Senki se láthatja Kósa fantomgarázsának papírjait

Az Index márciusban számolt be arról, hogy számos eltérés fedezhető fel a valóság és Kósa Lajos, korábbi debreceni polgármester parlamenti vagyonbevallása között.

A fideszes politikus több mint egy évtizede lényegesen kisebb telekméretet és kisebb alapterületű házat tüntetett fel nyilatkozataiban, és kiderült, hogy a kétszintes épület mellé felhúzott garázsa hivatalosan nem is létezik. A 40 négyzetméter körüli garázs legalább 2007 óta áll, mégsem szerepel a ház földhivatali térképmásolatán.

Kósa márciusban megkeresésünkre azt állította, minden rendben van az engedélyekkel. A politikus szerint az összeférhetetlenség miatt a hajdúszoboszlói önkormányzat adta ki számára a használatbavételi engedélyt, és az a külső garázsra is vonatkozik.

A hajdúszoboszlói önkormányzat azonban jelezte, nekik nincs közük a Kadosa utcai ingatlanhoz, Kósának náluk semmilyen építési ügye sem volt az elmúlt években.

Az engedéllyel kapcsolatos kérdéseinkre végül Debrecen jegyzője adott információkat. Szekeres Antal magyarázata szerint a végleges használatbavételi engedély „kiterjed a 15,06+15,50 négyzetméter nagyságú garázsra, tehát nyilvánvaló, hogy a garázs engedéllyel épült, és megfelelt a hatályos jogszabályoknak, köztük az építési és tűzvédelmi szabályoknak is". A jegyző az Indexnek nem adta ki az építési papírokat, mert a sajtó „hatósági ügyekben nem minősül ügyfélnek”.

A napokban kiderült, a jegyző szerint a helyi önkormányzati képviselők sincsenek benne az eredeti építésügyi dokumentumok megismerésére jogosultak körében.

Szegedi István, az Együtt debreceni képviselője szerint egyértelmű, hogy az önkormányzat Indexnek adott magyarázatai nem voltak elfogadhatóak, ezért megpróbálta tisztázni, valóban megvannak-e a Kósának kiadott engedélyek, és ha igen, mit tartalmaznak.

A jegyző napokban megküldött válasza szerint azonban a volt polgármester engedélyei személyes adatoknak minősülnek, amelyek kikérésre egy képviselőnek nincs hatásköre, azokat csak és kizárólag bizottság tagjaként vagy képviselő-testületi ülésen ismerheti meg.

Egyik törvény sem hatalmazza fel a települési képviselőt arra, hogy egyénileg, személyes ellenőrzés lefolytatása céljából egyedi ügyekre vonatkozó adatszolgáltatást kérjen és kapjon.

A jegyző hozzátette azt is, hogy az építésre vonatkozó hatósági engedélyek ráadásul még testületi tagként sem tartoznak a képviselőkre, mert azok kezelése a „jegyzőre telepített államigazgatási hatáskörök”.

Erősen kétlem, hogy a jegyző álláspontja törvényes

– mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, hogy jogászokkal vizsgálja az adatmegtagadás indoklását.

Vagy éppen a jegyző nem volt illetékes?

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól törvény összeférhetetlenségi szabálya szerint azonban pont a jegyző állításaival ellentétes jogi helyzet rajzolódik ki. A törvény összeférhetetlenségi szabályai szerint ugyanis a debreceni jegyzőnek nem lett volna szabad intézkednie a debreceni polgármester ügyében.

42. paragrafus (5) A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az illetékességi területének az önkormányzata, az önkormányzat szerve vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal.