Posta: Nem elveszett, uram, csak nincs meg

Az egy héttel ezelőtt született levelet szinte teljes egészében közöljük:

„Tisztelt Ügyfélszolgálat!

Szeretnék megosztani Önökkel egy megmosolyogtató történetet, mely a minap esett meg velem.

Pár hete egy svájci webshopot böngészve úgy döntöttem, hogy internetes vásárlásra adom a fejem. Mivel tudom, hogy nem ajánlott küldemények esetén a Magyar Posta finoman szólva híján van a protestáns munkaetikának, így szállítási opcióként előrelátóan a „Registered, insured mail” lehetőséget választottam (angolul nem tudók kedvéért: ajánlott, biztosított küldemény).

A rendelés feladása után türelemmel vártam a csomagomat, és február 25-én az Önök kézbesítő kollégája el is helyezett egy értesítő szelvényt a postaládámban, melyen 10 munkanapos megőrzési időt jelezve a budapesti 112-es postát tüntette fel küldeményem tartózkodási helyének.

Március 7-én, szombaton zakatoló szívvel, csillogó szemekkel léptem át a 112-es posta Vásárhelyi Pál utcai épületének küszöbét. Értesítőmet átnyújtottam az egyik alkalmazottnak, aki eztán hosszú időre eltűnt a borítékokkal megrakott polcok rengetegében. Tíz perc után a hölgy arra kért, foglaljak helyet, és biztosított róla, hogy szólítani fog, ha előkerült a csomagom. Negyedóra elteltével közölte velem, hogy a küldeményt nem találják, de ne csüggedjek;

Kérdésemre, miszerint mi történik, ha a 10 napos megőrzési időn túlmenően sem hívnak, kitérő választ adott. Mikor afelől érdeklődtem, hogy készül-e jegyzőkönyv arról, hogy az ajánlott küldemény átvételére megjelentem, de azt nem találták, nemleges választ adott. Szerencsémre a küldeményben nem bírósági idézés vagy egyéb hivatalos irat van, így megengedhettem magamnak, hogy eltekintsek a jegyzőkönyvtől...

Mivel az Önök kollégáinak négy nap alatt nem sikerült felhívniuk a csomagot illetően, így március 11-én ismét felkerestem a 112-es postahivatalt. A szelvényem átvétele után a személyzet ismét hosszasan kutakodott a polcok között, majd a kollégájuk közölte, hogy nincs meg a keresett küldemény, így legjobb lesz ha

Mikor közöltem vele, hogy ezt négy nappal ezelőtt már megtettem, a hölgy szabadkozott, idézem:

Akkor nem tudok mit csinálni. Nem fogom magam keresztre feszíteni, hogy most előkerítsem.

Ezzel némiképp egyet kellett értenem, mert bár egy pillanatig melegséggel töltött el a názáreti Jézus Krisztushoz hasonlóan kereszten agonizáló postai alkalmazott gondolata, ez mégiscsak barbár dolog volna. Kérdésemre, miszerint a svájci fél hogyan fog értesülni arról, hogy a küldemény elveszett, azt felelte, idézem:

Nem elveszett, uram, csak nincs meg!

(Nem kis derültséget okozva a jelenlévők körében.)

Látszólag tehát újfent patthelyzetbe kerülve hagytam el az intézményt; ezért merült fel bennem az ötlet, hogy Önökhöz fordulok történetemmel. A fenti anekdota kapcsán ugyanis felmerült bennem néhány kérdés:

• Hogyan fog értesülni a svájci fél a kézbesítés sikertelenségéről? Ki gondoskodik a felek kártalanításáról? Hol van a csomagom? Egyszer már ott kellett lennie egy kézbesítőnél, hiszen ezért kaptam értesítőszelvényt, nemde?
• Ha a postások a biztosított, ajánlott küldeményt is képesek elveszíteni, akkor igaz-e, hogy csak azért nem hagyták még el a fa*****t, mert az hozzájuk nőtt?
• Ha képtelenek megőrizni a csomagot, akkor miért dobnak be értesítőszelvényeket a címzettekhez, ezzel felesleges utánajárást és sorban állást okozva nekik, bizonyos esetekben pedig veszélyeztetve a postai személyzet testi épségét? Miért nem lopják el egyszerűen úgy, ahogy a nem ajánlott küldeményeket szokták, szépen szőnyeg alatt?

Kérem igyekezzenek mihamarabb megválaszolni a felmerült kérdéseket, másképp kénytelen leszek magasabb szintekre eszkalálni az ügyet, ami hosszabb utánajárást igényel, mint jelen levelem megfogalmazása, így ha lehet, ettől eltekintenék.

És még egy tanács a végére: ha postát üzemeltetnék, akkor az első szolgáltatás amit nyújtanék, az úgynevezett „kézbesítés” lenne. Ha a kézbesítés már 100%-os hatékonysággal működne, akkor felvenném a termékportfólióba az olyan feláras szolgáltatásokat, mint az expressz 24 órás kiszállítás, postafiók-üzemeltetés stb. Figyeljék meg, hogy az előző bekezdésben nem szerepelnek a következő kifejezések: sorsjegy, életbiztosítás.

Maradok tisztelettel,

Z. Tamás"

To be continued...

Tamás levelére rövid levélben reagált a Posta: „Köszönjük, hogy észrevételével ügyfélszolgálatunkhoz fordult. A jelzett problémát kivizsgáljuk, és annak eredményéről tájékoztatni fogjuk. A válaszunkig szíves türelmét kérjük. Üdvözlettel: Sz. I. ügyfélszolgálati munkatárs, Magyar Posta Zrt."

Múlt hét pénteken mi is megkerestük a Postát, hátha tudnak mondani valami megnyugtatót, vagy egyszerűen csak elmagyarázzák, mi történhetett, esetleg kiderül, tendenciáról van-e szó, vagy szerencsétlen véletlenek összjátékáról. Ígérték, legkésőbb hétfőn megkapjuk a választ.

Sajnos nem kaptuk meg.