Megszüntetik a kommunikáció szakokat

Az Eduline oktatásügyi portál szerint a felsőoktatásért felelős államtitkárság munkatársai az egyetemi és főiskolai dékánokkal egyeztetve egy csomó népszerű szak megszüntetését tűzték ki célul 2016 szeptemberére, másokat fokozatosan vezetnének ki, megint más szakokat pedig fizetőssé tennének.

A kasza elérheti az egyik legnépszerűbb szaknak számító kommunikációt is, melyről egybehangzóan azt nyilatkozták, a „túltermelés miatt” 

Tehát már önköltséges módon sem lehet majd ilyen alapképzésre jelentkezni.  Az egyik vezető azonban úgy tudja, a kormány inkább saját szárnyai alá venné az egész kommunikációs képzést, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapná meg az oktatás monopóliumát. 

Azt egyelőre nem lehet pontosan tudni, számszerűen hány és pontosan milyen szakot érint az átszervezés vagy a megszüntetés. A múlt héten közzétett „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában (az eredetiről itt írtunk) az államtitkárság a képzések számának 15 százalékos csökkentéséről írt. Az Eduline-nak az egyik egyetemi vezető kiemelte, bár megtörtént az érvek és ellenérvek ütköztetése, mindenkinek olyan érzése volt, mintha az államtitkárság már eldöntött tényként kezelné a megszüntetéseket,

a vád helyett már az ítéletet olvasták fel véletlenül

A természetesen név nélkül szivárogtató egyetemi vezetők azt is kifogásolták, hogy semmilyen esettanulmány, statisztika vagy szakmai véleménykikérés nem előzte meg az államtitkársági megkeresést. 

Az andragógia szak jövőjéről már lehet tudni: 2016-tól nem lesz államilag támogatott szak – egyébként andragógiára már most is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a 430-as központi ponthatárt.

Palkovics László államtitkár már tavaly azt nyilatkozta, hogy megszűnhetnek azok az egyetemi-főiskolai alapszakok, amelyek gazdasági szempontból nem jelentenek megtérülő befektetést, a „Fokozatváltás a felsőoktatásban” stratégia legújabb verziójában pedig egyértelműen leszögezik, hogy a műszaki-informatikai szakemberhiány enyhítésére kell összpontosítani az állami erőforrásokat, és a Palkovics szerint az intézmények vezetőinek sem érdekük, hogy olyan szakokat működtessenek, amelyek nem tudják kiszolgálni a munkaerő-piaci igényeket. 

Egyébként a „bölcsészdiplomával a Mekibe” sztereotípia a kutatások szerint nem állja meg a helyét; a diplomás-pályakövetési rendszer és a KSH eredményei azt mutatják, hogy a dolgozó bölcsészeknek és a dolgozó mérnököknek hasonlóan jó munkahelyük van, mindkét kategória 71 százaléka dolgozik diplomás foglalkozásban vagy vezetőként, a bölcsészeknek 79 százaléka, a mérnököknek pedig csak kicsit magasabb aránya, 83 százaléka dolgozik. Ha valaki szeretné elolvasni a Palkovics által is táplált mítosz ízzé-porrá zúzását, akkor melegen ajánljuk a Defacto blog idevágó cikkét!