Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Eldőlt: Svédország nem vállalja a magyar fogyatékos lányt

2015.03.03. 13:27
Hiába a több mint egymilliós nézettségű Youtube-videó, a petíció és az adománygyűjtés, Svédország úgy döntött: Wilhelm Fruzsinának haza kell mennie Magyarországra. A 8 éves gyerek szellemi szintjén élő 20 éves, árva lány az elmúlt bő két évet Malmőben, a nagynénjénél töltötte, de a svéd bevándorlási hatóságok szerint Magyarországon a helye, mert túl nagy terhet jelentene Svédországnak élete végéig gondoskodni róla. Keddre behívatták a hivatalba, oda már vinnie kellene magával a Magyarországra szóló repülőjegyet is. Itthon szociális intézetbe kerülhet. A nagynénje utolsó próbálkozásként tüntetést szervez a hivatalhoz.

Tárgyilagos hangú, szigorú hivatalos leveleket küldözget a svéd bevándorlási hatóság hónapok óta egy Wilhelm Fruzsina nevű, 20 éves magyar állampolgárnak Malmőbe. Tájékoztatják a döntéseikről, jogszabályokra hivatkoznak, informálják, hogyan fellebbezhet, ha fellebbezhet, felszólítják arra, mit tehet és mit köteles tenni.

Wilhelm Fruzsina enyhe mentális retardációval él. IQ-ja 60-65 körül lehet, értelmi szintje olyan, mint egy 8 éves gyereké. A leveleket nem érti, de fél és sokat sír.

Már a repjegyet kérik rajta számon

A legutolsó levelet február 24-én küldte neki a svéd bevándorlási hivatal. Az áll benne, hogy Fruzsina március 3-án, kedden délután kettő órakor jelenjen meg előttük, és hozza magával a Magyarországra szóló repülőjegyét is.  A lány érdekeit képviselő ügyvéd közölte, hogy a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet, a munkát befejezte, hiszen a migrációs hatóság legutolsó döntése ellen már fellebbezni sem lehet.

Fruzsinának nincs repülőjegye Magyarországra. A hazautazását az utolsó pillanatig próbálja megakadályozni az egyetlen olyan rokona, aki törődik vele: 27 éve Svédországban élő nagynénje, Ruff Ágnes, aki az utóbbi két és fél évben gondoskodott róla.

Fruzsina történetét egy több mint egymilliós nézettségű Youtube-videónak és jó néhány svéd újságcikknek köszönhetően ma már sokan ismerik Svédországban. Budapesten született 1994-ben szülei egyetlen gyerekeként. Kiskorában enyhe fokú mentális sérülést diagnosztizáltak nála, amelyhez enyhe viselkedésromlás társult. A tanulmányait hagyományos általános iskolában kezdte, de hamar speciális iskolába került át sajátos nevelési igényű gyerekként. Édesanyja, aki pszichiátriai beteg volt, 2007-ben öngyilkos lett.

Úgy volt, hogy csak látogatóba megy

Az anyja halála után az apja a nevelését egymaga nem tudta megoldani, ezért vidékre, Hajdúnánásra költöztek az apa testvéréhez. 2011-ben Fruzsina apja is meghalt tüdőrákban. Az akkor 17 éves Fruzsina gyámja az apai nagynéni lett. Nem sokkal azután, hogy Fruzsina betöltötte a 18-at, 2012. július 11-én Svédországba utazott, hogy meglátogassa az anyai nagynénjét, Ruff Ágnest Malmőben, aki akkor már több mint 20 éve ott élt. Eredetileg úgy volt, hogy 11 napig marad, de a dolgok másképp alakultak: azóta sem jött haza.

A terv egy telefonhíváson fordult meg. A hajdúnánási apai nagynéni Ruff Ágnes szerint felhívta őt, és közölte, hogy nem hajlandó a továbbiakban ellátni Fruzsinát, mivel a lány betöltötte a 18-at, és ezért innentől kezdve nem jön már utána a megszokott járandóság, az új helyzetben elérhető anyagi támogatás megigénylése pedig hónapokig tartana. Fruzsina ráadásul azt mondta a svédországi nagynéninek, hogy itthon rosszul bántak vele a gyám családjában. Malmőben ekkor eldöntötték, hogy a lány velük marad.

Miért nem maradhat csak úgy?

A külügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a magyar állampolgár (a többi uniós tagállam állampolgáraihoz hasonlóan) automatikusan tartózkodási jogcímre jogosult Svédországban, azaz nem kell regisztráltatnia magát a bevándorlási hivatalnál, ha ezeknek az eseteknek valamelyikéről van szó:
– munkavállalóként tartózkodik Svédországban
– tanulmányok folytatása céljából van ott
– önmaga ellátására megfelelő anyagi eszközök állnak rendelkezésére.
Fruzsinánál az a gond, hogy egyik eset sem vonatkozik rá.

Élete végéig segítségre szorul

frzs2

Ekkor kezdődött a hivatalokkal a hadakozás, amelynek célja az volt, hogy Fruzsina legálisan élhessen Svédországban, és az ellátásában segítsen az állam, járjon neki rendszeres anyagi támogatás.

A lány azóta is lényegében „két szék közötti” helyzetben van, ahogy a nagynéni fogalmaz: 31 hónapja kiesik a magyar és – jórészt – a svéd juttatásokból is. Az egyetlen pénzügyi segítség, ami jár neki, az a svéd viszonyok között nagyon keveset érő 1 550 svéd korona, nagyjából 50 ezer forint havonta. Ez a fogyatékossági támogatás.

Eközben a hivatalos ügyintézés, a papírok beszerzése, kijuttatása, jogi fordítása, a ruhák, a bútorok, a fogszabályzás több mint 50 ezer koronát, bő 1,6 millió forintot vitt el az elmúlt időszakban a nagynéni gyors becslése szerint, aki kölcsönből tudta csak mindezt fizetni.

Végső soron a pénz az oka annak is, hogy Svédország vissza akarja küldeni Magyarországra Fruzsinát. A tartózkodási engedélykérelmet elutasító 2014-es végzés fő érve: mivel Fruzsina élete végéig ellátásra szorul, komoly pénzügyi következményei lennének Svédországra nézve, ha ott maradna.

A különféle hivatalos levelekben visszatérő svéd álláspont ezen kívül a következő elemekből áll:

  • Szerintük nem bizonyított, hogy Fruzsinának olyan speciális kezelésre van szüksége, amelyet nem kaphat meg Magyarországon, vagy a Svédországban elérhető ellátás jelentős és hosszan tartó javulást eredményezhetne az állapotában.
  • Ugyanezzel a mentális sérüléssel élt le több mint 18 évet Magyarországon, és szerintük nincs rá bizonyíték, hogy hiányt szenvedett volna az alapvető szükségleteinek ellátásában.
  • Abból indulnak ki, hogy az EU országai tiszteletben tartják állampolgáraik alapvető jogait, a szociális problémákat akarják és tudják is kezelni. „Egy Európán belüli országról beszélünk, nincs okunk megkérdőjelezni, hogy megkapja ott az ellátást, amire szüksége van” – nyilatkozta a svéd Metro újságnak novemberben a migrációs hivatal szóvivője, Fredrik Bengtsson.
  • Pusztán az, hogy a svéd ellátórendszerről azt feltételezik, hogy bőkezűbb segítséget nyújt, nem alap a tartózkodási engedély megadására.
  • A 18 itt eltöltött év szoros kötelék Magyarországhoz, míg Svédországban csak 2 és fél éve él Fruzsina.

Azt a szempontot, hogy Fruzsina szorosan kötődik a kint élő nagynénjéhez és az unokatestvéreihez, míg Magyarországon nincs olyan rokon, aki törődne vele, a hivatalos döntéseknél nem kezelték lényeges érvként. Az is hozzájárult a svéd elutasító döntéshez, hogy Ruff Áfnes és Fruzsina Magyarországon soha nem élt egy háztartásban.

Önellátást várnak el a svédek

A tartózkodási engedélyt 2012. október 26-án kérelmezték Fruzsinának. Az elutasító végzés először 2014 áprilisában érkezett meg, őszre derült ki, hogy a fellebbezést is elutasították.

Megkerestük a külügyminisztériumi sajtóosztályt, tájékoztatásuk szerint a szociális juttatásokra való jogosultságok szempontjából nem követelmény a svéd állampolgárság megszerzése, de a legális svédországi tartózkodás természetesen igen. Ahhoz, hogy Fruzsina rendezett jogi háttérrel élhessen Svédországban, és így jogosult legyen mondjuk szociális és egészségügyi biztosításra,

igazolnia kellene, hogy képes fenntartani saját magát.

Az önellátási képesség bizonyítása a feltétele az állandó tartózkodási engedély kiadásának. Dolgozni csak egy nagyon rövid ideig dolgozott Svédországban Fruzsina, a munkavállalást a mentális sérülésén túl az is nehezíti, hogy svédül még nem igazán beszél, bár már tanulja a nyelvet.

Azt, hogy megvan a fedezet Fruzsina megélhetési költségeire, igazolni lehetne úgy is, ha a nagynéni saját jövedelme elég magas lenne. Ő azonban csak félállásban dolgozik, ez a pénz nem elég. Az ügyvédjük ötlete volt, hogy kérjenek segítséget, indítsanak pénzgyűjtést. 

A nagynéni abban bízott, hogyha összejön elég pénz ahhoz, hogy Fruzsina önellátását a következő két és fél évre bizonyítani lehessen, akkor – összesen 5 év elteltével – megkaphatta volna a végleges engedélyt. Állandó tartózkodási engedélyre ugyanis az a külföldi EU-tagállami állampolgár jogosult, aki korábban legalább 5 évig legálisan, folyamatos jelleggel Svédország területén tartózkodott.

Kétezer aláírás fölött a petíció

A külügyminisztérium sajtóosztálya szerint egyébként a tagállamok nem határozhatnak meg olyan konkrét összeget, amelyet elegendő forrásnak tekintenek, hanem figyelembe kell venniük az érintett személyes körülményeit. Az irányelv külön rendelkezik azokról az emberekről, akik súlyos egészségügyi okokból kifejezetten egy másik uniós polgár személyes gondoskodását igénylik. Ilyenkor kötelező a személyes körülmények alapos vizsgálata.

Több mint kétezren írták alá az „Engedjétek Fruzsinát itt maradni” petíciót, és érkeztek adományok is a Gofundme-oldalon keresztül, de a nagynéni szerint nem gyűlt össze elég pénz. Az Indexnek azt írta: ha a végső kiutasítást is megkapja Fruzsina,

nem tudja tovább vállalni őt papírok nélkül.

Mióta az ügyüknek Magyarországon is híre ment, a napokban felhívták a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalból, és megígérték, hogy ha megjön a kiutasítás, nem engedik utcára kerülni Fruzsinát, intéznek neki gondnokot és elhelyezést.

Fruzsina és a szemüveg

A malmői nagynéninek azonban az eddigi tapasztalatai rosszak a magyarországi gondoskodásról, annak fokára szerinte beszédes példa, ami Fruzsina látásával kapcsolatban kiderült. Amikor a lány Malmőben elkezdett iskolába járni, az első héten telefonáltak az iskolából, hogy baj van a látásával. Optikushoz vitte, aki elmondta, hogy Fruzsina annyira rosszul lát, hogy ha megkapja a szemüvegét, egészen új világban fog élni. Olyan erős szemüveg kellett, hogy első alkalommal nem is tudták megcsinálni a véglegeset, mert nem bírta volna az agya a különbséget. „Magyarországon a gyámja és a tanárai nem vették ezt észre? Ezért itt Svédországban büntetés jár!" – írta Ruff Ágnes az Indexnek.

Fruzsina helyzete a magyar rendszerben sajátos: mióta a 18-at betöltötte, a hajdúnánási apai nagynéni nem gyámja már, felnőttként pedig nem vizsgálták meg, kell-e gondokság alá helyezni, miután elhagyta az országot. Az esetével kapcsolatban megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi). Időközben a gondnoksággal kapcsolatos szabályok is megváltoztak Magyarországon, 2014 tavaszán az új Ptk. új helyzetet teremtett. Bevezették a támogatott döntéshozatalt, a belátási képesség csökkenése önmagában nem elegendő ok többé a cselekvőképesség korlátozásához.

frzs1
Fotó: Utvisad, föräldralös och förståndshandikappad

Annak, hogy Fruzsina gondokság alá helyezési eljárása meginduljon Magyarországon, komoly feltételei vannak az Emmi szerint. Először is egy orvosi szakvélemény, másodsorban pedig „olyan élethelyzetnek kell előállnia, amely a jogainak védelme érdekében szükségessé és elengedhetetlenné teszi az eljárás megindítását”. A rendelkezésünkre álló információk szerint nem állapítható meg pontosan, hogy Fruzsina gondnokság alá helyezése indokolt-e, hiszen nagynénje segítséget nyújt számára az ügyeinek intézéséhez – írta az Emmi.

Megkérdeztük a minisztériumtól azt is, mi történne Fruzsinával Magyarországon, ha nincs sem családtagja, sem más olyan ember, aki befogadná. A válaszuk egyszerű:

Szociális intézményben elhelyezést kezdeményeznek a számára, ahol az ellátása, gondozása megoldódik.

Tüntetés még lehet

A Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztálya még február 18-án azt közölte az Index levelére, hogy sem a svéd bevándorlási hivatal, sem a szociális szolgálat, sem a család nem fordult kérdéssel, tájékoztatással, segítségkéréssel a stockholmi követség Konzuli Hivatalához. Azóta a dolgok felgyorsultak.

„Megkerestük a konzul asszonyt, aki már megtette az első lépéseket, hogy segítséget tudjanak nyújtani Fruzsinának. Az elsődleges cél, hogy Fruzsina helyzete rendeződjön, melyhez a konzulátuson kívül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, valamint a Magyar Államkincstár illetékes területei szerve is segítséget nyújt írta az Emmi sajtóosztálya még a múlt hét végén az Indexnek.

Fruzsinát kedden délután kettőre várják a svéd migrációs hivatalban a nem létező repülőjegyével együtt. A nagynénje még egy utolsó dologgal megpróbálkozik: tüntetést szervez keddre a hivatalhoz.