmazás, a zárkatársakat egymástól elkülönítették, valamint büntető- és fegyelmi eljárás indult az elkövetőkkel szemben
– írta a BVOP. A büntetőeljárás a napokban, négy évvel a bántalmazás után zárult le: W. Pétert 10 év fegyházra, M. Zoltánt 4 év 6 hónap fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetésre, J. Dánielt pedig 4 év 8 hónap börtönre ítélte a bíróság életveszélyt okozó testi sértésért.
Azt, hogy Márkkal mi történt, milyen körülmények közé helyezték át, kapott-e pszichológiai segítséget, nem tudni, mivel a fogva tartására vonatkozó információk bűnügyi személyi adatnak minősülnek, így a BVOP nem adhatja ki őket.
Ez kirívóan brutális eset
Évente körülbelül háromszáz olyan eset miatt tesz feljelentést a büntetés-végrehajtás, amikor fogvatartottak egymást bántják. Ebbe a szexuális erőszakon túl többek között a kényszerítés, a rablás és a testi sértés is beletartozik. A fiatalkorúakat fogva tartó intézményekben különösen sokszor történik erőszak, a BVOP szerint azért, mert „életkori sajátosságaik miatt személyiségük és belátó képességük még nem alakult ki teljesen”.
Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa az Indexnek elmondta: a túlzsúfoltság rendszeresen okoz problémákat a börtönökben, de ami Márkkal történt, kirívóan brutális eset, nem mindennapos.
A magyar börtönök túlterheltsége 140 százalék feletti, a megyeieké - mint a székesfehérvári, ahol az eset történt – 150 százalékos.
Miért nem vették hamarabb észre?
Ivány kiemelte: nem egyszeri eset, hanem napokon át tartó bántalmazás történt, így érthetetlen, miért nem léptek korábban közbe a börtön dolgozói. A fiatalkorúak ebben az esetben egy felnőtt börtönben voltak elhelyezve, bár a felnőttektől külön, mégis
Ideális esetben olyan bizalmi légkörnek kellene lennie a fogvatartottak és a személyzet között, hogy egy hasonló esetet azonnal jelezzen az áldozat a nevelőjének. De a felügyeletnek is észre kellene vennie, ha ilyen eset történik.
A BVOP szerint Márk esetében a börtön személyezte szakszerűen járt el, emberi és szakmai mulasztás nem történt. „A börtönökben rendszeresen foglalkozik nevelő, pszichológus és lelkész a fogvatartottakkal, valamint a munkáltatás és a különféle közösségi programok is alkalmat adnak a feszültség oldására. Ezek a foglalkozások lehetőséget adnak arra is, hogy a fogvatartottak jelezzék a problémáikat, konfliktusaikat. Ha ilyen jelzés érkezik, munkatársaink azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket" – írta a BVOP.
Ivány szerint a megelőzésben fontos lenne a komoly kockázatelemzés, melyben felmérik, ki milyen agresszív, mennyire veszélyes, kit kivel lehet egy zárkába rakni. Ma ez működik, de gyakran felületesen. Szintén jobb lenne, ha zárkánként két embert helyeznének el, ami ma az intézményi keretek miatt irreális.
Hétezer új hely kellene
Csóti András, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka egy év végi interjúban azt mondta, a jelenlegi intézmények felújítása mellett hosszú távon hétezer új férőhelyre lenne szükség a magyar börtönökben.
A börtönök telítettsége most átlagosan 142 százalékos, a fogvatartottak száma meghaladja a 18 ezret. Jelenleg folyamatban van több bővítés is: a szombathelyi intézetben 400, a martonvásáriban 175, a Budapesti Fegyház és Börtönben 50 új férőhely készül. A segédmunkákat a rabok végzik. Tervben van a következő két évben egy 1000-1200 fős bővítés is Északkelet-Magyarországon, erre a költségvetés jövőre 4 milliárd forintot biztosít.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.