Orbán Viktornak a 25 éves parlamentről is Gyurcsány jutott eszébe

Képzeljük el, hogy 1990. május 2-án odalépünk az éppen parlamenti képviselővé váló liberális Orbán Viktorhoz, és a következőt jósoljuk neki. 25 év múlva egy évfordulós megemlékezésen az MDF-es Antall Józsefet fogja magasztalni, egy közösségbe sorolja magát Boross Péterrel, és egy bizonyos - akkor még a parlamentet messze elkerülő - Gyurcsány Ferencet tesz felelőssé a rendszerváltás kisiklásáért.

Az akkor még huszonéves Orbán Viktor valószínűleg nagyot nézett volna. Márpedig pontosan bekövetkezett a jóslat, a kormányfő egy szerdai megemlékezésén ilyen, sajátos kontextusba helyezte a rendszerváltást és a magyar parlamentarizmus elmúlt 25 évét.

A Veritas Intézet szervezett a Parlament felsőházi termében szerdán konferenciát, amely egy szempontból mindenképp rendhagyó volt. A meghívottak között elég kevés olyan politikust láthattunk, aki 1990-ben is képviselő volt. Ráadásul olybá tűnhetett, mintha az MSZP és az SZDSZ nem is létezett volna. Még egy Szűrös Mátyás vagy egy Pozsgay Imre sem jött el, pedig ők aztán manapság nyilván be nem ülnének egy szocialista frakcióba. (Mint megtudtuk egy MSZP-s forrásunktól, a szocialista pártelnök avagy a frakció semmilyen meghívót, de egy árva levelet sem kapott erről a konferenciáról.)

Meg kellett tehát elégednünk Boross Péterrel, Balsai Istvánnal, Salamon Lászlóval, Horváth Jánossal, Hende Csabával, Latorcai Jánossal, illetve Stumpf Istvánnal, akinek azonban 1990-ben még kevés köze volt a parlamenthez. És utána se sokkal több.

De a legnagyobb kérdőjel a patkóban helyet foglaló Gonda László lett, aki a Kossuth téri tüntetésekről híresült el.

Rendszerváltás, Őszöd, kétharmad

A rendezvény két vitathatatlanul legfontosabb szónoka Orbán Viktor miniszterelnök, illetve Kövér László házelnök volt. Kövér a tőle megszokott módon sarkosan fogalmazott a "rendszerváltozás" előtti korszakról, amelyet "internacionalista nemzetárulásnak" nevezett. És megállapította, hogy a rendszerváltás nem hozott erkölcsi megtisztulást.

Fotó: Bődey János / Index

Az igazi aktuálpolitikai üzeneteket viszont Orbán Viktor fogalmazta meg, aki 1990-től elég gyorsan eljutott a 2006-os őszödi beszédig, majd a 2010-es "alkotmányos forradalomig". A kormányfő az elmúlt 25 évből a következő dátumokat emelte ki:

• 1990: Megalakul az első szabadon választott parlament és kormány, amelynek nehéz feladata van, hiszen ekkor még KGST-tagok vagyunk, és itt állomásoznak a szovjet csapatok. "Képviselőnek, kormányfőnek lenni nem volt életbiztosítás. Illő megemlékezni méltóan Antall Józsefről, aki átvezette a hazánkat a slampos diktatúrából a képviseleti demokráciába" - mondta Orbán.
• 1994: "A kádári nosztalgiára rájátszó ígéretek kisiklatták a rendszerváltás folyamatát". Orbán nem mondta ki Horn Gyula nevét.
• 2006 ősze: "Egyértelmű töréspont, amikor napvilágra került az őszödi beszéd". Orbán szerint nehéz eldönteni, hogy "a hazugság beismerése vagy a magyarázkodás volt a súlyosabb". A kormányfő nem mondta ki Gyurcsány Ferenc nevét, de azért odaszúr volt miniszterelnöknek: "így jutottunk el a saját életét feláldozó miniszterelnöktől a saját politikai túlélése érdekében az ország érdekét feláldozni képes miniszterelnökig".
• 2010 tavasza: Orbán szerint 2010-ben a magyarok a rendszerváltás vesztesének érezték magukat, és a 2008-as válság után "megfogyatkozott a bizalom, amivel a magyarok a liberális demokráciához viszonyultak". De a magyarok szerencsére "két évtizedes ütemkéséssel ugyan mégiscsak csináltak egy forradalmat, békés, de elsöprő erejű forradalom volt".
• 2014: újabb kétharmad, amely megteremti a lehetőséget, hogy "megteremtsük a polgári Magyarországot". (Amely ezek szerint mégsem egy G. Fodor Gábor-i értelemben vett politikai termék.)

Orbán úgy fogalmazott: "a következő három év tétje, hogy berendezzük a polgári Magyarországot, ahogy 25 éve, sőt még előtte megálmodtuk". A miniszterelnök szerint "ez sem lesz kisebb feladat, mint a rendszerváltás, vagy a 2010-es alkotmányos forradalom".

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!