Találtunk egy garázst Kósa Lajosnak!
További Belföld cikkek
- Megérkezett a havazás, baleseteket és fennakadásokat okozott az utakon
- Uszály ütközött a Margit híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- Valami azonban a házzal sem stimmel: az önkormányzatnak ki kellett hagynia az összterület-számolásból pár helyiséget, hogy kijöjjön a bevallott 300 négyzetméter.
- És akkor ott van még a telek, ami a képviselő vagyonnyilatkozatában 2002 óta kisebb, mint a tulajdoni lapon.
- Az Index megkeresése után Kósa korrigálta a bevallását.
Debrecen 1998 és 2014 között hivatalban lévő polgármestere és felesége 2002-ben új házat vásárolt magának a város drága, széchenyikerti részén, miután a régi családi fészket elcserélték az óbudai Aquincumi Villapark egyik luxuslakására. A százmilliósra becsült fővárosi lakást kizárólag a feleség vagyontárgyai között tüntették fel, és egy évtized alatt egyszer sem szerepelt Kósa parlamenti bevallásaiban.
Tavaly ősszel nagy botrány lett az ügyből, több párt is bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kósa ingatlanainak kivizsgálására. A parlament mentelmi bizottságánál azonban azt állítják, végül nem indult semmilyen eljárás, mert amikor elültek a hullámok, senki sem adott be ilyen kezdeményezést a fideszes politikus ellen.
Ezért, amikor egyik olvasónk jelezte, szerinte komoly problémák vannak Kósa debreceni ingatlanának adataival is, úgy döntöttünk, magunk nézünk alaposabban utána, hogy milyen adatok szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, és ezek egyeznek-e a parlamenti bevallásokban feltüntetett számokkal.
A fideszes politikus legfrissebb és egy évtizedre visszamenő régi vagyonnyilatkozatai szerint a Kadosa utcai telek 1000 négyzetméteres, a rajta álló ház pedig 300 négyzetméteres alapterületű. Garázs nincs rajta.
Kikértük az ingatlan földhivatali tulajdoni lapját, és nem kellett sokáig kutatni, hogy rábukkanjunk az első eltérésre.
A telek: nagyobb, mint a bevallásban
A tulajdoni lapon egyértelműen más telekméret van feltüntetve, mint a képviselő bevallásaiban. Kósa minden évben újra és újra kerek 1000 négyzetmétert írt az országgyűlési vagyonnyilatkozatába, a telek mérete a tulajdoni lap szerint viszont 1082 négyzetméter.
Mit mond Kósa:
Megkérdeztük Kósa Lajost, vajon miért írt 1000 négyzetmétert a bevallásaiba, ha a hivatalos nyilvántartás szerint a telek 82 négyzetméterrel nagyobb.
A képviselő azt állította, „tisztában volt azzal, hogy a telek nagyobb, de...″ Állítása szerint már az ingatlan előző tulajdonosa tájékoztatta, hogy az egyik szomszéd a kerítés megépítésekor kiegyenesítette a földnyilvántartási határvonalat, és az évek során eltulajdonolt egy darabot a földből. A kiegyenesített határ kérdését senki sem bolygatta, ezért nem tudták pontosan a négyzetmétereket. Kósa azt mondta: inkább egy kisebb, kerek számot írt a bevallásába. Most azonban az Index megkeresése után lemérette a valós területet egy földmérővel, és kiderült, hogy az elbirtoklás nem volt akkora, mint azt korábban gondolta, a telek valódi nagysága 1069 négyzetméter.
Kósa kétszer, február 22-én és 27-én is korrigálta parlamenti bevallását, sőt azt is megemlítette, hogy az Index hívta fel a figyelmét az eltérésre.
De sajnos nincs happy end, mert a tulajdoni laphoz tartozó hiteles térképmásolat beszerzése után a méretbeli eltéréseknél jogi szempontból sokkal súlyosabb eltérést is felfedeztünk.
A garázs: hivatalosan nem létezik
Az ingatlan jelenlegi közhitelesen rögzített állapotát híven tükröző földhivatali térképmásolaton nyoma sincs Kósa 40 négyzetméteres külső garázsának. A kiegészítő épületet az önkormányzat honlapján, a Debrecen.hu-n található légi fotók tanúsága szerint 2007 előtt építették hozzá a házhoz.
A ház átépítése után kiadott használatbavételi engedély viszont 2008-as, így biztos, hogy az épület körüli állapotokat az önkormányzat embereinek a garázs felépítése óta ellenőrizni kellett. A garázs egyébként teljesen egybeépült a szomszédos társasházzal, és eltüntette a két épületet elválasztó szabad telekrészt. Az építési törvény, az OTÉK szerint a huzamos tartózkodás céljára használt épületek között – ha szembenéző homlokzatukon nyílás található – tűzvédelmi okokból az építménymagasságnak megfelelő távolságot kell tartani, azaz beépítési engedély nem adható rá. És ebben az esetben az egymás felőli oldalon van nyílászáró.
Debrecen önkormányzata nem akadt fenn azon, hogy Kósa házának fotóin ott van a ház mellett a garázs, a földhivatali térképmásolaton viszont nincs. A jegyző válaszlevele nem is tért ki arra a kérdésre, hogy miként kaphatott a volt polgármester használatbavételi engedélyt egy olyan építményre, amely nincs feltüntetve a tulajdoni lap mellékletén, és arra sem, hogyan ellenőrizték az épületet, ha nem vették észre az eltérést.
Mit mond az önkormányzat?
Szekeres Antal debreceni jegyző szerint Kósáék végleges használatbavételi engedélye „kiterjed a 15,06+15,50 négyzetméter nagyságú garázsra, tehát nyilvánvaló, hogy a garázs engedéllyel épült és megfelelt a hatályos jogszabályoknak, köztük az építési és tűzvédelmi szabályoknak is".
A jegyző nem részletezi, hogy melyik garázsról beszél, ugyanis az utcafronton két garázsbejáró is található, az egyik közülük az épületen belül. Az azonban biztos: a külső garázs az önkormányzat légi fotóján jól látható módon végighúzódik a ház oldalfala mentén, és átlóg a szomszédos telekre, ami azt jelenti, hogy nem 15, hanem hanem legalább 40 négyzetméteres lehet.
Mit mond Kósa?
Kósa Lajos magyarázata szerint a használatbavételi engedély a külső garázsra vonatkozik, de azt nem tudta megmondani, hogy ha tényleg van engedély, akkor miért nincs az építmény odarajzolva a térképre.
A ház: 300 plusz néhány helyiség
A Kadosa utcai ház tulajdoni lapján csak a telek mérete szerepel, a házé nem. Családi házaknál ez még nem példa nélküli. Azonban a Kósa polgármestersége alatt beindított új szolgáltatás, a Debrecen.hu-n található városi térinformatikai rendszer méretező szolgáltatása alapján a kétszintes épület 380 négyzetméteresnek tűnik, ami jóval több, mint Kósa adata. Megkérdeztük a jegyzőt, hogy a város nyilvántartása alapján akkor mégis mekkora a ház.
Mit mond az önkormányzat?
Az önkormányzat szerint Kósa még túlzott is az Országgyűlésben bevallott 300 négyzetméterrel. Azt írták, hogy a teljes terület a 2008-as átépítés után 299,3 négyzetméter lett. „Részletezve: a földszinti helyiségek területe összesen 118,67 négyzetméter, amelyhez csatlakozik egy fedett terasz és egy fedett belépő (14,04 négyzetméter), az emeleti helyiségek pedig összesen 162,36 négyzetméternyi területet tesznek ki. Ez összesen 295,07 négyzetméter. Az emeleten található még erkély (4,50+3,96 négyzetméter), amelynek felét kell figyelembe venni az alapterület számításakor, azaz 4,23 négyzetmétert.”
A jegyző arra nem adott magyarázatot, hogy egy képviselői bevallásban miért kellene a teraszok valós méretének csupán a felét feltüntetni. Ezenkívül az összterület-számításból kimaradt az alig néhány sorral arrébb még engedélyes épületrészeként emlegetett garázs is. Így a teljes ingatlan az önkormányzat által megadott méretek alapján is nagyobb, de 34,29 (4,23+15,06+15,50) négyzetmétert a jegyző sem számolt bele az összterületbe. A jegyző számaiból úgy tűnik, hogy a ház felső szintje nagyjából 170 négyzetméteres, majd 40 négyzetméterrel nagyobb, mint az alsó, és akkor a papíron nem létező, de mégiscsak valós külső garázs sehol sem jelenik meg a számításban.
A ház mérete | A Debrecen.hu térinformatikai rendszere szerint | Kósa Lajos vagyonnyilatkozata szerint | Kósa Lajos szerint | A debreceni önkormányzat szerint |
I. szint | bruttó 190 nm | - | - | 118,6 nem + 14 nm terasz |
2. szint | bruttó 190 nm | - | - | 162,3 |
Összesen | 380 nm + 40 nm külső garázs = 420 nm | 300 nm | 236 nm hasznos terület + 41 nm garázs + 72 nm terasz, tornác | 299,3 nm (de nem számítottak bele saját adataikból 4,2 nm teraszt és 30,5 nm garázst, akkor 334 nm lenne) |
Mit mond Kósa?
Kósa nyilatkozata még jobban növeli a zavart, ő telefonon olyan számokat adott meg az Indexnek, amelyek a vagyonnyilatkozattal és az önkormányzat adataival sem egyeztek. Szerinte a hajdúszoboszlói önkormányzattal kiállíttatott használatbavételi engedélyben az áll, hogy a hasznos lakótér 236 négyzetméter, és ehhez jön még a 41 négyzetméteres garázs két kocsibeállóval. A képviselő szerint az eltérést két dolog is okozhatta: az egyik az, hogy a térkép nem pontos, a másik pedig az, hogy a házhoz egy 72 négyzetméteres terasz és tornác is tartozik, amit nem számoltak bele a hasznos alapterületbe.
(Címlapkép illusztráció: szarvas)