Vilmos
24 °C
35 °C

Összevissza szórta a pénzt egy ELTE-s HÖK

2015.01.23. 07:12
Összevissza osztották a pénzeket az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatában, derült ki azokból az adatokból, amiket csak két év pereskedés után adott ki az egyetem. Hiába fogadott el a HÖK egy szabályzatot arról, hogy melyik tisztségviselő mennyi pénzre jogosult, ezt nem tartották be. A hallgatók adómentes jutalom- és ösztöndíjkeretét sokszor használták gólyatáborok, bulik költségeinek finanszírozására. Az egyetem szerint ez nem volt rendben, de ők nem tehettek róla: amiről a HÖK döntött, azt kötelesek voltak kiutalni. Két évig pereskedtünk, mire megtudtuk, hogy mire költött a HÖK 2009 és 2012 között, az ELTE a Kúriáig vitte az ügyet.

A felsőoktatási hallgatók kevesebb mint egy százalékának odaítélhető köztársasági ösztöndíj évek óta havi 34 ezer forint, színötös átlaggal még körülbelül harmincezer forintot lehet összeszedni az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ehhez képest a HÖK-ös vezetőknek utalt ösztöndíjak többször elérték a minimálbér kétszeresét, havi 140-150 ezer forintot is, az egyik HÖK-elnök összesen 2,5 millió forintot ösztöndíjat szedett össze a karrierje során. A pénzek kifizetéséről ők maguk döntöttek, majd saját magukat ellenőrizték.

A hallgatói önkormányzat feladata a diákok érdekeinek védelme, ha például nincs elég vizsgaidőpont, ők kérnek többet a tanároktól. Bulikat is szerveznek, és pénzeket osztanak: szociális juttatásokat, valamint különböző egyetemi projekteket finanszíroznak. Ez a munka sok időt felemészthet, ezért a HÖK-ösök pénzt kapnak. Az, hogy pontosan mennyit, először az Indexen olvasható: ha ide kattint, név szerint, kifizetésenként böngészheti a 2009 és 2012 közti HÖK-ös ösztöndíjakat és jutalmakat.

Fizetés vagy ösztöndíj?

Az ELTE jogi karán kétféle ösztöndíjat kaphattak a HÖK-ösök: a közéleti keretből és a jutalomkeretből. A közéleti ösztöndíj tulajdonképpen a tisztségviselők fizetése volt, ezt a pénzt azért kapták, mert elnöki vagy alelnöki tisztséget láttak el, a pénz a megbízatással együtt, annak idejére járt. A jutalomkeretből bármilyen hallgatói aktivitást díjazni lehetett, innen díjazták a bulik szervezésében segítő hallgatókat, vagy a kari lapba író szerzőket. Ezektől – elvben – elkülönült a HÖK költségvetése, amiből a nem személyi jellegű juttatásokat fizették: irodaszereket, rendezvényeket, gólyatábort.

Az ösztöndíjakról egy 2008-as jogi kari HÖK-ös határozat szólt. Ez az állam által meghatározott hallgatói normatívához kötötte a tisztségviselők közéleti ösztöndíját, ennek megfelelően az elnök 71 ezer forintot, az alelnökök pedig 42-48 ezer forintot kaphattak havonta.

Ezeket az összegeket maximum 30 százalékkal növelhette az elnök (az elnök fizetését az elnökség). Ehhez képest volt olyan hónap, amikor a HÖK elnöke, Földvári Krisztián 204 ezer forintot vitt haza adómentes közéleti ösztöndíjként. Az egyetem által küldött táblázatban nem volt odaírva az extra kifizetés oka, kerestük Földvárit is a kifizetéssel kapcsolatban, de nem reagált. Földvárinak a jogi kar 2013-as befejezése után az egyik munkahelye a kormányzati közigazgatást segítő Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal volt.

Földvári nem volt egyedül: Petrovics Nándor gazdasági elnökhelyettesként 2010 februárjában kapott 222 ezer forintos ösztöndíjat a tisztsége mellé, ami szintén sokszorosan meghaladta a neki a szabályzat alapján járó 48 ezer forintot. Petrovics ezt azzal magyarázta, hogy év végén általában maradvány képződött a közéleti keretben, magyarul a HÖK nem használta fel a neki járó összes pénzt. A megmaradó pénzt a következő évben elvonta volna az egyetem, ezért a HÖK általában döntött róla, hogy a megmaradt pénzt mire használják fel. Petrovics azt írta, hogy emlékei szerint a HÖK-ösök vezetőképző rendezvényére fordították, és csak technikailag került hozzá a pénz mint gazdasági elnökhelyetteshez.

Jutalom, nem pedig költségtérítés – de csak elvben

A volt hallgatói önkormányzati tisztségviselő szerint tehát a pénzt nem fizetésként vagy a munkájáért kapta, hanem egy rendezvény költségeire költötték. Az ELTE azt mondta viszont, hogy „a hallgatók nem kapnak költségtérítést, esetlegesen egy konkrét kiadásra kifizetett összegek mind ösztöndíjak voltak, egy tevékenység elismerései.” A HÖK-ösöknek osztható ösztöndíjakat az erről szóló kormányrendelet is „teljesítményalapú ösztöndíjnak” nevezi, tehát egyértelmű, hogy nem különféle rendezvények finanszírozására hozták létre, hanem – ahogy azt az ELTE is írta – a hallgatók tevékenységének elismerése. A HÖK-nek ráadásul volt egy külön költségvetése is, amiből a kiadásokat lehetett fizetni: a 2011-es költségvetésben például olyan sorok szerepelnek, mint „rendezvények” vagy „irodafenntartás”.

A tiltás ellenére a költségtérítés jellegű jutalmak kifizetése mindennapos volt:

  • 540 ezer forint buliszervezés és egy rendezvényszervező OKJ-s képzés elvégzése,
  • 376 ezer forint „rendezvényszervezői költségek”,
  • 68 ezer forint „gólyabáli szervezés, költségek”,
  • 50 ezer forint „gólyatábor, fesztivál, épületfelújítás, telefonköltség”, vagy
  • 18 ezer forint egyszerűen „költségek” címen, bármilyen részletezés nélkül.

Szablics János, aki a vizsgált időszak egy részében HÖK-elnök volt, összesen 193 ezer forint jutalmat kapott, de – mint írta – ez a pénz „minden esetben olyan személyes kiadások utólagos ellentételezését jelentette”, amelyek a munkája végzéséhez voltak szükségesek: „például konferenciák részvételi költsége” – tette hozzá. Szablics az egyetem elvégzése után egy ideig az Országos Választási Iroda szóvivője volt. A 376 ezer forintos rendezvényszervezési költségtérítést Petrovics Nándor kapta, aki gazdasági elnökhelyettes volt. Ő is megerősítette, hogy a jutalomkeretből kifizetett összegek egy része „tartalmilag nem jutalom, hanem mondjuk előzetesen már hallgatói célokra fordított költségek megtérítése” volt.

Kizárólag a HÖK ellenőrizte a saját költéseit

  A kifizetésekkel – mivel jutalomként, és nem költségtérítésként történtek – az egyetem felé nem kellett elszámolni. „Ez egyébként, ha belegondolsz, az ösztöndíj fogalmából is valamennyire következik” – mondta erről Petrovics az Indexnek. Azt azonban több érintett is hangsúlyozta, hogy a pénzekkel a HÖK-felé el kellett számolni, be kellett mutatni a számlákat, mert a már említett HÖK-ös határozat ezt kötelezővé tette. Más volt HÖK-ös tisztségviselők viszont azt mondták, hogy noha ők is kaptak költségtérítést a jutalomkeretből, soha nem kellett elszámolniuk a pénzekkel.

Kérdéseink ellenére olyan esetre senki sem emlékezett, amikor az elszámolást hibásnak találta volna a HÖK, és visszakérte volna a pénzt a tisztségviselőjétől. Az egyetem is azt írta, hogy a HÖK nyilvántartásában nem szerepel olyan eset, hogy a tisztségviselőnek elszámolási hiba vagy más miatt vissza kellett utalnia a pénzt, tehát vagy minden HÖK-ös minden esetben szabályosan számolt el, vagy nem volt túl szigorú ez az ellenőrzési rendszer.

Az egyetem azzal hárította el a felelősséget a költségtérítésként használt jutalmakról (ami szabálytalannak tűnt), hogy ők a kifizetések tartalmába nem szólhattak bele: arról az „autonóm hallgatói önkormányzat” döntött. Az átutalásokat ugyan formálisan nem a HÖK, hanem az egyetem végezte, de nekik csak „technikai” szerepük volt ebben: mint elmondták, csak „a pénzügyi keretek rendelkezésre állását, a pénzügyi fedezet meglétét és a hallgató juttatásképességét” ellenőrizhették.

Munkaköre volt, de azért jutalom is járt érte

A kifizetések közt előfordult az is, hogy olyan feladatokra kaptak jutalmat a tisztségviselők, ami úgy tűnik, hogy egyébként is a feladatuk lett volna. A szociális ügyekért felelős alelnök, Erdei Márton például 30 ezer forintot kapott a „szoctám és pályáztatási koordinációra” (a „szoctám” a szociális, rászorultsági alapú támogatás, amit a HÖK oszt szét a hallgatók között), a HÖK alapszabálya szerint ennek a megszervezése viszont eleve az ő feladata lett volna, és az szociális alelnöki tisztségéért abban a hónapban 48 ezer forintot már egyszer kapott is.

Berzétei Áron pedig úgy kapott 73 ezer forintot 2012 tavaszán „jogászfoci fotózás, gólyatábori előkészületi munkálatok” jogcímen, hogy rendezvényekért felelős alelnökként ugyanebben a hónapban 60 ezer forintot már egyszer átvett rendezvények szervezéséért. Megkerestük Berzéteit, aki több kérdésünkre válaszolt, de ezt a kettős finanszírozást nem kommentálta. Berzétei jelenleg a VII. kerületi önkormányzat által alapított Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. helyiség- és lakásgazdálkodási panaszreferense.

Azok döntöttek a pénzről, akik kapták

A jogi karon arról, hogy ki kapjon jutalmat, egy személyben a HÖK elnöke döntött, a döntésre az erről szóló HÖK-ös szabályzat alapján a szociális alelnök tett javaslatot. Ez a vizsgált 2009–2012-es időszakban évente körülbelül legalább 4 millió forint jutalmat jelentett. A HÖK korábbi oktatási elnökhelyettese így írta le ezt az Átlátszó Oktatásnak:

A HÖK vezetése ül egy szobában, és arról beszélgetnek, hogy kinek mennyit utaljanak a havi jutalomkeretből. Egyikük bemondja, hogy neki sok telefonköltsége volt a hónapban, így 30 ezret szeretne kapni. Mindenki előáll az igényével, ezt felírják, a HÖK-elnök és a szociális ügyekért felelős alelnök aláírja, majd egy kari vezető kap egy listát, amin nevek, összegek szerepelnek, 1-2 szavas indokolással (pl.: telefonköltség), amit ő általában kérdés nélkül aláír, és megindulnak az utalások."

Ezek a kifizetések nem voltak nyilvánosak. A HÖK elnöke tehát egy személyben döntött évente több millió forintról, ezt a pénzt szabadon odaadhatta az egyetem bármely hallgatójának (a bírósági ítélet szerint csak a HÖK-ösöknek kifizetett pénzeket kellett nyilvánossá tenni – az átlag hallgatók számára kiutalt pénzeket nem, tehát ennél több pénzről is szó lehet).

Az átláthatóság hiányáról ezt mondta az ELTE: „Amikor a problémák tudomására jutottak az egyetem gazdasági főigazgatójának és főtitkárának, azonnal kezdeményezték belső ellenőrzési vizsgálat lefolytatását a rektor úrnál, aki ezt el is rendelte, a vizsgálat eredményeképpen pedig számos szabályzati, illetve munkafolyamat-változás történt.”

Miután az ELTE elveszítette a pert, valóban volt lényegi változás a HÖK átláthatóságával kapcsolatban: úgy módosították az egyetemi szabályzatokat, hogy aki HÖK-ös pénzt kap, az ezzel együtt automatikusan vállalja, hogy a róla szóló adatokat nyilvánosságra lehet hozni, a beiratkozásnál egy ilyen nyilatkozatot alá is íratnak a diákokkal. Így senki sem bújhat majd amögé, hogy itt ösztöndíjakról, így személyes adatokról van szó.

Két év, egy hatóság, három bíróság

A cikkben feldolgozott adatokat több mint két évvel az első adatigénylő levél elküldése után adta csak ki az ELTE, amikor a sikertelen fellebbezés után jogerősen is elveszítették a pert. Az eljárásban arra hivatkoztak, hogy ösztöndíjakról, így érzékeny személyes adatokról van szó, amelyeket meg kell védenie az egyetemnek. Ez biztosan igaz néhány típusú ösztöndíjra (például a szociális támogatásra), de a közpénzből, közfeladat ellátására létrehozott hallgatói önkormányzati ösztöndíjakra és jutalmakra nem. A bíróság szerint a hallgatói önkormányzat részt vesz az egyetem irányításában, a HÖK-ösök ott ülnek például a szenátusban, ahol a legfontosabb egyetemi döntéseket hozzák. Ebből kifolyólag az, hogy a tisztségviselők mennyit keresnek, a nyilvánosságra tartozik.

„A per jelentősége, hogy a bíróság jogerősen kimondta, hogy a hallgatói önkormányzatok közpénzből gazdálkodnak és közfeladatot látnak el. Ez a közvélemény számára meglehetősen egyértelmű, de sem az ELTE-nek, sem a HÖK-ös vezetőknek nem volt az” – mondta Hídvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. A perléshez a TASZ nyújtott jogi segítséget. Ez volt az első HÖK-ös információszabadság per, a perben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is részt vett, mert korábban ők is úgy döntöttek, hogy a hallgatói önkormányzat gazdálkodási adatai a nyilvánosságra tartoznak.

Az ELTE állandó ügyvédi irodája, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda képviselte az egyetemet ebben, a hallgatói önkormányzatok gazdálkodását érintő perben is. Az iroda névadója Jaczkovics László, aki az egyetem alatt szegeden volt HÖK-elnök, majd az országos hallgatói önkormányzati szervezetnél (a jelenlegi Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciája elődjénél) volt alelnök. A jogerős döntés után az ELTE felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúriánál, de ezt elrontotta az egyetemet képviselő ügyvédi iroda. A Jaczkovics iroda rossz bíróságra postázta a beadványt, így mire azt továbbították a megfelelő helyre, letelt a 60 napos határidő. A Kúria így érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza az iratot.