Orbán Viktor szerint Amerika tőlünk tanulta a demokráciát

A szokásosnál is nagyobb ováció fogadta március 15-én Orbán Viktort a Múzeumkertben. Ebben szerepet játszhatott, hogy egy 20-30 fős csoport a kormányfő kifütyülésére érkezett, a tömeg pedig megpróbálta hangos kiabálással és tapsolással elnyomni őket. Orbán beszédét így végigkísérték a tiltakozók bekiabálásai és sípolása, amit a tömeg egy része "Tarts ki, Viktor!" skandálással kiabált túl. 

Orbán beszéde elején furcsa, szakrális húrokat pengetett: a Nemzeti Múzeum "mágikus lépcsőjéről" beszélt, ahonnan "a magyar történelem főnixpillanata" elindult. Beszélt a "minden magyar ösztönvilágáról", az 1848-as "csillagvillanásról", a "magyar történelem létparancsolatáról", a szabadságot és a nemzeti függetlenséget pedig a magyar történelem "páros vezércsillagának" nevezte.

Ahogy ilyenkor mindenki, a kormányfő is igyekezett 1848 példáját a saját képére formálni. A kelet után most éppen délre nyitó kormányfő azt mondta: tőlünk nyugatra a németül beszélő népek világa volt, a mindig jól szervezett, a gazdasági válságokat is a javukra fordító kancellárokkal, keleten a nálunk százszorta nagyobb katonanépeké, délre pedig a félhold hatalmas embertömegei.

A kormányfő szerint a szabadságharc csak azért bukhatott el, mert a bennünket lerohanó muszkaáradat katonái csak számosan voltak nagyobbak. A szabadságharc elfojtása a megszállóknak később csak szégyent és lelkiismeret-furdalást okozott, majd pedig a (második világháborúban) a "muszkák a labancoknak, a labancok a muszkáknak estek".

llyen körülmények között a magyar nép megtanulta, hogy ami az övé, azt még a nagyhatalmak szorításában is meg kell tartania: 

Függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni, saját szabad magyar világot teremteni.

Ezért van szükség alkotmányra, a törvénykönyvekre, az országgyűlésre, az akadémiákra, és az erős nemzetgazdaságra. A kormányfő szerint ha nem fogunk össze, ha nincs erős államunk és öntudatunk, "akkor a kemény munka hiábavaló, mert a munkánk haszna spekulánsok, a pénzügyi hatalmak és más országok zsebébe vándorol".

A legnagyobb derültséget az a gondolat váltotta ki, amelyben Orbán azt mondta: 

1848 március 15-én reggel hat ember indult el a Pilvaxból, délelőttre több százan, délre több ezren, délutánra pedig már több tízezren voltak -  Facebook nélkül.

A kormányfő szerint 1848-ban a magyarok mutattak példát egész Európának, sőt Amerikának is. Abraham Lincoln, későbbi amerikai elnök 1852-ben Kossuth Lajost hallgatta Amerikában , ami akkor még rabszolgatartó állam volt, később pedig Roosevelt azt mondta: az egész civilizált világ adós Magyarországnak.

Kossuth és Petőfi népe csak mosolyog, ha bárki oktatni akar bennünket szabadságból és demokráciából.

A kelet és a dél bejárása után Orbán ismét megerősítette, hogy Magyarország Európa része, a jövőjét a többi nemzettel együtt akarja alakítani, de igényt tart arra, hogy a saját útját járja. De Európának is meg tudja mutatni a helyes irányt:

Európa tele van kérdésekkel, Magyarország pedig tele van válaszokkal. Mi pontosan tudjuk, hogy nem az uborka görbülete, hanem az európai ember testtartása jelenti a jövőt.   

A miniszterelnök azzal záérta beszédét, hogy az ország szuverenitásáért folytatott küzdelemnek soha sincs vége. Az összefogás, az igazságba vetett hit és a kitartás vezet győzelemre, csak az erősek maradnak fent.