Pintér Sándor cégének kavarásai a bíróságot is megzavarták

A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 2010-ig Pintér Sándor vállalkozása volt. A céget belügyminiszterré való kinevezésekor milliárdos áron eladta, de a tulajdonosváltás nem csökkentette a Zrt. iránti keresletet. Az Orbán-kormány hivatalba lépése után annyi állami intézmény, önkormányzat, bank és állami és magáncég fordult megrendeléseivel hozzájuk, hogy megtriplázódott és 16 milliárd fölé nőtt az éves árbevétel, és mára a legnagyobb forgalmú őrzésvédelmi vállalkozás lett az országban. Hiába nőttek azonban óriási tempóban a megrendelések, a cégadatbázis szerint az alkalmazottak létszáma nem lépte át a 150-et.

Kellett az ember az OTP védelméhez

Az emberigényes ágazatban az alvállalkozók bevonása jelentheti a kulcsot, amely segíthet a költségek lefaragásában.

Emiatt a bonyolult alvállalkozói hálózat miatt kell nyolc évvel kirúgása után ismét bíróságra járnia Varga Zoltánnak is, pedig az egykori biztonsági őr 2010-ben egyszer már jogerősen megnyerte azt a munkaügyi pert, amit elbocsátása miatt indított a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. ellen.

A persorozatban az alvállalkozói kapcsolódások értelmezése volt az egyik fő kérdés, és mint kiderült, a bíróságoknak sem sikerült tisztáznia a helyzetet. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 2008-ban, majd másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság 2010-ben bizonyítottnak látta, hogy a biztonsági őrök „különféle kft.-k közötti dobálása” ellenére Varga Zoltán egyértelműen a Civil Zrt. alkalmazottja volt, és ott kell kifizetni az elmaradt béreket és azok kamatait is. A Kúria 2013 nyarán viszont már úgy látta, hogy a két korábbi ítélet nem vette eléggé figyelembe, hogy azt a munkát, amelyet az őrnek kellett elvégeznie, a Civil Zrt.  kiszervezte egy alvállalkozóhoz.

Varga 2006 tavaszán egy újságban látta a Civil Zrt. álláshirdetését, jelentkezett, fel is vették, és májustól 2007 februárjáig fegyveres őrként dolgozott a Civil színeiben az OTP Andrássy úti fiókjában.

Pintér Sándor a 1990-es évektől kiváló személyes kapcsolatban állt Csányi Sándorral, az OTP elnökével. 1997-től tagja lett az OTP Bank Rt. igazgatóságának és biztonsági tanácsadói címet is kapott. Az első Orbán-kormányban betöltött négyéves miniszterség után újra bekerült a bank igazgatóságába, és közben ő lett a Civil Zrt. tulajdonos-elnöke is, így nem meglepő, hogy a bank is rábízta az országos kirendeltséghálózat objektumőrzési feladatait. A Csányi-Pintér kapcsolaton alapuló megbízás keretében toborozták 2006-ban Varga Zoltánt is biztonsági őrnek, jóllehet időközben az OTP irodák védelmét a Civil Zrt. továbbadta a Bittó Védelmi, Nyomozó és Szolgáltató Kft.-nek.

Pintér Sándor a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt. elnök-vezérigazgatója az OTP Bank Nyrt. igazgatóságának tagja és Csányi Sándor az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója érkezik az OTP Bank Nyrt. évi rendes közgyűlésére a Danubius Thermal és Konferencia Hotel Helia szállóban, 2009. április 24-én.

Fotó: Szigetváry Zsolt

Az összes okmányolás a Civil Zrt.-nél ment

A Munkaügyi Bíróságon 2008-ban lefolytatott perben kiderült, hogy a két cég párhuzamos jelenléte miatt az alkalmazottak sem nagyon tudták, hogy éppen kinek dolgoznak. A biztonsági őröket egészen addig nem érdekelte, hogy hova jelentették be őket, amíg a hónap végén a kezükbe leszámolták a pénzt.

Vargánál is akkor jöttek a gondok, amikor megmondták neki, hogy nincs több munka. Ekkor egy olyan iratot küldtek ki neki, amelyben az állt, hogy közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonya két olyan cégnél, amelyről korábban nem is hallott. A felmondásról szóló iratot alá sem íratták vele.

A bíróság megállapította, hogy az őr korábban a Civil Zrt. telepén kapta meg az egyenruháját és fegyverét, munkaszerződést nem írattak alá vele, de kiállítottak neki egy munkavégzésre feljogosító megbízólevelet. A vagyonőri igazolványon azonban már a Bittó Kft. neve szerepelt.

Nehezen igazodott el a két céghez fűződő hivatalos kötődései között az őrök területi vezetője, a Varga Zoltán közvetlen felettese is. Vallomása szerint neki volt igazolványa mindkét cégtől, de az őrszolgálati naplót és a nyilvántartást a Civil Zrt.-hez kellett leadnia. Végül ő is úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint Varga munkáltatója a Civil Zrt. lehetett, mert az „összes papírolás, és az összes okmányolás” ott zajlott.

Nem vették figyelembe a zavaros állapotokat

A bíróság hét évvel ezelőtt úgy döntött, nem számít, hogy Varga Zoltán mindig más céghez volt „úgymond bejelentve”, munkáját a Civil Zrt. alkalmazásában végezte. 2,8 milliós forintos elmaradt bért, valamint az összeg kamatait ítéltek meg neki. Az ítéletet a Fővárosi Bíróság is helybenhagyta, de a Civil Zrt. felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria 2013 szeptemberében megsemmisítette mindkét döntést, és új eljárásra kötelezte a Munkaügyi Bíróságot.

A Kúria végzéséből döbbentesen zavaros állapotok rajzolódnak ki:

• a perekben egyáltalán nem került elő Varga Zoltán munkaszerződése,
• a vagyonőri igazolványon a Bittó Kft. volt feltüntetve, a ruha viszont civiles volt,
• a vállalkozási szerződés alapján bizonyítható, hogy a Civil Zrt. alvállalkozóként megbízta a Bittót azzal a kikötéssel, hogy további alvállalkozókat nem vonhat be,
• a munkaviszony megszüntetési igazolásokon mégis két másik cég, a D-Zone 2006 és a D-Zone Security Kft. neve szerepelt,
• felbukkant a D-Zone ügyvezetőjének írásos nyilatkozata is, amely szerint Varga 2006 májusától végig az ő alkalmazásukban állt.

A Kúria ezekből a tényekből azt szűrte le, hogy az első- és a másodfokú biróság nem vette eléggé figyelembe az alvállalkozói szerződéseket, és ha Varga Zoltán továbbra is a Civil Zrt.-t jelöli meg munkáltatójaként, akkor ennek bizonyítása a későbbiekben őt terheli.

Az elmúlt hetekben újra kezdődött elsőfokon Varga Zoltán munkaügyi pere, ahol saját ügyvédje is arról győzködte, hogy továbbiakban a Civil Zrt. helyett a D-Zone 2006 Kft.-t perelje. A nyugdíj előtt álló biztonsági őr akkor mondta fel az ügyvéd megbízását, amikor rájött, hogy a felmondását kézbesítő cégek 2002-ben illetve 2005-ben jogutód nélkül megszűntek.

Kizsigerelik a vagyonőröket

A vagyonvédelmi szektor az elmúlt évtizedben köztudottan az egyik legátláthatatlanabb üzletág volt Magyarországon. A kormány idén januárban vezette be az úgynevezett rezsióradíjat azzal a céllal, hogy garantálják: a közbeszerzéseken nem lehessen olyan alacsony vállalási díjat megállapítani, ami nem nyújt fedezetet a vagyonőr minimálbérének és a bér közterheinek a kifizetésére.

Az alvállalkozók beiktatása különösen sok szabálytalanság szűlt. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal az elmúlt években rá is állt az őrző-védő cégre, és nagyjából minden tizedik munkaügyi ellenőrzés a szektorban zajlott. A munkaügyi hatóság 2012-ben az ellenőrzött közel kétezer biztonsági cég 65 százalékánál állapított meg szabálytalanságot, és a biztonsági őrök 61 százalékát foglalkoztatták szabálytalanul.

Arról nem sikerült adat szerezni, hogy a munkaügyi ellenőrzések érintették-e a Civil Zrt.-t, mert a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt 2014-ben megszüntették. A biztonsági őrök tevékenységét a Belügyminisztérium alá tartozó ORFK ellenőrzi.

Szerettük volna megkérdezni a perről a Civil Zrt.-t is, de ott elzárkóztak mindenféle sajtónyilatkozat elől, és a Bittó Kft.-hez eljuttatott kérdéseinkre sem érkezett válasz.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!