Két héten belül meg kell vizsgálni a rákgyanús beteget

Zombor Gábor az egészségügyi alapellátó orvosokat tömörítő FAKOOSZ közgyűlésén is beszélt arról, hogy a rendeletmódosítás szerint

a daganatgyanús betegnek 14 napon belül időpontot kell kapnia diagnosztikai vizsgálatokra.

Az időpontot a háziorvos asszisztense kérné számára a területi egészségügyi szolgáltatótól - írta az MTI.

"Történelmi lépés lenne" rákényszeríteni a szolgáltatókat arra, hogy akinek erre nagy szüksége van, annak európai szintű betegellátást nyújtson hosszas várakozási idő helyett.

Ha a háziorvos a CT-, MR- vagy összetettebb laboratóriumi vizsgálatra nem kapja meg a betege számára a 14 napon belüli időpontot a területileg illetékes szolgáltatótól, azonnal jelzi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP). Ezt követően az OEP intézkedik, másik szolgáltatóhoz irányítja a beteget.  

"A magyar egészségügy sok problémája mellett ez olyan ügy lehet, amiben a szakma irányítói és az egészségbiztosító a betegek érdekében tud összefogni"- jelentette ki Zombor Gábor. Hozzátette azt is, hogy a kormányrendelet módosítása összesen ötmilliárd forint felhasználását biztosítja majd. 

A gyorsabb diagnosztizálás mellett szerepel benne az is, hogy "volumenkorlát-mentessé" válik az egynapos sebészeti ellátás, ami átalakíthatja a fekvőbeteg-ellátás egy részének finanszírozhatóságát. Ez főként a kisebb kórházaknak jelent nagyobb lehetőséget, mert kisebb költséggel tudnak korszerűbb ellátást biztosítani.

A háziorvosok megússzák az iparűzési adót

Zombor Gábor a konferencián bejelentette azt is, hogy a háziorvosi tevékenységet mentesítik a helyi iparűzési adó alól, és a szakorvosi vizsgával rendelkező háziorvosokat szakorvosként is finanszírozzák. Ezt is tartalmazza ez az alapellátási törvény tervezete, amelyet napokon belül társadalmi egyeztetésre bocsátanak.

Az államtitkár beszélt arról, hogy az idén az egészségügyi alapellátás számára biztosított plusz 10 milliárd forint mellett a jövő évi költségvetési tervezetben is szerepel 10 milliárd forint erre a célra, de a szándék az, hogy 2017-ben, majd 2018-ban is biztosítsák ezt a többletforrást.

Zombor Gábor kifejtette: a jogszabály nem kíván változtatni a fenntartón, vagyis az egészségügyi alapellátás továbbra is a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozik majd, de a háziorvosok és a praxisok nagyobb védelme érdekében az önkormányzatok esetleges változtatási szándékai ellen jogi védelmet építenének be a jogszabályba.

Szeretnék megerősíteni az alapellátásnak a megelőzésekben és a szűrésekben játszott szerepét, s ezt a "rendszerszintű programot" a fogászati alapellátásban indítanák el egy, a teljes lakosságra kiterjedő szűrőprogrammal, amelyhez a plusz forrást is biztosítanák.