Ágnes
-13 °C
0 °C

Összevissza szórta a pénzt egy ELTE-s HÖK

2015.01.23. 07:12
Összevissza osztották a pénzeket az ELTE jogi kar hallgatói önkormányzatában, derült ki azokból az adatokból, amiket csak két év pereskedés után adott ki az egyetem. Hiába fogadott el a HÖK egy szabályzatot arról, hogy melyik tisztségviselő mennyi pénzre jogosult, ezt nem tartották be. A hallgatók adómentes jutalom- és ösztöndíjkeretét sokszor használták gólyatáborok, bulik költségeinek finanszírozására. Az egyetem szerint ez nem volt rendben, de ők nem tehettek róla: amiről a HÖK döntött, azt kötelesek voltak kiutalni. Két évig pereskedtünk, mire megtudtuk, hogy mire költött a HÖK 2009 és 2012 között, az ELTE a Kúriáig vitte az ügyet.

A felsőoktatási hallgatók kevesebb mint egy százalékának odaítélhető köztársasági ösztöndíj évek óta havi 34 ezer forint, színötös átlaggal még körülbelül harmincezer forintot lehet összeszedni az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ehhez képest a HÖK-ös vezetőknek utalt ösztöndíjak többször elérték a minimálbér kétszeresét, havi 140-150 ezer forintot is, az egyik HÖK-elnök összesen 2,5 millió forintot ösztöndíjat szedett össze a karrierje során. A pénzek kifizetéséről ők maguk döntöttek, majd saját magukat ellenőrizték.

A hallgatói önkormányzat feladata a diákok érdekeinek védelme, ha például nincs elég vizsgaidőpont, ők kérnek többet a tanároktól. Bulikat is szerveznek, és pénzeket osztanak: szociális juttatásokat, valamint különböző egyetemi projekteket finanszíroznak. Ez a munka sok időt felemészthet, ezért a HÖK-ösök pénzt kapnak. Az, hogy pontosan mennyit, először az Indexen olvasható: ha ide kattint, név szerint, kifizetésenként böngészheti a 2009 és 2012 közti HÖK-ös ösztöndíjakat és jutalmakat.

Fizetés vagy ösztöndíj?

Az ELTE jogi karán kétféle ösztöndíjat kaphattak a HÖK-ösök: a közéleti keretből és a jutalomkeretből. A közéleti ösztöndíj tulajdonképpen a tisztségviselők fizetése volt, ezt a pénzt azért kapták, mert elnöki vagy alelnöki tisztséget láttak el, a pénz a megbízatással együtt, annak idejére járt. A jutalomkeretből bármilyen hallgatói aktivitást díjazni lehetett, innen díjazták a bulik szervezésében segítő hallgatókat, vagy a kari lapba író szerzőket. Ezektől – elvben – elkülönült a HÖK költségvetése, amiből a nem személyi jellegű juttatásokat fizették: irodaszereket, rendezvényeket, gólyatábort.

Az ösztöndíjakról egy 2008-as jogi kari HÖK-ös határozat szólt. Ez az állam által meghatározott hallgatói normatívához kötötte a tisztségviselők közéleti ösztöndíját, ennek megfelelően az elnök 71 ezer forintot, az alelnökök pedig 42-48 ezer forintot kaphattak havonta.

Ezeket az összegeket maximum 30 százalékkal növelhette az elnök (az elnök fizetését az elnökség). Ehhez képest volt olyan hónap, amikor a HÖK elnöke, Földvári Krisztián 204 ezer forintot vitt haza adómentes közéleti ösztöndíjként. Az egyetem által küldött táblázatban nem volt odaírva az extra kifizetés oka, kerestük Földvárit is a kifizetéssel kapcsolatban, de nem reagált. Földvárinak a jogi kar 2013-as befejezése után az egyik munkahelye a kormányzati közigazgatást segítő Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal volt.

Földvári nem volt egyedül: Petrovics Nándor gazdasági elnökhelyettesként 2010 februárjában kapott 222 ezer forintos ösztöndíjat a tisztsége mellé, ami szintén sokszorosan meghaladta a neki a szabályzat alapján járó 48 ezer forintot. Petrovics ezt azzal magyarázta, hogy év végén általában maradvány képződött a közéleti keretben, magyarul a HÖK nem használta fel a neki járó összes pénzt. A megmaradó pénzt a következő évben elvonta volna az egyetem, ezért a HÖK általában döntött róla, hogy a megmaradt pénzt mire használják fel. Petrovics azt írta, hogy emlékei szerint a HÖK-ösök vezetőképző rendezvényére fordították, és csak technikailag került hozzá a pénz mint gazdasági elnökhelyetteshez.

Jutalom, nem pedig költségtérítés – de csak elvben

A volt hallgatói önkormányzati tisztségviselő szerint tehát a pénzt nem fizetésként vagy a munkájáért kapta, hanem egy rendezvény költségeire költötték. Az ELTE azt mondta viszont, hogy „a hallgatók nem kapnak költségtérítést, esetlegesen egy konkrét kiadásra kifizetett összegek mind ösztöndíjak voltak, egy tevékenység elismerései.” A HÖK-ösöknek osztható ösztöndíjakat az erről szóló kormányrendelet is „teljesítményalapú ösztöndíjnak” nevezi, tehát egyértelmű, hogy nem különféle rendezvények finanszírozására hozták létre, hanem – ahogy azt az ELTE is írta – a hallgatók tevékenységének elismerése. A HÖK-nek ráadásul volt egy külön költségvetése is, amiből a kiadásokat lehetett fizetni: a 2011-es költségvetésben például olyan sorok szerepelnek, mint „rendezvények” vagy „irodafenntartás”.

A tiltás ellenére a költségtérítés jellegű jutalmak kifizetése mindennapos volt:

  • 540 ezer forint buliszervezés és egy rendezvényszervező OKJ-s képzés elvégzése,
  • 376 ezer forint „rendezvényszervezői költségek”,
  • 68 ezer forint „gólyabáli szervezés, költségek”,
  • 50 ezer forint „gólyatábor, fesztivál, épületfelújítás, telefonköltség”, vagy
  • 18 ezer forint egyszerűen „költségek” címen, bármilyen részletezés nélkül.

Szablics János, aki a vizsgált időszak egy részében HÖK-elnök volt, összesen 193 ezer forint jutalmat kapott, de – mint írta – ez a pénz „minden esetben olyan személyes kiadások utólagos ellentételezését jelentette”, amelyek a munkája végzéséhez voltak szükségesek: „például konferenciák részvételi költsége” – tette hozzá. Szablics az egyetem elvégzése után egy ideig az Országos Választási Iroda szóvivője volt. A 376 ezer forintos rendezvényszervezési költségtérítést Petrovics Nándor kapta, aki gazdasági elnökhelyettes volt. Ő is megerősítette, hogy a jutalomkeretből kifizetett összegek egy része „tartalmilag nem jutalom, hanem mondjuk előzetesen már hallgatói célokra fordított költségek megtérítése” volt.

Kizárólag a HÖK ellenőrizte a saját költéseit

  A kifizetésekkel – mivel jutalomként, és nem költségtérítésként történtek – az egyetem felé nem kellett elszámolni. „Ez egyébként, ha belegondolsz, az ösztöndíj fogalmából is valamennyire következik” – mondta erről Petrovics az Indexnek. Azt azonban több érintett is hangsúlyozta, hogy a pénzekkel a HÖK-felé el kellett számolni, be kellett mutatni a számlákat, mert a már említett HÖK-ös határozat ezt kötelezővé tette. Más volt HÖK-ös tisztségviselők viszont azt mondták, hogy noha ők is kaptak költségtérítést a jutalomkeretből, soha nem kellett elszámolniuk a pénzekkel.

Kérdéseink ellenére olyan esetre senki sem emlékezett, amikor az elszámolást hibásnak találta volna a HÖK, és visszakérte volna a pénzt a tisztségviselőjétől. Az egyetem is azt írta, hogy a HÖK nyilvántartásában nem szerepel olyan eset, hogy a tisztségviselőnek elszámolási hiba vagy más miatt vissza kellett utalnia a pénzt, tehát vagy minden HÖK-ös minden esetben szabályosan számolt el, vagy nem volt túl szigorú ez az ellenőrzési rendszer.

Az egyetem azzal hárította el a felelősséget a költségtérítésként használt jutalmakról (ami szabálytalannak tűnt), hogy ők a kifizetések tartalmába nem szólhattak bele: arról az „autonóm hallgatói önkormányzat” döntött. Az átutalásokat ugyan formálisan nem a HÖK, hanem az egyetem végezte, de nekik csak „technikai” szerepük volt ebben: mint elmondták, csak „a pénzügyi keretek rendelkezésre állását, a pénzügyi fedezet meglétét és a hallgató juttatásképességét” ellenőrizhették.

Munkaköre volt, de azért jutalom is járt érte

A kifizetések közt előfordult az is, hogy olyan feladatokra kaptak jutalmat a tisztségviselők, ami úgy tűnik, hogy egyébként is a feladatuk lett volna. A szociális ügyekért felelős alelnök, Erdei Márton például 30 ezer forintot kapott a „szoctám és pályáztatási koordinációra” (a „szoctám” a szociális, rászorultsági alapú támogatás, amit a HÖK oszt szét a hallgatók között), a HÖK alapszabálya szerint ennek a megszervezése viszont eleve az ő feladata lett volna, és az szociális alelnöki tisztségéért abban a hónapban 48 ezer forintot már egyszer kapott is.

Berzétei Áron pedig úgy kapott 73 ezer forintot 2012 tavaszán „jogászfoci fotózás, gólyatábori előkészületi munkálatok” jogcímen, hogy rendezvényekért felelős alelnökként ugyanebben a hónapban 60 ezer forintot már egyszer átvett rendezvények szervezéséért. Megkerestük Berzéteit, aki több kérdésünkre válaszolt, de ezt a kettős finanszírozást nem kommentálta. Berzétei jelenleg a VII. kerületi önkormányzat által alapított Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. helyiség- és lakásgazdálkodási panaszreferense.

Azok döntöttek a pénzről, akik kapták

A jogi karon arról, hogy ki kapjon jutalmat, egy személyben a HÖK elnöke döntött, a döntésre az erről szóló HÖK-ös szabályzat alapján a szociális alelnök tett javaslatot. Ez a vizsgált 2009–2012-es időszakban évente körülbelül legalább 4 millió forint jutalmat jelentett. A HÖK korábbi oktatási elnökhelyettese így írta le ezt az Átlátszó Oktatásnak:

A HÖK vezetése ül egy szobában, és arról beszélgetnek, hogy kinek mennyit utaljanak a havi jutalomkeretből. Egyikük bemondja, hogy neki sok telefonköltsége volt a hónapban, így 30 ezret szeretne kapni. Mindenki előáll az igényével, ezt felírják, a HÖK-elnök és a szociális ügyekért felelős alelnök aláírja, majd egy kari vezető kap egy listát, amin nevek, összegek szerepelnek, 1-2 szavas indokolással (pl.: telefonköltség), amit ő általában kérdés nélkül aláír, és megindulnak az utalások."

Ezek a kifizetések nem voltak nyilvánosak. A HÖK elnöke tehát egy személyben döntött évente több millió forintról, ezt a pénzt szabadon odaadhatta az egyetem bármely hallgatójának (a bírósági ítélet szerint csak a HÖK-ösöknek kifizetett pénzeket kellett nyilvánossá tenni – az átlag hallgatók számára kiutalt pénzeket nem, tehát ennél több pénzről is szó lehet).

Az átláthatóság hiányáról ezt mondta az ELTE: „Amikor a problémák tudomására jutottak az egyetem gazdasági főigazgatójának és főtitkárának, azonnal kezdeményezték belső ellenőrzési vizsgálat lefolytatását a rektor úrnál, aki ezt el is rendelte, a vizsgálat eredményeképpen pedig számos szabályzati, illetve munkafolyamat-változás történt.”

Miután az ELTE elveszítette a pert, valóban volt lényegi változás a HÖK átláthatóságával kapcsolatban: úgy módosították az egyetemi szabályzatokat, hogy aki HÖK-ös pénzt kap, az ezzel együtt automatikusan vállalja, hogy a róla szóló adatokat nyilvánosságra lehet hozni, a beiratkozásnál egy ilyen nyilatkozatot alá is íratnak a diákokkal. Így senki sem bújhat majd amögé, hogy itt ösztöndíjakról, így személyes adatokról van szó.

Két év, egy hatóság, három bíróság

A cikkben feldolgozott adatokat több mint két évvel az első adatigénylő levél elküldése után adta csak ki az ELTE, amikor a sikertelen fellebbezés után jogerősen is elveszítették a pert. Az eljárásban arra hivatkoztak, hogy ösztöndíjakról, így érzékeny személyes adatokról van szó, amelyeket meg kell védenie az egyetemnek. Ez biztosan igaz néhány típusú ösztöndíjra (például a szociális támogatásra), de a közpénzből, közfeladat ellátására létrehozott hallgatói önkormányzati ösztöndíjakra és jutalmakra nem. A bíróság szerint a hallgatói önkormányzat részt vesz az egyetem irányításában, a HÖK-ösök ott ülnek például a szenátusban, ahol a legfontosabb egyetemi döntéseket hozzák. Ebből kifolyólag az, hogy a tisztségviselők mennyit keresnek, a nyilvánosságra tartozik.

„A per jelentősége, hogy a bíróság jogerősen kimondta, hogy a hallgatói önkormányzatok közpénzből gazdálkodnak és közfeladatot látnak el. Ez a közvélemény számára meglehetősen egyértelmű, de sem az ELTE-nek, sem a HÖK-ös vezetőknek nem volt az” – mondta Hídvégi Fanny, a TASZ adatvédelmi és információszabadság programvezetője. A perléshez a TASZ nyújtott jogi segítséget. Ez volt az első HÖK-ös információszabadság per, a perben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is részt vett, mert korábban ők is úgy döntöttek, hogy a hallgatói önkormányzat gazdálkodási adatai a nyilvánosságra tartoznak.

Az ELTE állandó ügyvédi irodája, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda képviselte az egyetemet ebben, a hallgatói önkormányzatok gazdálkodását érintő perben is. Az iroda névadója Jaczkovics László, aki az egyetem alatt szegeden volt HÖK-elnök, majd az országos hallgatói önkormányzati szervezetnél (a jelenlegi Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciája elődjénél) volt alelnök. A jogerős döntés után az ELTE felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúriánál, de ezt elrontotta az egyetemet képviselő ügyvédi iroda. A Jaczkovics iroda rossz bíróságra postázta a beadványt, így mire azt továbbították a megfelelő helyre, letelt a 60 napos határidő. A Kúria így érdemi vizsgálat nélkül dobta vissza az iratot.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!