A CÖF megfenyegette az Európai Parlamentet

Megdöbbentő, hogy az európai polgárok mindennapi életét érintő problémák helyett Magyarország helyzetéről tárgyal kedden az Európai Parlament – jelentette ki a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke hétfőn.

Csizmadia László  a budapesti sajtótájékoztatóján az MTI szerint közölte, hogy az ülés tervezett témája miatt nyílt levélben fordultak Martin Schulzhoz, az EP elnökéhez, jelezve neki, hogy az ülés csupán zöld, liberális és  szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról.

Az EP múlt szerdán közölte, hogy az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, kedd este vitát folytat a magyarországi helyzetről. Orbán Viktor hétfői debreceni látogatásán jelentette be, hogy már itt elkezdni vívni a csatát menekültügyben, mert szeretné bezáratni a debreceni menekülttábort.

A CÖF most azt kéri az EP elnökétől, hogy amennyiben mindenképpen Magyarország helyzete lesz a keddi ülés témája,

essék szó az ország sikereiről,

a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is.

Ugyanakkor arra kérik Martin Schulzot, hogy az ülésen olvassa fel a CÖF-CÖKA levelét. Az EP-képviselőket pedig arra szólítják fel, hogy ne pazarolják erejüket „a magyarországi kis pártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára” – ismertette a dokumentumot az elnök.    

Csizmadia egy nem is burkolt fenyegetést is megengedett magának, amikor azt üzente az EP-nek:

amennyiben az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, akkor kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre.

Azt Csizmadia nem árulta el a tudósítás szerint, hogy is történne pontosan ez a nyomásgyakorlás. Így elsőre nehéz elképzelni, hogy egy magyar civil szervezet bármiben is nyomást tudna gyakorolni a 28 európai tagállam képviselőiből álló választott szervezetre.

Megújítanák a civil szféra támogatását is

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF szóvivője közölte: javasolják az igazságügyi tárcának egy olyan „átláthatósági etikai kódex” megalkotását, amelyhez önkéntesen csatlakozhatnak a külföldről támogatott civil szervezetek. Ennek alapján a csatlakozóknak a honlapjukon közzé kellene tenni az őket támogató szervezetek nevét, illetve a támogatások összegét.

Ugyanakkor amelyik civil szervezet nem csatlakozik a kódexhez, az nem részesülhetne az állampolgárok 1 százalékos felajánlásaiból – ismertette elképzelésüket a szóvivő. 

Hozzátette, erre azért volna szükség, mert szerintük nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, hogy külföldről támogatott civil szervezetek betekintést követelhetnek állami gazdasági ügyekbe. Ugyancsak szükségesnek tartják a külföldről támogatott civil szervezetek adóhatósági vizsgálatát.