Harácsoltak a közpénzekkel az egyetemek

A felsőoktatási intézmények jelentős része nem szabályszerűen használta fel a közpénzeket és nem tartotta be a gazdálkodására vonatkozó előírásokat, mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2009 és 2013 közötti ellenőrzések tapasztalatai alapján. Az MTI tudósítása szerint Domokos László a 28 állami és 2 egyházi felsőoktatási intézményt érintő, azonos program alapján megvalósuló ellenőrzések megállapításait úgy összegezte, hogy visszatérő és sorozatos hiányosságokat tapasztaltak a belső kontrollrendszerekben, ami növekvő korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsékelni képes vezetői döntések elmaradását mutatja.

A jelentés főbb megállapításai:

• Több intézménynél nem volt megfelelő a pénzügyi egyensúly, jelentős szabálytalanságokat találtak a vagyongazdálkodásban.
• Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzési előírásokat
• A hallgatói költségtérítéseket sokszor nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték.
• A térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.
• Volt olyan rektor, aki többmilliós fizetést kapott, de eközben az intézmény számára kimondottan előnytelen és kockázatos PPP-szerződést kötött, de előfordult a közbeszerzési előírások sorozatos megsértése is.
• Az ÁSZ 40 jelzést küldött az illetékes hatóságoknak. Ezek hatására 13 büntetőeljárás indult.
• Az ÁSZ 22 intézmény esetében 33 javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelősségének kivizsgálására. Csak hat felsőoktatási intézménynél nem kellett ilyen javaslatot tenni: a Budapesti Gazdasági Főiskolánál, a Debreceni Egyetemmél, az ELTE-mél, a Kecskeméti Főiskolánál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél és a Pannon Egyetemnél. 
•  18 intézménynél 31 olyan javaslatot tettek, amelyek munkajogi felelősség kivizsgálására vonatkoztak.
•  12 intézménynél közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményeztek. Összesen kilencnél jogsértést állapítottak meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság  23,2 millió forint bírságot szabott ki.
•  Voltak hiányosságok a vezetői kinevezések és értékelések területén is. Jelezte: a 28 állami intézményből a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.
• Hiányosságokat tapasztaltak az ágazati irányításban és ellenőrzésben is. A minisztériumi fenntartói feladatokat részben látták el, a gazdálkodás ellenőrzését hiányosan végezték el, s voltak hiányosságok a vezetői kinevezéseknem és értékelésekben.
• A 28 állami intézményből a Budapesti Gazdasági Főiskola, az ELTE, a Károly Róbert Főiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.

Az ÁSZ elnöke szerint a felnövekvő generációkat oktató felsőoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékű szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy szabályosan működjenek, szabályszerűen használják fel a rájuk bízott közpénzeket. Javaslataikat eljuttatták a felsőoktatási törvényt kidolgozó Emminek is.

Domokos László úgy látta, a felügyeleti jogkört meg kell erősíteni, a szenátusok ugyanis nem töltötték be szerepüket, a 2013 előtti rendszer fenntarthatatlan volt. A rektorok bár évente jelentettek, de sokszor nem valós adatokat. A nulla-tolerancia, ami elfogadható a területen - rögzítette az elnök.  Mint mondta, a z elmúlt hónapokban a kancellárok különös érdeklődést mutattak a jelentéseik iránt.

Kisgergely István felügyeleti vezető ismertette az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatát, amelynél a fenntartói feladatot ellátó tárcát is górcső alá vették. Mint elmondta: egyik szenátus sem értékelte a rektor vezetői tevékenységét, a testületek a felsőoktatási törvényben előírt feladataikat nem szabályosan, vagy határidőn túl látták el. A PTE-nek egyik évben sem volt vagyongazdálkodási terve.

A gazdálkodási jogkörök gyakorlása többségében szabálytalan volt, a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással, s az intézmények megsértették a közbeszerzési előírásokat. Pécsett 8,2 milliárdos beszerzések ügyében 79 eljárás indult, s 16,2 milliós közbeszerzési bírságot szabott ki az illetékes hatóság.

Szatmári János projektvezető arról számolt be, 2014-ben negyedszer mérték fel a szervezeti integritást. Tavaly már 23 intézmény kapcsolódott be a folyamatba, s többi között megállapították: a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezők szintje kiugróan magas volt.

Fontos tényezőnek nevezte még, hogy minden felsőoktatási intézmény részesült uniós támogatásban, és részt vett közbeszerzési eljárás előkészítésében. Szerinte erősíteni kell a külső panaszkezelő-rendszert és a kontrollt az etikai szabályzatok területén. Fontos kérdés az is, szabályozza-e az intézmény ajándékok, utaztatás, meghívások elfogadását.