Olga, Liliána
19 °C
30 °C

Látványterv készült a rejtélyes budapesti óriásmecsetről

2015.05.15. 13:27

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban a török vallásügyi minisztérium egyik kulturális-vallási szervezete, a Türkiye Diyanet YouTube-csatornájára feltöltött egy videót, ami

egy budapesti óriásmecset és iszlám kulturális központ látványtervét mutatja be.

A tornyos épületkomplexum tervével még senki nem találkozott, ezért igyekeztünk gyorsan körbekérdezni az esetleges projektről. A török érintettség miatt elküldtük kérdéseinket a budapesti nagykövetségnek, a magyarországi Iszlám Egyháznak, illetve az Iszlám Közösségnek. Ha valaki tud valamit, akkor írjon az ugyelet kukac mail.index.hu-ra.

A Hit Gyülekezetéhez közeli Vigyázó blog több forrásból is arról értesült, 

a projektet Kőbányára tervezik, és a török nagykövet már tárgyalt is a X. kerület polgármesterével.
 

A mi forrásaink azóta ezt a Fehér útra pontosították. A török nagykövetség nem kívánta kommentelni az értesülést, Kovács Róbert kőbányai polgármester az Indexnek viszont elismerte, hogy a török nagykövetség érdeklődött a terület iránt, és 2014 végén személyesen is megkeresték. A kérdéses terület azonban nem a kerület, hanem a főváros tulajdona. Szűcs-Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója viszont azt mondta, ő még nem hallott a török beruházás tervéről, ezért csak hétfőre ígért tájékoztatást.

Értesülésünk szerint a projektet a török Aktar Design Studio tervezi, ebben lehet is valami, hiszen a cég Facebook-oldalára ki is posztolta a videót. A cégnek honlapja alapján komoly referenciái vannak vallási épületek területén. Terve mindenesetre nem túl eredeti, hiszen – ahogy egy építész olvasónk felhívta rá a figyelmet – a mecset egy az egyben koppintja a Szinán pasa által tervezett isztambuli Szulejmán-mecsetet.

Még imahelyet is nehéz volt találni

Korábban a XI. kerületi önkormányzat felajánlott az Iszlám Közösségnek a Budaörsi úton egy telket mecset, a létesítésére, sőt, az épület terveit el is készítette Koós Miklós, az egyik legismertebb magyar építész-blogger. Az önkormányzat azonban később visszavonta az engedélyét – az egész huzavonáról a Magyar Narancs írt részletesen. Jelenleg a Fehérvári út – Sárbogárdi út sarkán található egy mecset, de igen méltatlan helyen, egy kilencvenes évek végén épült irodaházban. Amikor itt létesült a mecset, akkor megjelent rajta a „Budapest mecset” felirat, de ezt utána hamar leszedték – értesülésünk szerint a környék lakossága nehezményezte. Péntekenként, illetve nagyobb iszlám ünnepeken meglehetősen sokan látogatják.

A magyar muszlim Káldos János a Mandinernek arról panaszkodott, hogy

Két helyen van magyar nyelvű pénteki ima Budapesten. A legtöbb imát lakásokban tartják. Egy olyan önálló épület van, amit ma mecsetnek használnak, de az sem annak épült. Gyakorlatilag ma – és itt az elmúlt húsz évről beszélek – Magyarországon nem lehet mecsetet építeni: többször próbálkoztak evvel, egyszer sem sikerült, és általában csúnya vége lett. Hol erőteljes – néha egészen tisztességtelen eszközöktől sem visszariadó – politikai, hatósági nyomásgyakorlás, hol lakossági tiltakozás miatt.

Magyarországon a 2011-es népszámlás során 5579-en vallották magukat az iszlám vallás követőjének. A KSH adatai szerint a muszlim hívők mintegy fele (2524 fő) él Budapesten, többségük 15–39 év közötti férfi. Ennek azonban a többszöröse lehet a muszlimok valódi száma: 10-től a 30 ezerig sokféle számmal lehet találkozni.

Mecsetek jelzik a török nyugati nyitást

A Türkiye Diyanet Alapítványt 1975-ben hozták létre, és honlapja szerint az iszlám vallás kutatásával, az iszlám vallással kapcsolatos oktatási és felvilágosítási programokkal, a „társadalmi együttműködés és szolidaritás hirdetésével” és más, karitatív jellegű tevékenységgel foglalkozik. A vallásügyi minisztériumhoz köthető alapítvány fontos feladatának tartja új mecsetek építését olyan helyeken, ahol „a népesség gyarapodása azt szükségessé teszi". 

Törökország az elmúlt években inkább pragmatikus, gazdasági alapú kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, a vallási jellegű kezdeményezések támogatása a világias török államra nem volt jellemző. Azonban Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök első, óvatos évei után az iszlám egyre nagyobb hangsúllyal jelent meg a török kormányzásban a női egyenjogúságtól a fogamzásgátláson át a szeldzsuk/ottomán hagyományok felélesztéséig.

Ez az iszlamista (itt azért érdemes beleérteni, hogy a katari vagy szaúdi iszlamizmusnál azért még mindig sokkal mérsékeltebb) tendencia mutatkozik meg abban, hogy a törökök Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában is építenek vagy felújítanak néhány tucat mecsetet. Az itteni tervek szerint – melyek azért a magyarországinál sokkal izmosabb közösséget szolgálnak ki – az építményekben konferenciaterem, könyvtár, múzeum és a Korán tanulmányozására alkalmas tanterem is helyet kap. Az idén áprilisban bejelentett tiranai mecsetet 4500 férőhelyesre tervezik.