Kelet vagy Nyugat helyett Kelet és Nyugat

Ahmet Davutoglu török miniszterelnök Magyarországra érkezett. Davutoglu megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, majd a két miniszterelnök beszédet mondott a török–magyar üzleti fórumon. A török miniszterelnököt Áder János államfő is fogadja, valamint megrendezik a két kormány magas szintű stratégiai tanácsának ülését.

A közös sajtótájékoztató a kétoldalú egyezmények aláírásával kezdődött. Így például megegyeztek a Gül Baba türbéje és környezete teljes rekultivációjáról, aláírtak egy szociális biztonsági egyezményt, egy nukleáris energia békés felhasználásáról szóló egyezményt, egy fogyasztóvédelmi, valamint egy Budapest–Ankara testvérvárosi egyezményt. (A kormány egyébként január 19-én nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította Gül Baba türbéjének műemléki felújítását.)

Kelet és Nyugat

Orbán szerint minden nemzetközi találkozón szó van a történelemről, de egyik országgal kapcsolatban sem beszélnek róla annyit, mint Törökországgal. Felidézték, hogy hősiesen harcoltak egymás ellen.

Orbán szerint a megállapodást az „abroncsozta össze”, hogy senki sem szeretné, ha feszültség lenne Eurázsiában. Az a gondolkodásmód, amely nem azt a kérdést teszi fel, hogy Kelet vagy Nyugat, hanem azt mondja: Kelet és Nyugat. Majd elmondta, hogy létrehoztak egy 50 millió dolláros kereskedelmi alapot, illetve célul tűzték ki, hogy a török–magyar kereskedelem elérje az évi ötmilliárd dollárt.

Hasonló álláspont az EU-val kapcsolatban

A török miniszterelnök hosszan sorolta, hogy mi minden kötötte és köti össze a két nemzetet a történelemben, illetve a jelenben. Hogy bár földrajzilag távol áll a két ország, de mégis közelinek érzi Magyarországot. Kiemelte, hogy az EU-val kapcsolatban hasonló álláspontot képviselnek, és a NATO-ban is kiváló partnerek.

Miért ne lehetne Magyarországot és Törökországot is hasonló módon összekötni, ahogy Törökország kötötte össze ázsiai és európai oldalát a Boszporusz alatt egy csatornával? – vetette fel Davutoglu. Örömét fejezte ki, hogy Magyarország pozitívan áll Törökország uniós csatlakozásához, mert az ország szeretne végül csatlakozni. Szerinte Attila unokái vagyunk, és emiatt furcsán is néznek ránk Európában.

Kérdésekre is válaszoltak:

• Az energetikai együttműködés terén milyen szerepet szánnak a két országnak? − kérdezte a köztévé.

Orbán szerint ami  történt a nemzetközi energiapolitikában, rossz volt Magyarországnak, és felértékelte Törökország szerepét. A Nabucco-program elesett, majd a Déli Áramlatot sem engedte megvalósítani az EU. Így ha az oroszok betartják, hogy Ukrajnán keresztül nem szállítanak gázt Európába, akkor nem tudjuk majd, hogyan oldja meg az ország a gázellátását.  Így Orbán szerint meg kell oldani, hogy Törökországból eljusson a gáz Magyarországra Szerbián keresztül.

A török miniszterelnök szerint a Nabucco-projekt sajnos nem érte el a kívánt célt, de Magyarországnak és a környező országoknak szeretnének segítséget nyújtani az energiaellátásban.

• A Népszabadság újságírója azt kérdezte Orbántól, még mindig követendő modellnek tartja-e Törökország modelljét, amiről Tusványoson beszélt az illiberális államok kapcsán.

Orbán szerint mindenkinek tanulmányozni kell azt a kérdést, hogy míg korábban az EU a legsikeresebb gazdasági környezetnek számított, mostanra Törökország és Kína is jelentős sikereket ért el. Törökország Európa legfiatalabb országa, sehol sem születik annyi gyerek, mint ott, Törökországban bíznak a jövőben, mondta Orbán, aki szerint, ha sikeresek akarunk lenni, akkor a családot komolyan kell venni. Ez a török recept.

Szijjártó Péter tárgyalásaival kezdődött a magyar–török kormányzati csúcstalálkozó, írja az MTI. A külgazdasági és külügyminiszter fogadta Nihat Zeybekci gazdasági minisztert és Mevlüt Cavusoglu külügyminisztert. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Törökország szerepe az elkövetkezendő időszakban jelentősen megnő Közép-Európa energiabiztonságának tekintetében, hiszen Oroszország Törökországba fogja szállítani a Déli Áramlatba szánt gázt. Magyarország érdeke, hogy ez az orosz gáz eljusson Közép-Európába.

Sakir Fakili budapesti török nagykövete szerint ez a látogatás annak bizonyítéka, hogy a magyar és a török kormány egyaránt elkötelezett az együttműködés megerősítése mellett. A két ország közötti kitűnő kapcsolatokat pedig „a két országot összefűző közös történelmi gyökerekre és a két nép közötti barátságra vezette vissza".

Orbán hidegháborús gondolkodásmódot lát

„Mi itt, Európában, Nyugaton még mindig nem tudtuk teljesen magunk mögött hagyni a hidegháborús gondolkodásmódot. Még mindig abban gondolkodunk, hogy vagy Kelet, vagy Nyugat, vagy egyik, vagy másik" – mondta Orbán Viktor később a magyar–török üzleti fórumon. A török gazdasági eredményeket méltatva azt mondta, hogy a sikerekhez hozzájárult, hogy a törökök mérhetetlenül tisztelik a családot. Orbán szerint ma Nyugaton az a divat, hogy a nyugatiaknak csak a nyugatiaktól szabad tanulniuk, és ha valaki a keletiektől is el akar tanulni valamit, akkor „rögtön kiszerkesztik az újságokban" mint „a demokrácia tekintetében nem megbízható" miniszterelnök, szerinte ő is így szokott járni.

Szijjártó arról beszélt, hogy ezentúl díjmentesen adnak a törökországi külképviseleteken vízumokat a konferenciákra, üzleti találkozókra, sport-, oktatási és kulturális eseményekre utazóknak. A közeljövőben nyolc kereskedőházi képviseleti irodát nyitnak török városokban.

Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter reális célnak nevezte a két ország közötti ötmilliárd dolláros áruforgalom elérését a mostani kétmilliárd dolláros után. Szerinte ehhez további megbeszélésekre van szükség, egyebek között a török exportcikkek szállításának megkönnyítéséről, vagy a kvótákról. Bejelentette, hogy az Eximbank fiókot nyit Isztambulban, amely az első ilyen intézmény lesz. Félévente rendszeres gazdasági találkozókat tartana szükségesnek.

Ahmet Davutoglu szerint Magyarország közelebb áll Törökországhoz, mint akár egy szomszédos ország. Azt mondta, támogatják Magyarország keleti nyitását, és európai szövetségesként, baráti országként tekintenek Magyarországra, írja az MTI.

Erdogan két éve jött

Török miniszterelnök legutóbb két éve járt Budapesten. Recep Tayyip Erdogan – akit azóta, 2014 augusztusában Törökország államfőjévé választottak – és Orbán Viktor egyebek mellett a vízummentes utazás lehetőségéről és a magyarországi török történelmi műemlékek felújításáról tárgyalt. Ugyanazon év decemberében Orbán Viktor látogatott Törökországba, ahol a Recep Tayyip Erdogannal folytatott megbeszélésén megállapodás született, hogy Törökország megszünteti a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét, majd a két kormány tagjainak részvételével megtartotta alakuló ülését a magyar–török stratégiai együttműködési tanács.

Magyar–török üzleti fórumot tavaly februárban is tartottak Budapesten, amikor Abdullah Gül akkori török államfő tett hivatalos látogatást Magyarországon.