A lakosság 46 százaléka tekinthető idegenellenesnek a Tárki legfrissebb kutatása szerint, ennyien választották ugyanis azt az opciót egy felmérés egyik kérdésére, hogy egyetlen menedékkérőt sem engednének be az országba. 1992 óta egyszer sem volt ilyen magas az idegenellenesek aránya az országban, írja jelentésében a Tárki.
A felmérésben megkérdezettek csupán 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
A mérlegelők közül a legtöbben (94 százalék) az arab származásúak befogadását utasítják el és a határon túli magyarokkal a legmegengedőbbek (csak 7 százalékuk nem engedné be őket az országba). Nyolcvan százalék feletti a románok, az afrikaiak, a kínaiak és a cigányok elutasítottsága is, a nem is létező pirézeket pedig a mérlegelő válaszadók 60 százaléka nem engedné be az országba.
Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség:
- a Jobbik-szavazók
- az MSZP-szavazók
- a nem szavazók
- a rossz anyagi helyzetűek vagy az anyagi helyzetük romlásától tartók
- a dél-dunántúliak
- a munkanélküliek
- és a 40-50 évesek körében.
Az idegenellenesség az országban a kezdeti gyors növekedés után 2002 és 2011 között kisebb ingadozásokkal 24-33 százalék volt, majd 2012-ben megnövekedett az idegenellenesek aránya, és utána is a 2000-es évek átlagánál magasabb volt az arány, egészen idén áprilisig, amikor minden eddiginél magasabb idegenellenességet mért a Tárki.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
