Lenke
18 °C
31 °C

Előre, kurvák, gengszterek!

A Kiss Szilárd-sztori, III. rész

kiss szilard heti valasz06
  • Orosz alvilági kapcsolatai miatt tartotta kockázatosnak a magyar titkosszolgálat Kiss Szilárdot, a keleti nyitás egyik kulcsfiguráját.
  • Ám Kiss hiába bukott meg az átvilágításon, Fazekas Sándor agrárminiszter gondoskodott róla, hogy miniszteri megbízottként pozícióban maradhasson. 
  • Fazekas Sándor nem hajlandó elárulni, miért döntött így. 
  • Nyugat-Európában olyan orosz prostituáltak és bűnözők buktak le, akiknek a vízumát a moszkvai magyar konzulátuson állították ki. 
  • Kiss nagy tételben intéztetett vízumokat, egyszer 80 ezer eurót vett át a papírokért. Aki szóvá tette a gyanús ügyleteit, azt retorzió érte.
  • A moszkvai nagykövetség már nem bírta a rengeteg vízumigénylést, ezért azt kiszervezte egy magáncégnek. Amit pont Kiss Szilárd befolyásos orosz élettársa irányított. 
  • Hetek óta nyomozunk Kiss Szilárd után, aki január óta előzetes letartóztatásban van. Cikksorozatunk első részében arról írtunk, mivel bukott le, a második részben pedig feltártuk, hogy a brókerbotrányban érintett Tarsoly Csabával is üzletelt, de a felcsúti polgármesterrel, Mészáros Lőrinccel is van egy közös orosz cége.

Megcsinált mindent, amit ő ígért! Itt a banknak, mindent öcsém! Tehát most már a komolyságát nem vonom kétségbe.

– mesélt lelkesen Sziky Gyula nyíregyházi vállalkozó egy ismerősének Kiss Szilárdról még 2013 szeptemberében, nem sokkal azután, hogy segített az agrárattasénak egy 700 milliós adósságtól 140 millió forintért megszabadulni, amiből negyvenmillió a hitelezőt képviselő orgoványi takarékszövetkezet elnökének ment, zsebbe. Erről szólt sorozatunk első része.

„Hát figyelj! Százötven forintot [százötvenmilliót] úgy rendezett le, ahogy elmagyarázta, ahogy megígérte! Az izét is, mindent, ahogy kellett. A bélyeget is [ez a kenőpénz], meg mindent, ahogy kellett! Hajszálpontosan, időben. De úgy volt, megcsúszott az idővel, és az anyukáját, baszd meg az anyukáját küldte, hogy ne késsen el!" – részletezte Sziky, nem sejtve, hogy telefonját lehallgatja a rendőrség.

Ha Sziky tartja a száját, és nem mesél el mindent telefonon, talán sem ő, sem Kiss Szilárd nem bukik le. És a nemrég csődbe ment Quaestor tulajdonosa, Tarsoly Csaba sem kerül kínos helyzetbe, aki szintén jóban volt Szikyvel, Kiss Szilárddal pedig üzletelt is. Akárcsak Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor közeli barátja, akiről szintén kiderítettük, hogy közös orosz cége van a januárban letartóztatott exdiplomatával. Az, hogy Sziky mindent kitárgyalt a telefonban, arra utal, biztonságban érezte magát. Ugyanez már nem mondható el Kissről.

Mesél az alvilág

Az agrárattasé 2013 szeptemberében éppen Szikynek panaszkodott, hogy úgy érzi, a Martonyi János vezette külügyminisztériumban fúrják. Zavaros ügyei eddigre eljutottak a nagykövethez és a minisztérium vezetéséhez is. Martonyiéknak bőven volt okuk rá, hogy a keleti nyitás simlis lobbistájától megszabaduljanak, de sokáig nem tudtak lépni. Kiss ugyanis jogilag az agrárminisztériumhoz tartozott, ahol igen jó kapcsolatokat épített ki.

Szeptemberben azonban megjött Kiss nemzetbiztonsági ellenőrzésének eredménye. A vizsgálatot a belügy alá tartozó polgári titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) végezte, és ahogy azt már januárban megírtuk, kockázatokat találtak. Az ügyről pár nappal később már a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt, ahol kiderül: Kiss kétszer is „megbukott" az átvilágításon. 

A nemzetbiztonsági ellenőrzéseket az AH minden fontos és bizalmas munkakörre jelölt embernél elvégzi, hogy megválaszoljanak egy egyszerű kérdést: okkal feltételezhető-e, hogy a vizsgált személlyel kapcsolatban nemzetbiztonságot sértő vagy veszélyeztető helyzet állhat elő? Nyomozásunk során azt is sikerült kiderítenünk, mit találtak Kissnél. Több, egymástól független forrás is azt állította az Indexnek, hogy az ellenőrzés során nyilvánvalóvá vált, 

Kiss Szilárdnak orosz alvilági kapcsolatai vannak.

Pintér: Nem kértek tanácsot 

Pintér Sándor belügyminisztert még Orbán Viktor évértékelőjén csíptük el. Arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy Kiss Szilárd úgy maradhatott fontos pozícióban, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés kockázatokat tárt fel vele kapcsolatban.

Pintér Sándor: Itt egyetlenegy kérdésről van szó. El kell olvasni pontosan a jogszabályt, hogy mire ad lehetőséget az Alkotmányvédelmi Hivatalnak, és mire ad lehetőséget a kinevező vezetőnek. Ha ezt megismerjük, akkor pontosan...

Ismerjük, a jogszabály lehetőséget ad a kinevezésre. De ön szerint jó politikai döntés volt kinevezni?

Pintér: Én nem politikai döntést látok itt, semmilyen politikáról nincs szó. Itt egy munkahelyi vagy egy alkalmazotti kinevezésről van szó. Nem látok itt különösebb problémát.

De nem tanácsolta volna azt a minisztertársainak, hogy ne nevezzék ki Kiss Szilárdot?

Pintér: Én nem vagyok abban a helyzetben, hogy más miniszternek tanácsokat adjak. Nem kértek, nem mondok semmilyen tanácsot. És én se vagyok mentes attól, hogy esetleg rossz személyzeti döntést hozzak. Előfordult már a múltban, és előfordulhat sajnálatos módon a jövőben is.

Az AH ellenőrzésének eredményét Pintér Sándor minisztériuma megküldte az érintett tárcáknak, vagyis a szakvélemény ott landolt Martonyi János és Fazekas Sándor asztalán is. Egy, az átvilágítások szokásos menetét jól ismerő forrásunk elmondta: ha a szakminisztereknek további kérdéseik vannak, hezitálnak, minden további nélkül felhívhatják a belügyminisztert, aki részletesebb tájékoztatást adhat a feltárt kockázatokról. 

Ahogy jobboldalt olvasható miniinterjúnkból kiderül: a belügyminisztertől minisztertársai nem kértek tanácsot Kiss Szilárddal kapcsolatban, így ő nem is adott. Ugyanakkor Pintér Sándor arra céloz: Kiss kinevezése rossz döntés volt.

Mivel a Fidesz-kormány úgy módosította a vonatkozó törvényt, hogy a munkáltató immár mérlegelhet, a kockázatok ellenére megtartson-e valakit beosztásában, vagy sem, így a szakminiszterek felelőssége volt Kiss Szilárd sorsáról dönteni.

Az átvilágítási szakvélemény kézhezvételekor Martonyi azonnal lépett: eltávolíttatta Kisst, sőt gyakorlatilag a külügyből és a moszkvai nagykövetségről is kitiltotta (addigra egyébként már maga a nagykövet, Íjgyártó István is elszigetelte Kisst a követségen belül). Azonban egy agrárdiplomata kinevezéséről és hazahívásáról jogilag az FM-nek kell döntenie. Ezért a külügynek jeleznie kellett Fazekas minisztériumának, hogy az attasé számukra vállalhatatlan, és „azonnal vegyék le″. Az FM viszont még csak a látszatát sem akarta kelteni annak, hogy bajuk lenne Kiss Szilárddal. Ezért a hivatalos indoklásban az szerepel, hogy az attasé saját maga (!) kezdeményezte, hogy 2013. szeptember 23-i hatállyal hívják haza.

Kiss minisztériumi jogviszonya ezzel megszűnt, mégsem kellett aggódnia. Fazekas ugyanis a nemzetbiztonsági kockázatokat feltáró vizsgálat és a külügyből érkező jelzés ellenére rögtön megtette őt a keleti gazdasági kapcsolatok felelősének. Bár Kiss miniszteri biztosnak nevezte magát, valójában miniszteri megbízott volt, ami lényeges különbség. Az FM nem vette vissza állományba, hanem megbízási szerződést kötött vele. Hogy ez miért fontos?

Mert így Kiss Szilárdnak már nem kellett átesnie egy újabb nemzetbiztonsági ellenőrzésen.

Érthetetlen, hogy Fazekas miért vállalta a kockázatot. Ám hiába akartuk megszólaltatni, hogy magyarázza meg a döntését: a miniszter az ellenzéki képviselők és a nyilvánosság elől is elzárkózik vagy mellébeszél. Az Indexnek sem volt hajlandó interjút adni.

Már túl sok a 19 éves ügyvezető hölgy

Bár az átvilágítás részleteiről semmit nem sikerült kiderítenünk, valószínű, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak nem volt különösebben nehéz belebotlania Kiss Szilárd gyanús kapcsolataiba, főleg akkor, ha nekünk is sikerült. Számos homályos moszkvai ügyletben felmerült a neve, de a legmegdöbbentőbb ezek közül az, amit több, a moszkvai nagykövetségen korábban gyakran megforduló magyar is megerősített az Indexnek: 

Kissről az a hír járta a konzulátuson, hogy többek között orosz prostituáltaknak intéz nagy tételben vízumokat. 

A magyar spanok

Kiss Szilárd magyar kapcsolatai is elég rázósak voltak. Az orgoványi csalásban bűntársaként ismert nyíregyházi vállalkozó, Sziky Gyula ismert alvilági figurákkal állt kapcsolatban. Személyesen ismeri például a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai Lászlót és köreit is, de még inkább az ország keleti részén aktív rosszfiúkat, például a hírhedt Júment. Sziky korábban nem volt büntetve, de most több büntetőeljárás is folyik ellene. Kiss jó kapcsolatban állt egyébként a brókerbotrányban érintett Quaestor tulajdonosával, Tarsoly Csabával is, a kiváló nexust a nyíregyházi vállalkozó lehallgatott telefonbeszélgetései is bizonyítják.

Oroszország a '90-es évektől a nemzetközi nőkereskedelem egyik legfontosabb forrásországa. A szervezett bűnözői csoportok a fiatal lányokat hol pincérnői, táncosnői vagy au pair állásokkal csábítják nyugat-európai országba, hol pedig a már orosz földön is prostituáltként dolgozó lányokat közvetítik ki a sokkal jobban fizető nyugati piacra.

Bár a prostitúció illegális, de a szabályozás meglehetősen laza. A prostituáltaknak 1500-2000 rubeles (kb. 7000-9500 Ft) bírságokat kell fizetniük, a prostitúció szervezéséért azonban börtön is járhat. De csak papíron: nemzetközi szervezetek rendszeresen bírálják Moszkvát, amiért alig tesz a prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorításáért.

Azt kell megérteni, hogy Oroszországban a nő is árucikk

– magyarázza egy hosszú ideig orosz földön élő egykori diplomata, aki szerint az elmaradott, szegénységben élő orosz vidékről sok anya eleve úgy küldi Moszkvába a lányát, hogy „próbáljon szerencsét, találjon magának szponzort″. A prostitúció mint karrierút megítélése teljesen más az óriási társadalmi szakadék és az orosz vadkapitalizmussal megjelenő értékválság miatt, mint a nyugati országokban.

Kiss Szilárd olykor barátait és üzletfeleit is azzal invitálta Moszkvába, hogy ott „tejjel-mézzel folyó Kánaánt″ ígért nekik, a célzást pedig nehéz volt félreérteni. A Moszkvában végzett Kiss a '90-es évek végétől kint üzletelt, hol hússal, zöldséggel, hol borral, pezsgővel. Az első Orbán-kormány idején már rendszeres vendég volt a moszkvai követség rendezvényein, közös üzletekkel és szívességekkel bedolgozta magát a moszkvai magyar elitbe. Ekkor került közelebbi viszonyba az akkori nagykövettel, Keskeny Ernővel is. És valószínűleg ekkor hálózta be a konzuli osztályt is.

Egy, a kétezres évek derekán Moszkvában élő forrásunk már arról számolt be, hogy neki akkoriban egyenesen a konzuli osztály egyik dolgozója panaszkodott Kissre, amiért „mindig a kurváinak szereztet be vízumot”. Ez az illegális üzlet pedig elmondása szerint már egy jó ideje, legalább a kétezres évek első fele óta prosperálhatott.

A schengeni csatlakozás előtt, 2006 környékén egyre többeknek tűnt fel a „kurvavízumok” mennyisége. A követségen széles körben elterjedt a pletyka, hogy ezekhez Kissnek lehet köze. Egy anekdota szerint ekkoriban történt, hogy a sokadik ilyen vízum kiállítása után egy konzul besokallt, és utasításba adta: „Kiss női nem kaphatnak több vízumot”. Nem telt bele két nap, és ugyanennek a konzulnak meghunyászkodva kellett közbenjárnia, hogy az aktuális Natasa vagy Olga mégis hozzájuthasson a papírjához. 

Egy Kiss Szilárddal korábban munkakapcsolatban álló informátorunk arról mesélt, egyszer Madridban például három orosz prostituált is lebukott egy rendőri akcióban, és kiderült: mindannyiuknak a moszkvai magyar külképviseleten állítottak ki schengeni vízumot. A spanyol hatóságok meg is keresték a nagykövetséget, hogy figyeljenek oda kicsit jobban a vízumokra, erősítette meg az értesülést a követség ügyeire közelről rálátó másik forrásunk:

Mondjuk ha már túl sok 19 éves ügyvezető hölgy kért sorban vízumot, az legyen már gyanús!

– mondta, hozzátéve, hogy Németországban is voltak ilyen lebukások. Egy újabb informátorunk pedig arról beszélt, tudomása szerint Franciaországban körözött bűnözőket is fogtak már el magyar schengeni vízummal.

Papírja is volt róla, hogy vízummal üzletel

Több állomáshelyen is szolgált diplomaták az Indexnek elmondták, nem speciálisan magyar problémáról van szó. Az Oroszországhoz hasonló társadalmi-gazdasági viszonyokkal rendelkező országokban a vízummaffia rendkívül beágyazott, a külföldi konzulátusok pedig könnyen korrumpálhatóak. Egy anekdota szerint a keleti blokk egyik fővárosában még a carabinieriket is rendszeres időközönként le kellett cserélni az olasz nagykövetség előtt, mert folyamatosan lefizették őket.

Egy 2012–13-as külügyminisztériumi belső vizsgálat (melyről a Népszabadság írt elsőként) is kimutatta, hogy Kissnek köze lehetett a vízumkiadások megugrásához. A lap szerint „Kiss diplomataként is foglalkozott vízumszerzéssel, jelentős számú, az átlagos baráti vagy üzleti kapcsolatoknál jóval több orosz útlevelet vitt be a konzulátusra″. Úgy tudjuk, az említett vizsgálat szerint Kiss nagyjából másfél évvel ezelőttig kb. 2500 vízum megszerzésében segédkezhetett úgy, hogy az igénylők számára vagy Kiss valamelyik cége, vagy Kiss egyik befolyásos magyarországi partnerének cégcsoportja adott meghívólevelet. 

A keleti nyitás lobbistájának vízumügyleteire egy nyilvánosan elérhető, 2011. januári dokumentumban is található bizonyíték, és érthetetlen, hogy ez az FM-nek vagy a KÜM-nek miért nem szúrt szemet. Kiss Szilárdot egy Jevgenyij Dubrovin nevű üzletember összesen 1 148 500 euróra és 97 303 euró kamatra perelte cégeinek tartozása miatt. A 2011-es bírósági ítéletben szerepel egy olyan rész is (amit a Népszabadság is említ hivatkozott cikkében), miszerint Dubrovin 80 ezer eurót kifejezetten azért adott Kissnek, hogy az vízumot intézzen Magyarországra a „barátainak″. 

2008-ban, amikor az ügylet történhetett, az euró árfolyama 229,11 és 275,79 forint között ingadozott. Az MNB napi középárfolyamai alapján számolt átlag 255 forint, vagyis

Kiss Szilárd nagyjából 20,4 millió forintnyi eurót vehetett át a vízumok ígéretéért cserébe.

Név nélkül nyilatkozó külügyesek 2010 utánról nem egy példát hoztak arra, miféle befolyása volt – akkor már minisztériumi hátszéllel – Kiss Szilárdnak a konzuli szolgálatra. Kisst az évek során többen is bepanaszolták gyanús vízumügyei miatt, de valahogy mindig ők húzták a rövidebbet. Két esetről tudunk, amikor a feljelentett helyett a konzuli szolgálatnak dolgozó feljelentő járt pórul. Sorsuk rövid időn belül lefokozás és áthelyezés, eltávolítás lett – hivatalosan persze más, például „munkaszervezési okokkal″ indokolva. 

Tudni kell, hogy a konzuli rendszer a diplomáciától részben függetlenül, önálló intézményként működik. A konzulok ügyeit Budapestről a külügyminisztérium konzuli főosztálya irányítja, melyet a közigazgatási államtitkár felügyel. 

Kiss Szilárd élettársával a korrupció ellen

Többek között pont a moszkvai nagykövetség konzuli részlegének korruptságával magyarázta egy, a vízumközpont ötletét lelkesen támogató forrásunk, miért kellett egy magáncégnek kiszervezni a vízumkiadást 2014 őszén. 

Zsákban hordták ki a feketén csináltatott vízumokat. A vízumközpontban az a jó pont, hogy nem lehet szívességet tenni.

Betett a válság a vízumbiznisznek

A vízumközpont elviekben úgy működik, hogy ők veszik be a kérelmet és adják ki a kész vízumot, de az igénylések elbírálása ugyanúgy a konzulátuson történik. A schengeni vízum ára 35 euró, amit a követség kap, a moszkvai vízumközpont pedig ezen felül 1200 rubelt kér el az ügyintézésért.

Tavaly ősszel, a központ megnyitásakor ez még kb. 7500 forintot ért, a rubel árfolyamának bezuhanása miatt ma csupán 5700-at. Úgy tudjuk, a válság előtt nagyjából napi 200 kérelmet fogadtak be, ami a nehéz gazdasági helyzet miatt azóta megfeleződött.

A központ rendet visz bele, fix ár van, és 35 eurót utalnak a vízumonként a nagykövetségnek a számlájára. A simlisek így eltűnnek" – szól forrásunknak a VisaWorld-Center Szolgáltató Kft. által működtetett moszkvai magyar vízumközpont melletti érvelése. A központot tavaly november 19-én adta át ünnepélyesen Szijjártó Péter külügyminiszter, a többségi tulajdonos Quaestor-vezér Tarsoly Csaba, valamint Jelena Cvetkova, a vízumközpont társtulajdonosa és vezetője. Nagy terveik voltak a terjeszkedésre is: a következő központ Kazanyban nyílt volna, ahol új főkonzulátus lesz hamarosan.

A vízumszolgáltatás kiszervezése már 2012-ben felmerült, sok kritika érte ugyanis a moszkvai követség konzuli osztályát, amiért hónapokra előre elfogytak a helyek a rengeteg igénylés miatt. Íjgyártó István volt moszkvai nagykövet ezt megerősítette az Indexnek. Úgy fogalmazott, a nagy leterheltség miatt erős nyomás nehezedett a konzulátusra, amit azonban fizikailag nem lehetett tovább bővíteni, és „nem várhattak az emberek mínusz harminc fokban az utcán". Az elmúlt években rengeteg nyugati ország szervezte ki a vízumszolgáltatást, miközben az orosz turistákra vadászó déli államok, így Görögország, Portugália százezres, Finnország pedig egyenesen másfél milliós nagyságrendben adott ki vízumokat. Magyarország ehhez képest meglehetősen későn liberalizálta a vízumkiadást.

A magyar vízumközpont kialakítása mégsem a nemzetközi trendeket követte. A többi ország a britektől a németeken át a franciákig ugyanis jellemzően ugyanazt az indiai céget, a vízumközpontok működtetésében a legjobb referenciákkal rendelkező VFS Globalt bízta meg a feladattal, és esetleg ez a nemzetközi vállalat vont be további helyi közreműködő cégeket. A VFS mindenkit megelőzve, 2001-ben kezdett el vízumszolgáltatást nyújtani, jelenleg 45 kormány megbízásából 120 országban 1546 vízumközpontot működtet.

Eleinte úgy tűnt, nálunk is ők lesznek a befutók, végül az akkor még remek fideszes kapcsolatokkal bíró Tarsoly Csaba egy újonnan gründolt, referenciák nélküli cége jutott az üzlethez. A Quaestor-tulajdonos ráadásul nem mással társult, mint Jelena Cvetkovával, a központ pedig a szintén Tarsoly birodalmához tartozó moszkvai magyar kereskedőházba költözött be.

A dolog szépséghibája annyi, hogy a fentebb olvasható érvelés szerint a többek között a konzuli részleg korruptságát is kiküszöbölni hivatott vízumközpont így közvetlenül Kiss Szilárd üzlet- és élettársának irányítása alá került. A csak Lénaként emlegetett Cvetkovának ugyanis számos közös cége van Kiss Szilárddal, a 2000-es évek vége óta pedig már egy párt is alkotnak. 

Kiss letartóztatása után Szijjártó Péter egy interjúban arról beszélt, kérte Tarsolyékat, hogy vásárolják ki a letartóztatott agrárdiplomata élettársát a központot működtető cégből. Nem sokkal később azonban kitört a brókerbotrány, és a külügyminisztérium már a Quaestort is ejtette, vagyis felbontotta a Tarsolyékkal kötött megállapodásukat. Cvetkova azonban az Indexnek azt írta: ő nem kapott semmiféle hivatalos információt a konzulátussal való szerződésbontásról, a vízumközpont pedig a külügyminisztérium döntéséig ideiglenesen függesztette fel a vízumkérelmek befogadását.

De Cvetkova alkalmassága a vízumközpont irányítására nem csak a Kiss Szilárddal való kapcsolata miatt kérdőjelezhető meg. Az orosz cégadatbázisban kutakodva rátaláltunk az üzletasszony egy másik cégére, a műanyaggyártással foglalkozó Eurokeg nevű vállalatra. Nos, a cégpapírok szerint Lénának jelenleg is üzlettársa 33%-os tulajdonrésszel az a Jevgenyij Dubrovin, aki korábban 80 ezer euróért akart magyar schengeni vízumokat vásárolni Kiss Szilárdtól.

És van itt még valami.

Lyuk a schengeni pajzson

Egy kormányzati forrás az Indexnek azt állította:

Kiss Szilárddal kapcsolatban erős gyanú merült fel, hogy a férfi az orosz titkosszolgálathoz is kötődik.

Ugyanerről beszélt egy ellenzéki képviselő is, aki szerint azonban Kiss Szilárd élettársa jelenti a valódi kockázatot. Jelena Cvetkováról tudható, hogy bejáratos az orosz politikai-gazdasági elit belső köreibe, és korábban az orosz mezőgazdasági minisztériumban dolgozott. Ám a volt agrárdiplomata átvilágítási szakvéleményét közelebbről ismerő forrásaink csak azt tudták megerősíteni, hogy az AH orosz alvilági kapcsolatokat mutatott ki.

Amikor ezzel kapcsolatban megkérdeztünk egy, korábban Moszkvában szolgálatot teljesítő, Kiss Szilárdot személyesen ismerő magyar diplomatát, ő azt felelte: „Oroszországban más a fegyveres testületekhez való hozzáállás, mint Magyarországon. Ott előrejutásért, külföldi munkáért együttműködni a KGB utódszervezeteivel hazafias dolognak számít.″ Forrásunk úgy fogalmazott, bizonyos posztkommunista országokra áll az a mondás, miszerint nem az a kérdés, ki áll valamilyen formában kapcsolatban a titkosszolgálattal, hanem az, ki nem. 

Egy külpolitikai kérdésekben jól informált forrásunk a vízumközpontról azt mondta, szerinte az mostani formájában „lyuk a schengeni pajzson″, és elképzelhetetlen, hogy az orosz titkosszolgálat – akár Kiss Szilárd orosz élettársa révén – ne lásson rá annak működésére. Az egyik fő veszélyforrás, hogy a vízumközpont közbeiktatásával az egyébként is csak esetlegesen meglévő személyes kapcsolat az igénylő és a konzul között megszűnik. „Előre, kurvák, gengszterek!" – egy ismert punkdal felidézésével utalt forrásunk arra, kik juthattak így keletről nyugatra. Ráadásul olyanok is átcsúszhatnak, akiket egy „face control″ azonnal kiszűrne – nemcsak bűnözők, hanem terroristagyanús személyek is. Forrásunk szerint 

az oroszok kérhetnek például olyan szívességet, hogy ilyen figurák is jussanak vízumhoz. Az is a hibrid hadviselésük része lehet, hogy inkább kitolják a saját terroristáikat Európába.

Egy, az orosz hírszerzés működését ismerő informátorunk arról beszélt, az oroszok kezében rengeteg felhasználási módja lehet egy hamis útlevéllel szerzett vízumnak. Ha nem is akarnak például terroristákat Nyugat-Európába juttatni, attól még a hírszerzés „alapműködéséhez" is szükségük van arra, hogy tartaléknak felhalmozzanak hamis útlevelekkel szerzett schengeni vízumokat.

Különösen a többszöri beutazást lehetővé tévő, hosszabb távra szóló vízumok kritikusak. Ilyenkor a konzulnak elvben be kellene rendelnie az igénylőt, a gyakorlatban azonban ezt rendszerint elszabotálják. És mivel egy magyar vízumot nyugaton kevésbé néznek meg, könnyebben át lehet vele jutni az ellenőrzésen. Bármennyire is riogatásnak hangzik, de jó hamis útlevéllel egy terrorista is magyar vízumhoz juthat. Ahogy forrásunk fogalmaz:

Ha pedig mégis robbant egy csecsen Párizsban, akkor nem lehet majd azzal takarózni, hogy sajnáljuk, de éppen túlterhelt volt a konzuli osztályunk!  

A számok pedig brutálisak. Mesterházy Attila írásban megkérdezte Szijjártó Pétert, mennyi vízumot adtak ki a magyar külképviseletek összesen, és mennyit Moszkvában. A válaszból kiderül: a schengeni csatlakozás, vagyis 2008 januárja óta összesen több mint kétmillió magyar schengeni vízumot adtak ki, ebből egyedül Moszkvában megközelítőleg 400 ezret. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik schengeni magyar vízum a moszkvai nagykövetség nem éppen jó hírű konzuli osztályáról származik.

Cikksorozatunkban megírtuk, hogy Kis Szilárdot miért tartóztatták le (I. rész), hogyan üzletelt a volt agrárattasé a Quaestor-vezér Tarsoly Csabával és Felcsút polgármesterével, Mészáros Lőrinccel (II. rész), milyen kapcsolatok fűzték Kisst az orosz alvilághoz és a vízumbizniszhez (III. rész), hogyan jutott be a magyar államigazgatásba a gyanú szerint orosz titkosszolgálati kötődésekkel (IV. rész), végül pedig azt, hogyan hálózta be agrárminisztériumi kollégáit szívességekkel, vacsorákkal, drága hotelekkel. (V. rész).