Jeromos
9 °C
26 °C

Öt súlyos ellentmondás a brókerügy kormányzati magyarázkodásaiban

DBELO20120709010
2015.03.31. 13:58
A külügy figyelte a piaci folyamatokat, ezért vette ki a pénzt a Quaestorból. Mégsem, Orbán Viktor utasította rá. Március elején utasított Orbán. Ja, akkor nem is volt kormányülés. Orbánban működött az életösztön. Ja nem, olvasta egy gyorsjelentésben. Egymásnak mondanak ellent a kormánytagok, mit is csináltak a Buda-Cash- és Quaestor-botrány kirobbanása között. Múlnak a napok, de nem tisztább, csak homályosabb a kép.

Egyre nehezebb követni, hogy a kormánytagok pontosan mit, mikor és miért tettek és miről tudtak a Buda-Cash-botrány és a Quaestor-botrány kirobbanása között eltelt időszakban. A brókerügyekben hozott kormányzati lépésekről nyilatkozott már a kormányfő, két miniszter (Lázár János és Szijjártó Péter) és a kommunikációs államtitkár (Giró-Szász András) is, de a kép csak nem tisztul. 

Ennek az az oka, hogy a kormánytagok folyton ellentmondásba kerülnek egymással és a korábbi nyilatkozatokkal – vagy egész egyszerűen az időpontok nem stimmelnek, így folyamatosan újra kell értelmezni, kommunikálni a kormányzati lépéseket. Összeszedtük, hogy az elmúlt egy hétben milyen ellentmondásokba keveredtek a kormánytagok és hogyan próbálták kimagyarázni.

A brókerbotrány nyilatkozatai egy idővonalon

Első ellentmondás: miért vették ki a pénzt a Quaestorból? 

Múlt kedden írta meg az Index, hogy a külügy egyik intézményének, a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak befektetése volt a Quaestornál, és ezt március 9-én, épp a bedőlés napján kivette onnan. A döntés március 5-én született. A Külgazdasági és Külügyminisztérium így magyarázta az Indexnek a döntést: „az MNKH vezetői figyelték a pénzpiaci folyamatokat, látták azt, hogy bedőlt a Buda-Cash és a Hungaria Értékpapír, ezért úgy döntöttek, hogy a továbbiakban nem tartják a brókercégnél a pénzüket".

De. Mindezt felülírta Orbán Viktor rögtön másnap, amikor Sopronban kijelentette, hogy ő rendelte el a kormányülésen, hogy minden minisztérium nézze meg, van-e brókercégnél pénze, és tüstént vegye ki onnan. A külügy erről az utasításról egy szót sem szólt előzőleg.

Második ellentmondás: mikor utasított Orbán?

Orbán nem jelölte meg akkor azt az időpontot, hogy pontosan mikor is utasította a kormánytagokat, csak annyit mondott az MTI szerint, hogy a kormányülésen rendelte el. Ennek azért van jelentősége, mert február 24. (ekkor robbant ki a Buda-Cash-botrány) és március 9. között (a Quaestor bedőlése) eltelt 12 nap, és fontos szerepe van annak, hogy Orbán mikor és milyen formában értesült a szektorral kapcsolatos problémákról.

Mit csinált tehát a kormány?

A kormányzati kommunikáció alapján tehát a következő történt időrendben:

Február 24.: kirobban a Buda-Cash-botrány

Február 25.: állítólag egy éjszaka alatt elkészül a Varga-jelentés, Orbán ez alapján utasítja a kormányülésen a minisztereit a pénzek kivételére

Február 26.: Megjelennek az első hírek a Honvéd Egészségpénztár érintettségéről.

Március 3.: Két egészségpénztárnál is kifizetési tilalmat rendelt el az MNB, a Honvéd, illetve a PRO V1TA Egészségpénztárnál. Orbán már napok óta tudja elvileg, hogy a Buda-Cash-ügyben érintett bankoknál tartották a pénztári vagyonuk jelentős részét. 

Március 4.: Orbán találkozik a Buda-Cash-ügyben károsult polgármesterekkel.

Március 5.: Szijjártó Péter utasítja a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a 3,8 milliárd forintot a Quaestorból.

Március 9.: A külügy megkapja az állampapírokat készpénzben, ezután bedől a Quaestor.

Április 2.: Eddigre készítik el elvileg a minisztériumok a jelentést arról, mennyi pénzük van brókercégeknél.

Múlt csütörtökön Lázár János és Giró-Szász András maratoni sajtótájékoztatóján az újságírók megkérdezték, mikor utasította a kormánytagokat a miniszterelnök. A két politikus összenézett, látszott a bizonytalanság, majd Lázár azt mondta: március első napjaiban. Szijjártó Péter pedig ezután, március 5-én rendelte el a külügyi pénzek kivételét. Lázár külön kiemelte, hogy Szijjártó azért volt ilyen gyors, mert az egyik leggyorsabban dolgozó kormánytag.

Csakhogy március elején nem volt kormányülés.

Az első kormányülés márciusban 11-én volt, tehát a Quaestor-bedőlés után. Ezután szivárgott ki az M1 nemzeti hírcsatornán keresztül az azóta megerősített információ, miszerint február 25-én, rögtön a Buda-Cash-botrány másnapján utasított Orbán.

Lázárék válasza tehát nem volt igaz, Szijjártó pedig mégsem lehetett olyan gyors.

Harmadik ellentmondás: mi alapján döntött Orbán?

Fontos kérdés, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre a miniszterelnök, hogy ki kell venni a pénzt a brókercégekből, így a Quaestorból is. Ha Orbánnak és a kormánytagoknak voltak információik arról, hogy a Quaestor összeomolhat, és ennek tudatában cselekedtek, bennfentes kereskedelemmel vádolhatják őket, amelyet a törvény súlyosan büntet.

Lázár János szerint szó sincs bennfentes kereskedelemről, Orbánnak semmi olyan információja nem volt, amelyet ne tudott volna egy egyszerű keményen dolgozó kisember, aki befektetett a Quaestornál. Lázár János azt mondta,

egyszerű életösztöne mozgatta a miniszterelnököt.

Mára azonban kiderült, hogy ha nem is bennfentes információja, többlettudása egészen biztosan volt Orbánnak. Ugyanis a miniszterelnök azt mondta korábban Sopronban és most hétfőn a parlamentben is, az alapján fogott gyanút, hogy kiderült, a Honvéd Egészségpénztárnak is bennragadt pénze a Buda-Cash-bedőlés miatt, illetve önkormányzatok is pórul jártak. 

Azonban ez csak Orbán állítólagos utasítása után került nyilvánosságra . A Honvéd érintettségéről február 26-án jelentek meg információk, az MNB március 3-án rendelt el két egészségpénztárnál kifizetési tilalmat, az önkormányzati vezetőkkel pedig március 4-én találkozott a miniszterelnök.

Tehát Orbánnak ezekről a dolgokról mindenképpen korábban kellett tudnia.

Negyedik ellentmondás: most akkor mégsem az életösztön alapján utasított Orbán?

Világos tehát, hogy Lázár tévedett, és mégsem voltak ugyanazon az informáltsági szinten a kisbefektetők és Orbán, akinél nem egyszerűen az életösztön működött. Az RTL Híradója is felfedezte ezt az ellentmondást, és hétfőn megkérdezte Giró-Szász Andrást, aki váratlan magyarázattal állt elő:

Orbán Viktor és Lázár János is rosszul emlékszik már, mi mikor és minek hatására történt a Quaestor-ügy kapcsán.

Február 25-re ugyanis állítólag elkészült a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy összefoglaló jelentés, a Varga-jelentés, amely feltérképezte, hogy milyen problémák vannak a szektorban. Az államtitkár szerint a jelentésben – amely tehát jóval kevesebb, mint egy nap alatt készült el – benne voltak olyan elemek, amelyek a sajtóban csak később jelentek meg (egészségpénztárak és önkormányzatok érintettsége). Ezt azért nem lehetett nyilvánosságra hozni Giró-Szász szerint, mert akkor a kormány rémhírt terjesztett volna, amit a törvény büntet.

A miniszterelnök tehát rosszul emlékszik, nem a sajtóból, hanem a titkos Varga-jelentésből értesült ezekről a körülményekről. Giró-Szász szerint nincs ezzel probléma, hogy a kormánytagok nem emlékeznek pontosan az időpontokra, „nem számon kérhető, hogy valaki egy hónap után négy vagy öt napot téved". 

Ötödik ellentmondás: miért ilyen lassúak a minisztériumok?

Február 25-én tehát Orbán elvileg minden minisztert utasított, hogy vegye ki az állami pénzt a brókercégekből. Szijjártó Péternek ezek szerint nyolc napig tartott, amíg utasította a Nemzeti Kereskedőházat, hogy vegye ki a befektetett állampapírokat a Quaestorból. Ha tényleg február 25-én adta ki az utasítást Obán, vajon mi tartott nyolc napig a külügynél? Miért dicsérte akkor Lázár Szijjártót a gyorsasága miatt? Na és a többi minisztérium mit csinált azóta? 

Orbán hétfőn a parlamentben nem válaszolt arra, hogy mennyi állami pénz volt vagy van brókercégeknél. Mivel állítása szerint még mindig nem tudja. A miniszterelnök cseppet sem megnyugtató módon azt közölte, hogy „a minisztériumokban zajló, erre vonatkozó adatgyűjtések szerda estére, csütörtök reggelre" érnek véget, és ekkor derül ki, hogy megvan-e az a pénz, amely fölött őrködnünk kell.

A kormány által kommunikált forgatókönyv egyik legfőbb gyenge pontja éppen ez: ha február 25-én világosan közölte Orbán Viktor, hogy baj van, és menekülni kell a brókercégektől, 

hogyan lehetséges az, hogy több mint egy hónap alatt még mindig nem tudják a minisztériumok, hol mennyi közpénzt fektettek be?