Miniszteri kabinetet alakított magának a fő közterület-fenntartó

Hivatalba lépése után rögtön kibővítette a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) vezetését Horváth Béla. Az egykori MDF-es, majd kisgazda országgyűlési képviselő 2015. január 1-jén lett a budapesti önkormányzati vállalat vezérigazgatója, miután menesztették Klug Lajost, aki 2011-től töltötte be a posztot, és korábban Horváthhoz hasonlóan a Főpolgármesteri Hivatal egyik osztályvezetője volt.

Az új vezérigazgató egyik első intézkedésével létrehozott egy miniszteri méretű kabinetet: tízfős testületet alakított ki maga mellett, amelyben öt tanácsadó, két főmunkatárs és három asszisztens kapott helyet.

Horváth legjobban fizetett tanácsadója Sepsey Tamás lett, aki még a parlamentből lehet ismerőse. Az 1,1 milliós fizetéssel felvett Sepsey a 90-es években szintén az MDF-ben kezdett politizálni, majd az első Orbán-kormány idején Kehi-elnök, később pedig a Fidesz jelöltjeként ÁSZ-alelnök lett. A második legnagyobb fizetést, 900 ezer forintot Harmati István Ödön kapja, aki tavaly, amikor betöltötte 60. életévét, még a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tervezési és védelmi igazgatási főosztályának vezetője volt.

Jól fizetett tanácsadó lett Nemes Ferenc Istvánné is. Ő nemrég a Főpolgármesteri Hivatal városüzemeltetési főosztályán volt ügyintéző. Kinevezése előtt ezt az osztályt vezette Horváth Béla.

A kabinet tagjainak bére éves szinten 100 millió forinttal terheli az FKF költségvetését. A béreken felül további terhet jelent, hogy a kabinettagok nagy része szolgálati kocsit, sőt, van, aki sofőrt is kapott kinevezése után.

Az új státuszok komoly feszültséget gerjesztettek a FKF-ben. A testület létrehozásával egy időben ugyanis 20-25 dolgozót elbocsátottak, és a társaság szűk bérkeretére hivatkozva sorban szüntették meg a nyugdíjas korú dolgozók munkaviszonyát. Idén húsvétkor takarékossági okokból elmaradt a cég fizikai állományánál hagyományos sonkapénz kifizetése is. 

A béremelések elmaradása miatt a fővárosi közművállalatok – köztük az FKF – szakszervezetei az elmúlt hetekben demonstrációt is hirdettek. Információink szerint a kabinet több mint két hónapig jogszerű felhatalmazás nélkül működött. A vezérigazgatói kabinet csak márciusban került bele a társaság szervezeti és működési szabályzatába.

Megkerestük az FKF Zrt.-t, ahol azt válaszolták kérdésünkre, hogy a legnagyobb létszámú fővárosi cég esetében indokolt a vezérigazgató közvetlen munkáját támogatót törzskari szervezeti egység létrehozása.

Kalmár László humánpolitikai igazgató szerint a kabinet „enyhítheti a belső szervezeti rendszer diszfunkcióit”, és „segítheti az egyes szakterületek közötti horizontális kommunikációt, illetve lehetőség nyílik napi szinten a felső és középvezetői munka hatékonyabb koordinálására”.

Kalmár az Index kérdésére kijelentette: „a múltban is léteztek tanácsadást ellátó munkavállalók a korábbi vezérigazgató mellett, így a többletlétszámra és bérköltségre vonatkozó állítás megalapozatlan, hiszen a korábbi munkavállalók közül többet elküldtünk”, a testület néhány tagja pedig eddig is az FKF-nél dolgozott.

Az FKF már korábban is voltak kiemelten fontos munkatársak. Az Index írta meg, hogy 2010 óta egy 30 fős elit biztonsági igazgatóságot telepített ide a főváros. Az FBI-ként emlegetett csapatban BRFK-s gazdaságvédelmis nyomozók, egykori nemzetbiztonságiak és NAV-osok is dolgoztak.

Horváth Béla 1954-ben született, mérnöki és mérnök-közgazdászi diplomát szerzett, majd a Főmtervnél tervező mérnökként a fővárosi útkorszerűsítés tervezésében vett részt. A nyolcvanas évek nagy részét az Országos Piackutató Intezetnél töltötte piackutatóként, majd főosztályvezetőként. 1990-ben a XII. kerületben MDF-es, KDNP és FKGP támogatású jelöltként parlamenti képviselővé választották. 1994 végén átigazolt a kisgazdákhoz, 1995-től Torgyán József kabinetfőnöke lett. 1998-ban az FKGP listájáról lett ismét parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes és szóvivő, majd 2001 elején Torgyán leváltotta és kizáratta az FKGP-ből, saját önéletrajza szerint elsőként.

Az első Orbán-kormány idején támogatta a Szent Korona státusát meghatározó törvény elfogadását, a millenniumi rendezvényeket, a kommunizmus áldozatainak emléknapját, az autópálya-építéseket. Utoljára az SZDSZ elleni támadással került bele a hírekbe. Az előző önkormányzati ciklusban a budapesti városházán dolgozott, a városüzemeltetési főosztály vezetőjeként.

Helyreigazítás  

Portálunkon 2015 április 23-án megjelent „Miniszteri kabinetet alakított magának a fő közterület-fenntartó” című írásunkban megalapozatlanul állítottuk, hogy a kabinettagok nagy része szolgálati autót, sőt van, aki sofőrt is kapott kinevezése után.  Megalapozatlanul állítottuk, hogy a kabinet létrehozásával egy időben 20-25 munkatárs elbocsátására került sor. A valóság ezzel szemben az, hogy nyolc vezető munkavállaló munkaviszonya szűnt meg közös megegyezéssel, és egyé pedig munkáltató általi felmondással.