Engedélyt kell kérni az apukájuktól az egyetemeknek

Az egyetemeken felállítandó konzisztóriumok nem szólhatnak majd bele a rektorválasztásba. Jogilag ugyan nem fog sérülni az egyetemi autonómia, csak kiskorúnak nézik az egyetemeket, amelyeknek minden fontos kérdésben engedélyt kell majd kérniük az államot képviselő testülettől, derült ki az ELTE jogi karán tartott szerda esti fórumon.

A kancellárok nyakára is ül valaki

Az állam által kiválasztott és kinevezett egyetemi kancellárok még meg sem melegedtek a helyükön, azt hitték, ők lesznek élet-halál urai, de már kapkodják a fejüket, mert mindjárt ott ül a nyakukon egy öttagú testület, hogy jónapot, mi mondjuk meg, hogy mi legyen – karikírozta a helyzetet a szerda esti fórum nyitó előadásában Fábri György, az ELTE tanára.

A fórumot azért hívták össze, mert sokan az egyetemi autonómia felszámolását látják abban, hogy az egyetemek irányításába a legfőbb döntéshozó testület, az oktatókból és a hallgatókból álló szenátus mellé egy öttagú konzisztóriumot is tennének.  Nézzünk mit tudunk erről, mik a legfrissebb infók:

• a testület várhatóan 5 tagú lesz, a rektor és a kancellár mellett az oktatásért felelős miniszter által kinevezett gazdasági szakemberek ülnek benne
• a tagok delegálása előtt kikérik az egyetem véleményét is (kikérik, de nem biztos, hogy figyelembe veszik)
• a tagok nem kapnak javadalmazást
• az egyetemi szenátus az egyetem költségvetéséről, az intézményfejlesztési tervről, a stratégiáról, a beszámoló elfogadásáról vagy egyetemi cégek alapításáról csak a konzisztórium egyetértésével dönthet (a konzisztóriumnak egyetértési joga lenne, amit másként vétójognak is fordíthatunk, azaz bizonyos döntéseket megcsáklyázhat)
• új fejlemény, hogy nem kellene a konzisztórium egyetértése a rektorválasztáshoz (az eddigi verzió szerint csak azok a jelöltek indulhattak volna a választáson, akiknek a pályázatára a konzisztórium rábólintott)

A gazdasági autonómia már az alaptörvényben sincs benne

A fórumon Fábri végigvette az egyetemi autonómia történetét és formáit, majd arra jutott: kölcsönös bizalomhiány jellemzi a mai helyzetet. Az egyetemek egyre erősebben tiltakoznak az állami beavatkozás ellen, és miközben az egyetemeket amúgy is ellenőrzi az Állami Számvevőszék és a Kehi, az állam először a gazdasági főigazgatók mellé kincstári biztosokat ültetett az egyetemekre, majd most odatette a kancellárokat, és az egyetemek nyakára még odaültetik a konzisztóriumot is. 

A konzisztórium jogilag valószínűleg nem fogja korlátozni az egyetemi autonómiát. Már csak azért sem, mert azt a korábbi alkotmány eltörlésével már megtették. Magyarország Alaptörvénye szerint a felsőoktatási intézmények már csak a kutatás és a tanítás tartalmában és módszereiben önállóak, gazdálkodásukat a kormány határozza meg és felügyeli.

Ezért nevezték ki a kancellárokat, és az egyetem költségvetését, stratégiáját érintő ügyek csak akkor kerülhetnek majd a szenátus elé, ha ahhoz a konzisztórium hozzájárul. Ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést, olyan ez, mintha a gyereknek először meg kellene kérdeznie az apját, hogy szerinte jó ötlet-e csokit venni, és ha az apja rábólint, akkor ahhoz is engedélyt kellene kérnie, hogy lemenjen megvenni a boltba.

De nézzünk egy igazi példát. Tegyük fel, hogy az egyetemi szenátusa arról akar dönteni, hogy új kutatólabort épít ppp-konstrukcióban ( Public Private Partnership, a magántőke bevonása állami fejlesztésekbe) . A terveket be kell terjesztenie a konzisztóriumnak. Ha a konzisztórium rábólint, minden oké. Ha azonban a konzisztórium úgy látja, hogy a terv kidolgozatlan, pénzügyileg kockázatos, nem fog jót tenni az egyetemnek, akkor az egyetem vezetése legfeljebb újra próbálkozhat más konstrukcióval, kisebb beruházással és így tovább.

Muszáj legyen megbeszélni

"Muszáj legyen a dolgot megbeszélni" – a fórumra meghívott Palkovics László felsőoktatási államtitkár ezzel indokolta, hogy a korábbi egyetemi gazdasági tanácsokkal szemben most kötelező érvényű lesz bizonyos elképzeléseket a konzisztóriumon is átfuttatni. A konzisztórium nem klasszikus fenntartói testület lesz mint az amerikai magánegyetemeknél vagy az egyházi intézményeknél. Legfontosabb feladata, hogy tükröt tartson az egyetem vezetésének, és párbeszédre, a döntések megindokolására késztesse.

Az ellenőrzés és a vétó eredetileg a kancellár dolga lett volna, de Palkovics szerint mindenkinek jobb, ha ezt a feladatot nem egy személy, hanem egy grémium végzi. Palkovics szerint azok a felsőoktatási intézmények, amelyek például korábban komolyan vették a gazdasági tanácsok javaslatait, ma jobb anyagi helyzetben vannak. Az államtitkár szerint ha korábban is lett volna ilyen eljárásrend az egyetemeken, ma nem lenne az a helyzet, hogy a magántőke bevonásával épülő, kb. 80 milliárd forint értékű egyetemi ppp-beruházások után 360 milliárd forint visszafizetési kötelezettsége legyen a felsőoktatási intézményeknek. Palkovics szerint akkor talán nem fordul elő az sem, hogy egy kis főiskola sokmilliárdos beruházásba kezd, de mire az fölépül, a hallgatók elfogynak.

Tapasztalat, tapasztalat

Sokan firtatták, hogy kik lehetnek és kik nem a konzisztórium tagjai. Ez egyelőre nincs kidolgozva. Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy - akárcsak a kancellárok esetében - itt sem zárja majd ki semmi, hogy a szakértelem bizonyos megbízható pártpolitikai előélettel is találkozzon. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Bódis József például azt mondta: szerinte az ELTE volt hallgatója, Orbán Viktor miniszterelnök kiváló konzisztóriumi tag lehetne az egyetem élén. Palkovics László szerint a kiválasztásnál a tapasztalat lesz a fontos. Nem minisztériumi főosztályvezetőket akarnak beültetni a konzisztóriumokba (mint a gazdasági tanácsok esetén), hanem sokkal fontosabb lesz, hogy a tagok eligazodjanak az egyetem éves mérlegében, segítsék az egyetem hosszútávú működését, kapcsolatainak szorosabbra fűzését a vállalkozásokkal és a reálgazdasággal.

Érdekes módon a nyitó előadást tartó Fábri Györgyön kívül a meghívottak egyike sem vetette el a konzisztóriumok felállítását. Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke azt mondta: abban bíznak, hogy a konzisztóriummal fellazíthatják a kancellárok túlhatalmát. Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke már korábban is beszélt arról, hogy nincs bajuk a konzisztóriumokkal. Különösen fontosnak tartják az aggályos összeférhetetlenségi szabályokat. Például szerintük olyan üzletember ne lehessen tagja a konzisztóriumnak, aki bármiféle beszállítói kapcsolatban állt az egyetemmel.  Meglepő módon Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is azt mondta: ha a konzisztóriumnak jól behatárolt jogosítványai lesznek, és kizárható a pártpolitikai befolyás, akkor jónak tartja ezt a testületet.

Az senkinek nem jutott eszébe, ami az egyik kérdésben szerepelt: miért ne tudná ugyanezt a tanácsadó, az egyetem működését segítő, bölcs szerepet betölteni az egyetemen korábban végzett hallgatókból álló tekintélyes alumni-szervezet. Miért kell ehhez is az állam?