Izsó
14 °C
29 °C

Áder nem írta alá a földtörvényt

2015.05.08. 16:15 Módosítva: 2015-05-08 19:24:11

Áder János nem írta alá az Országgyűlés által április végén elfogadott földtörvényt, ami a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) kezelésébe utalta a nemzeti parkok földjeinek a nagy részét, derül ki a köztársasági elnök nyilatkozatából.

Álláspontom szerint a jogszabály egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban hazánk Alaptörvényével,

− fogalmaz Áder János, aki ezért a törvény alkotmányossági normakontrollját kezdeményezve a az Alkotmánybírósághoz fordult.

Az Alkotmánybíróságot három pontban kéri, hogy vizsgálatát folytassa le:

  1. Fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie? Ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.
  2. Sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok?
  3. A jogszerűen megkötött, hatályos szerződések e törvénnyel módosíthatók-e?

„Az indítvány elbírálására 30 nap áll az Alkotmánybíróság rendelkezésére. Mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen" − áll a nyilatkozatban. 

A Fazekas Sándor vezette Földművelésügyi Minisztérium már tavaly ősz óta dolgozik egy törvénymódosítás-csomagon, amivel nagyjából 150 ezer hektár termőföldet és erdőt vennének el a nemzeti parkok igazgatóságától és adnának oda a földalapnak. Az ügy elég gyanús, mert a kormány azon kívül, hogy jobb lenne, ha egységesen kezelnék az állami földeket, nem igazán tudott érveket felhozni a változtatás mellett. A törvény indoklásában is csak ennyi szerepel.

Környezetvédő szervezetek és ellenzéki képviselők viszont felháborodtak a javaslaton, előbbiek azért, mert így szerintük ellehetetlenítik a nemzeti parkok igazgatóságát és kockáztatják a védett területeket, utóbbiak pedig újabb földmutyikat látnak a dolog mögé.

A törvényt végül kétszeri nekifutásra sikerült elfogadni. Az első parlamenti szavazáson ugyanis - ekkor véletlenül a benyújtó Fazekas Sándor miniszter is nemmel voksolt - nem lett meg a kétharmad. Ezután a miniszter nem kért szavazást az egész törvényről. Legközelebb viszont úgy terjesztette be, hogy már nem volt szükség a kétharmadra, a Fidesz-KDNP pedig feles többséggel is simán el tudta fogadni.

Ritka az alkotmányossági vétó Ádertől

Ahhoz, hogy egy parlament által elfogadott törvény hatályos legyen, az államfőnek is alá kell írnia. Az államfő kétféle vétót emelhet: politikai vétót, ekkor a parlamentnek visszaküldi a törvényt megfontolásra (Áder ehhez az eszközhöz többször nyúlt), vagy alkotmányossági normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól. Most ez utóbbi történt.

Az már ebben a ciklusban is többször előfordult, hogy Áder visszaküldött egy törvényt a parlamentnek, a parlament pedig több esetben változtatás nélkül újra megszavazta a törvényt. Az alkotmányossági normakontroll azonban ritkábban bevetett eszköz. Volt ugyanakkor már példa rá Áder elnöksége idején is.

2012-ben például a választási eljárási törvényt küldte az Alkotmánybírósághoz, mert aggályosnak találta a választási regisztrációt. Az Alkotmánybíróság el is kaszálta a regisztrációt, a Fidesz vezetése pedig erre visszakozott, és bejelentette, hogy eláll a választási regisztráció ötletétől.

A természetvédők örülnek

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország üdvözli, hogy a köztársasági elnök megvétózta az állami földvagyonról szóló törvényt és alkotmányossági vizsgálatra küldte az Alkotmánybíróságnak. A természetvédők szerint Áder János vétója egyértelművé tette, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nem fogadható el Magyarország jövője érdekében. A civil szervezetek az Alkotmánybíróság döntésében bíznak.

A Fidesz tiszteletben tartja

A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról - reagált a Fidesz frakciója a lépésre.

A közleményben az áll: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. "Jogi vitáról van szó, amiben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Már a parlamentben is arról folyt a vita, hogy mely törvényi rendelkezés igényel "feles" többséget és melyikhez szükséges a kétharmados támogatás" - magyarázzák.

A Fidesz-frakció szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat".