Meghátrált a Kúria: mégis lehet fotózni a rendőröket

A Kúria mai sajtótájékoztatóján bejelentette: friss jogegységesítési döntésével megsemmisítette korábbi határozatát, amiben a rendőrök beleegyezéséhez kötötte a képmásuk nyilvánosságra hozatalát. Így ezek után az Alkotmánybíróság egy Indexes beadvány nyomán hozott döntése a mérvadó: nem jogsértő, ha a rendőrről felismerhető fotót közöl a sajtó.

"A nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása"– állt a Kúria 2012-es közleményében.

Ezt követően 2014 végén az Alkotmánybíróság egy indexes beadvány nyomán kimondta: nem jogsértő, ha a rendőrről felismerhető fotót közöl a sajtó. A sajtószabadságot a személyiségi jogok védelme elé helyező döntésben annak az évek óta tartó gyakorlatnak a végét ünnepelte a sajtó, hogy rendőrök százezrekre perelnek sikerrel róluk felismerhető felvételeket közlő lapokat, csatornákat.

A rendőri képmások problémájának érdekessége, hogy az Index ügyén alapuló beadványt, amit Bodrogi Bea médiajogász készített, tavaly befogadta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is. Ennek sorsa így azon is múlt, hogy mit lép a Kúria az AB döntése nyomán, visszavonják-e a 2012-es jogegységi határozatot, ami ezzel párhuzamosan továbbra  is létezett, és kötelezte az egyedi perekben ítéletet hozó bíróságokat.

A Kúria lépéskényszerben volt, mert az egyedi esetekről döntő bíróságoknak az AB tavalyi döntésével és a Kúria azzal teljesen ellentétes jogegységi döntésével is összhangban lévő ítéleket kellett volna hozniuk. A Kúria mai döntésével pontot tett az ügy végére: megsemmisítette 2012-es jogegységi döntését, így az Alkotmánybíróság, indexes beadvány nyomán hozott határozata a mérvadó. Tömegrendezvényeken, tüntetéseken és meccseken, nem egyediesítve lehet a rendőröket fotózni.