Fülöp, Jakab
5 °C
19 °C

Börtönnel indulhat az ózdi álom

D VAJ20130730053
Szavazást írt ki Ózd jobbikos polgármestere, Janiczak Dávid arról, hogy épüljön-e a város határában egy 500 férőhelyes börtön. Március végéig pályázhatnak az önkormányzatok a büntetés-végrehajtásnál, aki nyer, 250 helyi embernek tud munkalehetőséget adni. Közben a helyi képviselő-testületben a fideszesek és a jobbikosok átmeneti fegyverszünetet kötöttek, egyhangúlag hozzák sorban a döntéseket.

Ahogy azt hétfőn megírtuk, új, 500 rab befogadására alkalmas börtön számára keres építési telket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Az ingyenes felajánlásokat pedig március 31-ig várják. A cél a meglévő börtönök túlzsúfoltságának megszüntetése. A Kormány.hu-n megjelent pályázati kiírás szerint a börtön várhatóan 2018-19-ben kezdhet működni, és 250 új munkahelyet fog jelenteni. Janiczak Dávid, Ózd jobbikos polgármestere rá is mozdult a dologra.

Janiczak szerint több érv is szól amellett, hogy Ózdon börtön épüljön. A legerősebb: ahogy a kiírásban is szerepel, egy új börtön több mint kétszáz új munkahelyet teremtene, ennek 25 százalékát felsőfokú iskolai végzettségűek számára. Emellett pedig akár visszatartó ereje is lehet a “bűnöző elemek” szemében, ha van a városban, állandóan szem előtt egy börtön.

A jobbikos polgármester a kérdést először a városnak akarta feltenni, hogy megtudja, egyáltalán elkezdjenek-e gondolkodni a dologban. Ózd honlapjára felkerült egy szavazás a börtönről, és nyomtatásban is kiküldték a héten a kérdést egy szórólapon az összes háztartásba, 15 ezer példányban. Ezeket tizenegy kijelölt gyűjtőponton lehet leadni jövő péntek délig. Janiczak szerint ha az eredmény nagyon szoros lesz, csak egy-két százalékkal lesz több az igen, akkor nem indítja be a projektet. Csak akkor, ha egyértelmű, elsöprő többségben lesznek az igenek.

  A polgármester úgy tervezi, hogy kikéri szakértők véleményét, és ellátogat olyan településekre, ahol már működik börtön. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokságán mindenesetre már járt egyeztetésen. Janiczak leginkább arra kíváncsi, tényleg tudna-e 250 embert foglalkoztatni egy ilyen börtön. Mert szerinte, ha nem jelent tényleg sok munkahelyet, akkor még úgy sem feltétlenül érné meg a börtön, ha a lakók többsége mellette szavaznának. A témát egyébként a terve szerint egy tévévitában is kibeszélnék a helyi tévében.

Tiszaújvárosnak tíz éve nem kellett

141 százalékos a túlzsúfoltság

Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára január végén a büntetés-végrehajtás évértékelőkén beszélt a zsúfoltság problémájáról, amely részben a szigorodó büntetőpolitika eredménye. Többéves tervet készítettek a zsúfoltság csökkentésére, a férőhelyek száma összesen1600-al nő idén. 2015 első negyedévében 600 új férőhelyet adnak át a Budapesten, Martonvásáron és Szombathelyen, további két jelentős beruházást terveznek Szirmabesenyőn és Solton. Tavaly az átlagos fogvatartotti létszám 18 204 fő volt. Ez több ugyan, mint egy évvel korábban, de mivel a férőhely is több lett, a túlzsúfoltság a 2013-as 143-ról 141 százalékra csökkent.

Hogy jelenthet-e 250 munkahelyet egy ekkora börtön, azzal kapcsolatban biztató, hogy az Ózdhoz legközelebb eső, egri börtönben például közel 200 fogvatartottra 100 dolgozó jut, míg a miskolcinál 264 fő a foglalkoztatottak létszáma, miközben az intézet befogadóképessége 220 fő.

Az országban utoljára 2008-ban adtak át vadonatúj börtönt, de akkor kettőt is, az egyiket Tiszalökön 700, a másikat Szombathelyen 800 férőhellyel. A szombathelyieknek nem volt új a helyzet, mert a városban már 1889 óta működött börtön, az intézet csak költözött, amikor megépült az új, nagyobb komplexum a külterületen.

A tiszalökiek viszont azelőtt nem éltek börtön szomszédságában. Még 2004-ben dőlt el, hogy itt kezdődik majd az építkezés. Az akkori igazságügyi minisztérium több helyszínt is megvizsgált a döntés előtt. Tiszaújvárosban népszavazást is tartottak arról, hogy a város ipari parkjának területén épüljön-e vagy sem börtön. A részvételi arány ugyan nem érte el az érvényességhez szükséges ötven százalékos küszöböt, de mivel a szavazók nyolcvan százaléka nemet mondott, az önkormányzat elállt a beruházás támogatásától. A tiszalöki önkormányzat viszont ingyen felajánlotta a telkét. A vonzerő itt is a munkahelyteremtés volt. A miniszter a 2004-es bejelentéskor azt mondta: a börtönnek 280 hivatásos alkalmazottja lesz. Az ígért munkahelyek tényleg meglettek: 2014-es adatok szerint a tiszalöki börtönben 265-en dolgoznak.

Az igenek állnak nyerésre Ózdon

A felmérés eddigi adatai szerint Ózdon a többség támogatja a börtön építését a munkahelyek miatt. A papíralapú szavazás eredménye még nem ismert, de az online szavazás állása 1500 szavazatnál 71-28 százalék az igen javára. Akik ellenzik, leginkább olyan érveket mondanak, mint hogy baj lesz azokkal a rabokkal, akik eltávot kapnak, illetve attól tartanak, hogy a bűnözők családtagjai a városba költöznek, és velük sok gond lesz, de felmerült az a félelem is, hogy majd a városnak kell eltartania a börtönt.

A börtönépítésről nincs hivatalos véleménye a helyi Fidesznek, de Fürjes Pál, a volt fideszes polgármester elmondta nekünk sajátját a csütörtöki testületi ülés után. Szerinte sem rossz módszer megkérdezni az emberek véleményét, bár hozzátette, a kilencvenes évek elején, amikor még nem volt így átpolitizálva az élet - tehát nem volt közvélemény-kutatás a témában - akkor is felmerült a börtön ötlete, - a megszűnt gyárakban - de a városvezetés inkább úgy döntött, hogy nem kell.

Fürjes szerint azt is érdemes megvizsgálni, hogy a két évvel ezelőtt leszavazott, és a Jobbik által kőkeményen támadott roma kulturális központ turisztikai vonzereje vagy a börtönt látogatók turisztikai vonzereje között milyen különbség van. Hogy egy börtön van-e olyan imázsromboló, mint amilyen imázsrombolást és problémahalmazt feltételeztek a kulturális központról 2013-ban. Fürjes egyébként nem tud olyan olyan koncepcióról, hogy a börtönök férőhelyeit úgy kívánnák növelni, hogy teljesen új intézményeket építenének.

Kulturális központ vs börtön

Brutális, végtelenül lebutított nyilatkozatot tett a helyi Jobbik az Ózdra tervezett nemzetiségi és roma kulturális központ ellen 2013-ban. Azt írták a városvezetőkről: „nem arra lettek felhatalmazva, hogy Ózd városát minél jobban elcigányosítsák és a szegény szerencsétlen BMW-vel, Mercédesszel, és Audival járó hátrányos helyzetű késelő és brutális kegyetlenséggel gyilkoló családokat támogassák!”

Janiczak Dávid véleményét a vele készült interjúnkban olvashatja el.

A volt fideszes polgármester szerint nem túl szerencsés Janiczak részéről most bedobni a börtön témáját, amikor az országos média azzal van épp elfoglalva, hogy jó-e az, ha szigorítunk a bevándorlás szűrésén. 

De Fürjes nyilatkozatának legerősebb része nem a börtönök és a bevándorlás szűrésének szigorítása közötti összefüggés emlegetése volt, hanem:

Ennek az előnyét és hátrányát kell mérlegelni, hogy mit hozhat a város imázsa szempontjából... mondanak az emberek ezt is meg azt is, ezen el kell gondolkodni. Lehet, hogy a látogatók eljönnek, és elkérik a boltból az árut, fizetni meg elfelejtenek, nem tudom.

Ha a börtöntéma előkerül, talán másképp alakul, de január 29-én mintha nem is ugyanaz a képviselő-testület ülésezett volna, mint amelyiknek ott voltunk a december 1-jei alakuló ülésén. Az hol fújolástól, hol vastapstól volt hangos, és tele volt feszültséggel. Most az ózdi képviselők 45 perc alatt 16 napirendi pontról döntöttek, és mindegyikre egyhangú, 13 szavazatos igent mondtak (a 14. tag, a jobbikos Kiss Judit betegség miatt hiányzott.)

Várják, hogy hibázzon

Az ózdi testületben sok minden változott azóta, hogy a jobbikos Janiczak Dávid óriási fölénnyel megnyerte a megismételt választást, de a képviselő-testületben erős fideszes többséggel találta szembe magát. A 14 tagú testületben a választás után 8 fideszes, 5 jobbikos és 1 MSZP-DK-s politikus ült. Az első ülésen az történt, amire Janiczak fideszes riválisának, a volt polgármesternek, Fürjes Pálnak a nyilatkozatai alapján számítani lehetett: a párbeszéd megszakadására panaszkodó fideszes többség ellenállása megakasztotta a dolgokat. Például sem a szervezeti és működési szabályzatot, sem a bizottságok összetételét nem sikerült megszavazni.

A fordulat egy héttel később jött: hárman elhagyták az ózdi Fidesz-KDNP frakciót és független képviselővé váltak. Mészáros Miklós és Tartós Lajos a korábbi ciklusban is függetlenként politizáltak, csak az őszi választáson indultak a Fidesz támogatásával. A harmadik kilépett képviselő, Kósné Dargai Rita a Fidesz párttagja volt és maradt is, csak a frakciót hagyta el. Ők hárman a távozásukkal teljesen átrajzolták az ózdi erőviszonyokat: most már ugyanannyi jobbikos és fideszes ül a testületben, 5-5, a 3 független és az 1 baloldali szavazat pedig a mérleg nyelvévé válhat vitás ügyekben.

Az új felállás éles helyzetben még nem lett próbára téve. Egyelőre nem derült ki, hogy ha a Jobbik és a Fidesz álláspontja ellentétes, és a frontvonalak bemerevednek, az új függetlenek hova állnak be. A kilépés óta a csütörtöki már a negyedik testületi ülés volt, de konfliktusos téma egyiken sem került elő. A polgármester szerint nemcsak most, az előző három ülésen is egyhangú szavazások voltak. Azt mondta: úgy érzi, a politikai ellenfelei most arra várnak, hogy hibázzon, ha ez megtörténik, „lecsapnak”.

Független, de nem süket

A csütörtöki ülésen megszavazott döntések között olyasmik voltak, mint az önkormányzat tulajdonában lévő defibrillátor üzemeltetésbe adása, pályázat kiírása az Ózdinvest Kft. ügyvezetői posztjára vagy a szippantó tartályának a cseréje. Az ellen sem volt senkinek kifogása, hogy a polgármester és a szintén jobbikos alpolgármester illetményét nyelvvizsgapótlékkal megemeljék, amire egy új jogszabályváltozás adott lehetőséget, mert mindketten közölték, hogy a pluszpénzt az Ózd Közbiztonságáért Alapítványnak adják.

Az ülés után Fürjes Pál az Indexnek arról beszélt, hogy az elején az egyeztetés valóban nem indult be, és volt olyan is, hogy megállapodtak valamiben, de más történt, mostanra viszont jelentős a javulás. A volt polgármester mondta: ő szakterületi kérdésekben felajánlott tájékoztatást az új vezetésnek, van, amikor igénybe veszik a segítségét, van, amikor nem. A kilépett tagok Fürjes szerint külön-külön mind azt mondták neki, hogy ha vitás kérdés lesz, nem zárkóznak el majd a beszélgetéstől, „a függetlenség nem süketséget jelent”.