Eufrozina, Kende
7 °C
21 °C

Látványterv készült a rejtélyes budapesti óriásmecsetről

2015.05.15. 13:27

Egy olvasónk hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban a török vallásügyi minisztérium egyik kulturális-vallási szervezete, a Türkiye Diyanet YouTube-csatornájára feltöltött egy videót, ami

egy budapesti óriásmecset és iszlám kulturális központ látványtervét mutatja be.

A tornyos épületkomplexum tervével még senki nem találkozott, ezért igyekeztünk gyorsan körbekérdezni az esetleges projektről. A török érintettség miatt elküldtük kérdéseinket a budapesti nagykövetségnek, a magyarországi Iszlám Egyháznak, illetve az Iszlám Közösségnek. Ha valaki tud valamit, akkor írjon az ugyelet kukac mail.index.hu-ra.

A Hit Gyülekezetéhez közeli Vigyázó blog több forrásból is arról értesült, 

a projektet Kőbányára tervezik, és a török nagykövet már tárgyalt is a X. kerület polgármesterével.
 

A mi forrásaink azóta ezt a Fehér útra pontosították. A török nagykövetség nem kívánta kommentelni az értesülést, Kovács Róbert kőbányai polgármester az Indexnek viszont elismerte, hogy a török nagykövetség érdeklődött a terület iránt, és 2014 végén személyesen is megkeresték. A kérdéses terület azonban nem a kerület, hanem a főváros tulajdona. Szűcs-Somlyó Mária, a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatója viszont azt mondta, ő még nem hallott a török beruházás tervéről, ezért csak hétfőre ígért tájékoztatást.

Értesülésünk szerint a projektet a török Aktar Design Studio tervezi, ebben lehet is valami, hiszen a cég Facebook-oldalára ki is posztolta a videót. A cégnek honlapja alapján komoly referenciái vannak vallási épületek területén. Terve mindenesetre nem túl eredeti, hiszen – ahogy egy építész olvasónk felhívta rá a figyelmet – a mecset egy az egyben koppintja a Szinán pasa által tervezett isztambuli Szulejmán-mecsetet.

Még imahelyet is nehéz volt találni

Korábban a XI. kerületi önkormányzat felajánlott az Iszlám Közösségnek a Budaörsi úton egy telket mecset, a létesítésére, sőt, az épület terveit el is készítette Koós Miklós, az egyik legismertebb magyar építész-blogger. Az önkormányzat azonban később visszavonta az engedélyét – az egész huzavonáról a Magyar Narancs írt részletesen. Jelenleg a Fehérvári út – Sárbogárdi út sarkán található egy mecset, de igen méltatlan helyen, egy kilencvenes évek végén épült irodaházban. Amikor itt létesült a mecset, akkor megjelent rajta a „Budapest mecset” felirat, de ezt utána hamar leszedték – értesülésünk szerint a környék lakossága nehezményezte. Péntekenként, illetve nagyobb iszlám ünnepeken meglehetősen sokan látogatják.

A magyar muszlim Káldos János a Mandinernek arról panaszkodott, hogy

Két helyen van magyar nyelvű pénteki ima Budapesten. A legtöbb imát lakásokban tartják. Egy olyan önálló épület van, amit ma mecsetnek használnak, de az sem annak épült. Gyakorlatilag ma – és itt az elmúlt húsz évről beszélek – Magyarországon nem lehet mecsetet építeni: többször próbálkoztak evvel, egyszer sem sikerült, és általában csúnya vége lett. Hol erőteljes – néha egészen tisztességtelen eszközöktől sem visszariadó – politikai, hatósági nyomásgyakorlás, hol lakossági tiltakozás miatt.

Magyarországon a 2011-es népszámlás során 5579-en vallották magukat az iszlám vallás követőjének. A KSH adatai szerint a muszlim hívők mintegy fele (2524 fő) él Budapesten, többségük 15–39 év közötti férfi. Ennek azonban a többszöröse lehet a muszlimok valódi száma: 10-től a 30 ezerig sokféle számmal lehet találkozni.

Mecsetek jelzik a török nyugati nyitást

A Türkiye Diyanet Alapítványt 1975-ben hozták létre, és honlapja szerint az iszlám vallás kutatásával, az iszlám vallással kapcsolatos oktatási és felvilágosítási programokkal, a „társadalmi együttműködés és szolidaritás hirdetésével” és más, karitatív jellegű tevékenységgel foglalkozik. A vallásügyi minisztériumhoz köthető alapítvány fontos feladatának tartja új mecsetek építését olyan helyeken, ahol „a népesség gyarapodása azt szükségessé teszi". 

Törökország az elmúlt években inkább pragmatikus, gazdasági alapú kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, a vallási jellegű kezdeményezések támogatása a világias török államra nem volt jellemző. Azonban Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök első, óvatos évei után az iszlám egyre nagyobb hangsúllyal jelent meg a török kormányzásban a női egyenjogúságtól a fogamzásgátláson át a szeldzsuk/ottomán hagyományok felélesztéséig.

Ez az iszlamista (itt azért érdemes beleérteni, hogy a katari vagy szaúdi iszlamizmusnál azért még mindig sokkal mérsékeltebb) tendencia mutatkozik meg abban, hogy a törökök Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában is építenek vagy felújítanak néhány tucat mecsetet. Az itteni tervek szerint – melyek azért a magyarországinál sokkal izmosabb közösséget szolgálnak ki – az építményekben konferenciaterem, könyvtár, múzeum és a Korán tanulmányozására alkalmas tanterem is helyet kap. Az idén áprilisban bejelentett tiranai mecsetet 4500 férőhelyesre tervezik.

Oszd meg élményeidet!

Oszd meg nyári élményeidet más utazókkal is, tölts fel beszámolót, fotókat!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.