Volt SZDSZ-es védi meg Orbánt

2015.03.11. 07:34

Kőszeg Ferenc jogvédő, az SZDSZ volt politikusa, az 1990-es titkosszolgálati iratmegsemmisítéseket leleplező Dunagate botrány egyik kirobbantójaként a nol.hu-n arról értekezik, valószínűleg semmi alapja nincs Simicska Lajos Orbán elleni ügynökvádjának.

Az első választás előtt számtalan titkosszolgálati tiszt kereste meg őt, volt aki valódi vallomást akart tenni, volt, aki dezinformációs szándékkal érkezett.

E hírek-álhírek sorozatában kaptam az információt Orbán Viktor és az állambiztonsági szervezet kapcsolatáról is. A történetet több, vélhetően álnéven bemutatkozó tiszt egybehangzóan mondta el.

Ez az egybecsengés azonban az állambiztonsági gyakorlatot ismerő Kőszeg szerint épp úgy lehet a hitelesség, mint az összebeszélés bizonyítéka. És mivel azt feltételezte, hogy Orbánra a Nagy Imre-temetésen elmondott beszéde miatt pikkelhetnek, ezért az SZDSZ vezetőivel egyeztetve úgy döntött, hogy

bizonyítatlan és bizonyíthatatlan híreszteléseket nem hozunk nyilvánosságra

A Kőszeghez eljutott történet úgy szólt, hogy Orbánt egyetemi felvételije után behívták katonának: szolgálati idejének nagyobbik részét az egyetem megkezdése előtt kellett teljesítenie. Ekkor hívatta magához az állambiztonsági szervezet tisztje: többször beszélgetett vele, úgynevezett társadalmi kapcsolatként kezelték. Az egyetem elvégzése után a Fidesz-vezetőként már országosan ismert Orbánt ismét behívták katonának, ekkor azonban az állambiztonsági tiszttel mindenfajta kapcsolatot elutasított. Ez még 1989-ben is merész tettnek számított, ezért is terjedt el állambiztonsági körökben a híre.

Kőszeg több részkérdésre is kitérő, rettentő érdekes cikkének következtetése az, hogy

Simicska Lajos, bármekkora szenzációt csinál is belőle a sajtó, semmi olyat nem mond, ami 2012-ben ne lett volna ismert és dokumentált.

És teljességgel hiteltelen az, amikor 1982-re visszaemlékezve azt mondja:

Úgy tudom, semmi sincs rólam. Ez csupán azért furcsa, mert saját szememmel láttam az aktát 22 évesen.

Hiszen az állambiztonsági szerveknek, és az általuk végzett adatgyűjtéseknek a puszta léte is titok volt, és felettébb valószínűtlen, hogy valakinek a kezébe nyomják a saját aktáját.

Kőszeg azon is elcsodálkozik, hogy ma még mindig ehet riogatni azzal, hogy a külföldre került állambiztonsági iratokkal fogják zsarolni a magyar politikusokat.

Holott százszor bebizonyosodott, nemhogy holmi társadalmi kapcsolat, de a feketén-fehéren bebizonyosodott ügynökmúlt sem árt se püspököknek, se polgármestereknek, sőt egy miniszterelnöknek is csak akkor, ha pártjuk-béli vetélytársai amúgy is meg akarnak szabadulni tőle.