A kommunikáció szak nem szűnik meg, csak átalakul

A kormány meg akarja szüntetni a kommunikáció szakokat - ez a velősen leegyszerűsítő mondat okozott általános megdöbbenést szerdán, miután az Eduline.hu a következőket írta:

• több társadalomtudományi- és bölcsészszak, köztük a kommunikáció szak megszűnhet,
• ezeken a szakokon sem állami, sem önköltséges képzés nem lesz,
• kommunikációt legfeljebb a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne tanulni.

Az elég hamar kiderült, hogy ez ilyen sarkosan biztosan nem igaz. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerda délután hangulatkeltésnek nevezte a kommunikáció szakok megszüntetéséről szóló híreket, és a következőkkel cáfolt:

• döntés semmiről nincs, az államtitkárság a Magyar Rektori Konferencia bizottságaival csak egyeztetéseket folytat a felsőoktatási szakok "racionalizálásáról",
• a megbeszéléseken sem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, sem egyetlen más intézmény neve nem hangzott el,
• a szakok felülvizsgálata semmiféle összefüggésben nincs azzal, hogy hol lehet államilag támogatott és fizetős helyeken tanulni.

Az jól látszik, hogy bizonyos információk nagyon összecsúsztak, és ez komoly pánikot okozott egyetemi berkekben és a hallgatók körében. Miután több emberrel beszéltünk, az a kép rajzolódott ki, hogy a helyzet nem ilyen drámai, de komoly változások következhetnek. Persze senki nem tud semmit, a döntést pedig majd legfelül hozzák meg.

Nem diktáltak, kértek

Az egyetemeken most tanított szakok nevét, fokozatait (BA, MA) és a képzések tartalmát körülbelül tíz éve határozták meg. Addig Magyarrszágon egyetemi és főiskolai képzések voltak, de a magyar felsőoktatás is átállt az európai rendszerrel kompatibilis 3-4 éves alapképzésekre (BA), és a 2-3 éves mesterképzésekre (MA/MSc).

Tíz év után most felülvizsgálják ezeket a szakokat. Jó-e, hogy alapképzésben vagy mesterképzésben tanítanak valamit? Nincsenek-e átfedések a különböző képzések között, nem tanítják-e részben vagy teljesen ugyanazt egy másik szakon? Mennyire lehet elhelyezkedni ezekkel a diplomákkal? 

Ezt a munkát a Magyar Rektori Konferencia vállalta három éve, és ez a munka azóta folyik, mondta az Indexnek Dezső Tamás, a Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja, aki ott volt a legutóbbi egyeztetésen is. Az újságban olvasottakkal szemben ő nem tapasztalt semmilyen prekoncepciót vagy diktátumot a kormányzat részéről. Maruzsa Zoltán felsőoktatási helyettes államtitkár azt kérte, fésüljék át a szakok tartalmát, és vessék össze azt a diplomás pályakövetési rendszer adataival, azaz nézzék meg, mennyire lehet a munkaerőpiacon használni az egyes szakokat.

Nem újságírás, kommunikáció

A kommunikáció szak helyzete különösen érdekes. A 2000-es évek elején komoly viták folytak arról, hogy a magyar felsőoktatásban legyen-e újságírás nevű szak, magyarázta Vass László, a Budapest Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) rektora. Ilyen képzések ugyanis vannak Nyugat-Európában is (journalism, Publizistik stb.). Nálunk végül az a szemlélet győzött, hogy az újságírás ne legyen önálló szak: a hallgatók szerezzenek meg valamilyen alapképzettséget, és emellé tanulják meg az újságírás műfajait. Ebből lett a három éves kommunikáció és médiatudomány szak. Újságírást, PR-t vagy marketing kommunikációt szakirányként lehet választani a szakon belül.

Kommunikáció és médiatudomány szak ma 15 egyetemen és főiskolán működik. Nagyon népszerű. Még annak ellenére is, hogy ma már az állam alig finanszíroz ilyen képzést, azaz szinte mindenkinek tandíjat kell fizetnie érte. A kormányzat szerint a kommunikáció szakon  klasszikus túltermelés zajlik -  már ha ennek a fogalomnak ebben az összefüggésben van értelme  A pályakövetési adatok azt igazolják, hogy a kommunikáció és médiatudomány szakon végzettek jelentős része ugyan valóban nem tud elhelyezkedni a szakmájában, a munkaerőpiacon azonban beválik, azaz talál magának valamilyen állást. Persze nem mindenki. Vass László azt mondja, hogy a gyakorlatias képzésük miatt a BKF hallgatóinak pályakövetési adatai például az országos adatoknál jóval kedvezőbbek.

Kell az alapszak

A szak felülvizsgálatakor kiderült, hogy a kommunikáció és médiatudomány esetén kétféle, egymást részben átfedő bemenet is lehetséges a felsőoktatásba, mondta Dezső Tamás. Be lehet kerülni felvételivel a három éves kommunikáció és médiatudomány alapszakra (ez a társadalomtudományi képzési terület), de a szabad bölcsészeten belül egy év után is választható a kommunikáció és médiatudomány specializáció.

Az ELTE BTK dékánja szerint az államtitkársággal tartott egyeztetésen többek között arról folyt a vita, hogy hol legyen a helye a média és kommunikáció szaknak a jövőben. Kell-e erre egyáltalán külön alapszak, esetleg csak mesterszakon lehessen tanulni? A rektori konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottsága végül amellett foglalt állást, hogy szükség van az alapszakra, mondta Dezső Tamás. Az államtitkárság véleménye egyelőre nem ismert. Ezt a kérdést majd a március végére elkészülő kormányrendelet véglegesíti.

A kommunikáció szakok problémájára egy a  Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének megrendelésére készült 2014-es szakmai anyag is rávilágított. A főbb megállapítások ezek voltak: 

• Kimondottan újságíró‐képzés szinte nincs, ugyanakkor a kommunikáció‐  és médiatudományi szakokra a hallgatók jelentős része ilyen ambícióval jelentkezik. A „Media Studies” és a „Journalism School” jelleg nem válik el egymástól.
• Újságírást mesterképzésben ma szinte lehetetlen tanulni. Az anyag szerint a megoldás az lenne, ha egy más tudományágban (kommunikáció, közgazdaságtan, történelem, szociológia, stb.) szerzett alapszakra épülhetne az újságírás mesterszak.  
• A kommunikációs képzésekben legtöbbször nem különülnek el a média iparágon belül szakterületek.
• Az elitintézményeket leszámítva a nemzetközi szakirodalom alig használatos az oktatásban.
• A tanári karok túlnyomórészt más (elsősorban társadalomtudományi) tudományterületeken fokozatot szerzett oktatókból illetve fokozat nélküli gyakorlati médiaszakemberekből állnak, mivel nincs elég szakirányú fokozattal rendelkező oktató. 
• Az elitegyetemek erőssége elsősorban a szelekciós képességből fakadó erős diákanyag. A magán felsőoktatási intézmények ugyanakkor dinamikusabban reagálnak a változó körülményekre és a piaci igényekre.

Vass László, a Budapest Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora szerint régóta korszerűsíteni kellene a kommunikáció szak tartalmát. A BKF-en ugyan már tanítják a legújabb ismereteket, de a szak képesítési követelményei között ma sem szerepelnek a legkorszerűbb kommunikációs ismeretek, az új médiával, a közösségi médiával, vagy a hálózati kommunikáció üzleti és civil alkalmazásaival kapcsolatos tudás. Vass László szerint az szigorúan szakmai kérdés, hogy az alapképzésben vagy a mesterképzésben legyen-e a helye a jövőben az újságírásnak. Ezeket az ismereteket azonban Vass szerint más kurzusok között szétosztva akkor is kell és lehet majd tanítani, ha  végül a helyzet úgy alakul, hogy a magyar felsőoktatásban nem lesz kommunikációnak nevezett szak. 

Az állami média szakja?

Egészen más kérdés, hogy egy megreformált kommunikáció, újságírás vagy média szakot melyik egyetem taníthatja majd. A túltermelést folytató  kommunikációs szakos egyetemi piacot nagyon könnyen le lehet gyalulni: egyszerűen azzal, hogy az állam kiszáll a szak finanszírozásából. A hallgatók így egy idő után csak azon az egyetemen vagy főiskolán lesznek hajlandók súlyos százezreket fizetni érte, ahol jó a képzés, ahol híres tévések tanítanak és a diplomával nagyobb esély van bekerülni a médiába. Ez a folyamat már két éve elkezdődött, amikor az állam deklarálta: a kommunikáció szakokon csak az a néhány ember tanulhat tandíjmentesen, aki eléri a nagyon magasra beállított felvételi ponthatárt.

Egyáltalán nem tűnik ugyanakkor légből kapottnak ebben az összefüggésben a kormány által létrehozott Nemzeti Közszolgálati Egyetem helyzetbe hozása. Bár az egyetem szerdán azt közölte,hogy a képzési profiljában nem szerepel a kommunikáció alap - és mesterszak, forrásaink szerint nem kizárt, hogy az állam a jövőben egy "közszolgálati média szakot" fog finanszírozni ott. Ennek egyik előképe lehet a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen az MTVA-val közösen most elindított "közszolgálati hírszerkesztő" szakirányú továbbképzés.

Ez egybevágna azzal a más szektorokban már megismert politikával, amellyel az állam az általa létrehozott vagy kiválasztott szereplőt hozza helyzetbe a versenytársakkal szemben. Egy egyetemi forrásunk azt mondta: ha valamilyen új képzés indul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, akkor a többi felsőoktatási intézmény már tudja, nekik azon a területen nem sok esélyük maradt.