Ez az érettségi már más, mint régen volt

Arra a reggelre mindenki emlékszik. Amikor rövid hezitálás után inkább A reményhez című vers elemzésének állt neki, mert úgy gondolta, hogy ott és akkor inkább nem vág bele a Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzésébe, vagy a bűn és bűnhődés jelentőségének taglalásába Arany János balladáiban. Aztán valószínűleg az is örökre bevésődik, hogy a szóbelin történelemből az ember szerencsére a nagy földrajzi felfedezéseket és nem a nagy francia forradalmat húzta. Az idősebbek még arra is emlékezhetnek, amikor a rádióban olvasták be a tételeket, meg arra is, amikor az érettségi előtti nap a rokonok Pestről megtelefonálták a matek írásbeli feladatait. Jó nagy botrány is lett belőle.

Azt most inkább az öregebbeknek mondjuk, meg azoknak, akiknek nincs mostanában érettségizett testvérük vagy gyerekük, hogy az érettségi az utóbbi 10 évben alaposan megváltozott. A 2005-ös reform óta például magyarból már nem csak a szokásos esszét kell megírni. A magyarérettségik egy egyórás feladatlappal kezdődnek. Ezen általában könnyű és kreatív szövegértési feladatok szerepelnek, amik végre túlmutatnak az akadémikus irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretek kikérdezésén, elvégre ezekkel az érettségi után a diákok jó, ha 1 százaléka foglalkozott akkor és azóta is.

Nincs miből puskázni

A reform eredményeképpen az érettségizőknek végre nemcsak verselemzésről kell számot adniuk, hanem az ismeretek alkalmazásáról és az irodalomórákon kapott, az életükben később is szükséges, hasznos tudásról. Például arról, hogy mennyire képesek megérteni egy újságcikk, egy ismeretterjesztő tudományos cikk vagy egy háztartási gép használati utasításának lényegét. Vagy arról, mennyire ismerik fel egy szövegben az iróniát. Tavaly az internet, az sms-ek, az emailek és a cset nyelvezetéről szóló szöveget kaptak a diákok, 2013-ban a gyermeknyelvről és a gyermekkori nyelvtanulásról szóló szöveget. Ezekből a szövegértési feladatokból nem is lehet puskázni: a kérdésekre a megoldás ott van a szövegben, csak meg kell találni.

Sokkal életközelibb a hagyományos esszéírás is magyarból. A három választható feladat között a műelemzés vagy az összehasonlító elemzés mellett mindig van olyan, amit azok is meg tudnak írni, akiknek semmi affinitásuk nincs az irodalom iránt. A lényeg, hogy képesek legyenek írni egy összefüggő szöveget, amiben a gondolataikat fejtik ki. Néhány éve például egy Camus regényből vett részlet alapján kellett állást foglalni a heroikus életfelfogással, magatartással szemben, tavaly pedig a lassú olvasás (slow reading) mozgalmáról írhatták meg a véleményüket az érettségizők.  

Lehet, hogy sokakat meglep, de 2005 óta történelemből is van írásbeli érettségi. A megoldásokhoz nem a bebiflázott lexikális tudásra van szükség, hanem a történelemórán (vagy akár a magyar vagy földrajz órán) tanultak alkalmazására, értelmes összekapcsolására: a diákok képeket, térképeket, grafikonokat, forrásszövegeket kapnak, és ezek alapján kell kérdéseket megválaszolniuk. Tavaly például az egyik feladatban a Lenin mellől kiretusált emberek kapcsán kérdeztek rá a bolsevik diktatúra természetére, volt olyan feladat is, amiben a mostani önkormányzati rendszerrel kapcsolatos fogalmakat kellett a 2011-es törvény részleteihez illeszteni, 2013-ban pedig egy táblázatban a romák korcsoportok szerinti iskolai végzettségéről szóló táblázat alapján kellett a cigányság hátrányos helyzetéről írni. 

Érettségi pszichológiából

A hagyományok szerint hétfőn reggel nyolckor most is a magyar írásbeli érettségivel kezdődnek meg a vizsgák. Kedden a matematika írásbelit tartják, szerdán a történelmet. Csütörtökön angolból, pénteken németből lesz írásbeli.

A diákoknak öt tárgyból kell érettségizniük: magyarból, matematikából, történelemből, egy idegen nyelvből és egy szabadon választott tárgyból. Utóbbi a felvételizők esetében az a tárgy, ami az egyetemre kerüléshez szükséges.

Tárgyakból elég nagy a választék: középszinten összesen 157 tárgyból, emelt szinten 77 tárgyból tartanak vizsgát (a teljes felsorolást lásd a cikk végén). Ezek között számos igazán érdekes tárgy van, persze a legtöbb a szakközépiskolákban tanult szakmai tárgy. Lehet érettségizni belügyi rendészeti alapismeretekből, katonai alapismeretekből vagy közgazdasági alapismeretekből, de lovári vagy beás nyelvből, emberismeretből és etikából, (a Hit Gyülekezete-féle) bibliaismeretből, mozgóképkultúra és médiaismeret tárgyból, vagy éppen népművészetből. Idén először lehet választható közismereti vizsgatárgyként érettségi vizsgát tenni pszichológiából is.

Titok

Az érettségit régen sorozatos botrányok kísérték. Az 1989-es botrány idején a beavatottak időben megtudták a tételeket és telefonláncon terjedtek a feladatok. Utoljára 2005-ben fordult elő, hogy a neten kiszivárogtak a feladatok, abba majdnem bele is bukott Magyar Bálint oktatási miniszter. Az ő idején dolgozták ki viszont azt a szigorúan ellenőrzött titkosítási és logisztikai rendszert, amit ma is használnak.

A tételkészítő bizottságok eleve több feladatlapot dolgoznak ki, amelyek közül az utolsó pillanatban sorsolják ki az érettségi feladatait. A feladatlapok csak olyan számítógépeken készülhetnek, amelyek nem csatlakoznak ellenőrizetlen belső vagy külső hálózathoz. A feladatlapok elkészítése után a tételkészítőknek minden fájlt véglegesen törölniük kell. Ők és a folyamat utánuk következő minden résztvevője titoktartási nyilatkozatot ír alá. A nyomdában dolgozókat biztonsági őrök őrzik, és meg is motozhatják, minden munkafolyamatot ipari kamerák figyelnek. Ellenőrzik a szállítókat is, akik a feladatlapokat tartalmazó dobozokat csak a teherautó csomagterében vehetik át, majd a rakteret le is kell plombálni. A feladatlapokat csak a vizsga reggelén viszik el az iskolák a járási hivatalokból, ahol a lezárt csomagokat páncélszekrényben őrzik. 

Egységes felvételi

A 2005-ös reform fontos újdonsága volt, hogy egységesítette és az érettségivel egybevonta az egyetemi felvételiket. Addig ugyanis előfordult, hogy a felvételi követelmények egyetemenként különbözőek voltak. Az igazságosság érdekében az érettségi-felvételi vizsga ma teljesen standardizált: az egész országban azonos módon méri meg a felvételizők tudását, hogy ez alapján lehessen besorolni őket az egyetemi helyekre.

A kétszintű érettségi rendszerben az emelt szintű vizsgát eredetileg azért találták ki, hogy az legyen a felvételi. A hallgatókért és az utánuk járó állami támogatásért versengő egyetemek többsége azonban bőven elfogadta a középszintű érettségi vizsgát is. Ez aztán a felsőoktatás tömegesedésével együtt nyílegyenesen minőségi hanyatlásához vezetett – a legtöbb helyen. Egy-egy képzés igazi értékét és minőségét ma is az mutatja, hogy azokra a legnépszerűbb szakokra és helyekre, ahol öldöklő a verseny a bejutásért, csak emelt szintű vizsgával érdemes egyáltalán próbálkozni.

Az emelt szintű érettségit a felvételihez még ma is viszonylag kevés helyen írják elő. A mostani vizsgaidőszakban összesen 425 700 vizsgát tesznek le, de ezeknek csak egytizede, 42 400 vizsga lesz emelt szintű. Az emelt szintű vizsgák száma a tavalyihoz képest több mint 1200-zal, 3 százalékkal nőtt.  A most hetedikbe vagy alacsonyabb osztályba járók pedig jó, ha már most rákapcsolnak. Egy kormányrendelet szerint ugyanis 2020-ra minden felvételizőnek kötelező lesz emelt szintű érettségit tennie és megszereznie egy középfokú nyelvvizsgát. 

Egyre kevesebben vannak

Részben demográfiai okokból az érettségizők száma az utóbbi időben folyamatosan csökkent: utoljára 11 évvel ezelőtt volt ilyen kevés érettségiző. Idén 79 ezer végzős középiskolás érettségizik. Rajtuk kívül még 36 300-an tesznek legalább egy tárgyból vizsgát (nagyrészt az egyetemi felvételi miatt). Az érettségizők számának alakulásáról bővebben itt olvashat. 

Ez a csökkenés sötét árnyat vet a magyar felsőoktatás egészére. A hallgatói létszám a kilencvenes évek elejéhez képest a háromszorosára nőtt, amihez sok tízmilliárdos beruházásokkal a nagy egyetemek és a kis vidéki főiskolák infrastruktúráját is megnövelték.

A fiatal korosztály fogyatkozásával óriási kihívás lesz továbbra is megtölteni az egyetemi épületeket és munkát adni az ugyancsak felduzzasztott oktatói karnak. A hallgatók fogyatkozása már most látható a jelentkezési adatokon, de ez a folyamat differenciált, jelentősen sújtja a kisebb vidéki főiskolákat. A most zajló felsőoktatási reform egyik kulcskérdése épp az, milyen új funkcióval lehet megtölteni a kiüresedő intézményeket, milyen eszközökkel lehet bevonni őket a szakképzésbe és a felnőttképzésbe. 

Az Index folyamatosan beszámol az érettségi fejleményeiről. Amint lehetséges, megírjuk a magyar, a matematika és a történelem írásbeli feladatait, és szakértő tanárok segítségével a megoldásokat is közöljük.