Kovács Zoltán: Ha Csádban van probléma, ott kell kezelni

Online is kitölthető a nemzeti konzultáció a bevándorlásról, derült ki Kovács Zoltán kormányszóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján vasárnap. Kovács szerint bár van olyan országrész, ahova még nem jutottak el a kérdőívek, az előzetes adatok szerint eddig 200 ezren küldték őket vissza. Arra a kérdésre, hogy azért nyitnak-e online felületet, mert túl kevésnek tartják ezt a számot, azt mondta,

Július 1-jéig pontosan egy hónap van hátra, arányait tekintve rendben vagyunk.

Elhangzott még, hogy a következő napokban tájékoztató kampányt indítanak a magyar kormány álláspontjáról. Előzetesen annyit árult el az alapelvekről, hogy „mindenképpen tiszteletben kell tartani az adott kormány kultúráját, a törvényeket”, és nem veszélyeztethetik a bevándorlók a magyar emberek munkahelyét.

Kiderült még, hogy

• tudják, hogy nem tudományos kutatás módszertana alapján zajlik a felmérés, de
• ennek ellenére hivatkozni fognak az eredményére kül- és belföldön egyaránt, és
• az internetes felületen (nemzetikonzultacio.kormany.hu) az adatok védelmére nagyon odafigyelnek,
• viszont azt nem tudják megakadályozni, hogy valaki kétszer vegyen részt (online és offline), de bíznak a magyarok jóhiszeműségében.

Mivel a konzultáció a megszokott rávezetős kérdésekkel operál, máris borítékolhatónak tartják, hogy az eredmények alapján a magyar kormány képviselni fogja tudni azt az áláspontot, hogy „az a kvótarendszer, amit az Európai Bizottság a tagállamok elé tárt, nem elfogadható Magyarország számára”.

Kovács: 56-tal ezt ne mossák össze

A kormányszóvivő szerint a média előszeretettel mossa össze a menekülteket a "gazdasági bevándorlókkal". Azt pedig egyenesen kikérte magának, hogy a magyar határt átlépő migránsokat az 56-os magyar menekültekhez hasonlítsák. (Igaz is, nem szovjet, hanem tálib leszámolásra számíthatnak például az Afganisztánból menekülők, a szírek pedig lassan már maguk sem tudják követni, éppen milyenre.)

Kovács emlékeztetett: május végéig 45 ezer fölött van a menedékkérelmet benyújtók aránya, az év végére akár a 100 ezret is elérheti. Valójában ezeknek az embereknek több mint 90 százaléka amint teheti, továbbáll Nyugat-Európába. A szabály azonban az, hogy ha ott elkapják őket, Magyarországon kell elbírálni menedékkérelmüket, ha itt kapták el őket először. Magyarországra földrajzi elhelyezkedése miatt arányaiban sok menedékkérő érkezik, "az események nagyon gyors fellépésért kiáltanak" – hangsúlyozta a szóvivő. Mint mondta, a hosszú hétvége alatt tobb mint 1000 illegális határátlépőt fogtak el.

Kovács szerint a magyarok, akik külföldön vállalnak munkát, jelentős mértékben hazajönnek, ráadásul sokuk küld haza pénzt, ezért a szóvivő szerint rájuk úgy tekintenek, mintha itthon dolgoznának (ha nem volt meg még, ehhez jó tudni, hogy a fideszesek szerint nincs kivándorlás, a magyarok szerint a kivándorlás viszont sokkal nagyobb gond, mint a bevándorlás). A szóvivő elmondta: 

A forrásánál kell kezelni a problémát, ha Csádban, Maliban, Eritreában van probléma, ott kell kezelni.

ENSZ: Rávezető kérdések

Bár a kormány kommunikációjában egyértelműen nekiment migránsoknak, nem minden magyar xenofób, voltak, akik papírhajót hajtogattak a nemzeti konzultációs kérdőívekből. A demonstráción Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója, egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő a tüntetésen azt mondta: a vitát, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök rá akar "kényszeríteni" Magyarországra és az Európai Unióra, és amelynek része a nemzeti konzultációnak nevezett "uszító irat" is, már régen lefolytatták Európában.

Az nem megy, hogy belépünk egy előnyöket biztosító klubba, aztán megpróbáljuk megpuccsolni a klub alapszabályát

– mondta, hozzátéve, hogy az ilyen bunkó klubtagok előbb-utóbb az ajtón kívül találják magukat. Barna Margit, a MigSzol aktivistája emlékeztetett: a nemzeti konzultáció 900 millió forintba került, az összeg - tette hozzá - körülbelül a fele annak, amelyet az állam évente az egész menekültügyre költ.

A rendezvényt szervező csoport azt akarja, hogy ne csak a menekülteknek, hanem a melegeknek és a leszbikusoknak se kelljen félniük Magyarországon. Követeléseik között szerepel továbbá az oktatás és az egészségügy fejlesztése. Nemrég az is kiderült, hiába kampányolnak vele, súlyos következményekkel járna, ha a kormány bezáratná a debreceni menekülttábort, ahonnak helyszíni riportunkat itt találják, a táborban uralkodó körülményekről itt írtunk.

Perverznek nevezték

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is felemelte a szavát az idegengyűlölet egyre gyakoribb magyarországi megnyilvánulásai ellen: aggodalmasnak nevezték, hogy a nemzeti konzultáció „rávezető jellegű kérdéseiben” a menekülteket veszélyforrásként tüntesse fel.

Példaként említették, hogy a nagy költséget felemésztő konzultáció kilencedik kérdése azt sugallja, hogy Magyarországnak lehetőséget kellene kapnia, hogy a határait nem szabályosan átlépő embereket a lehető leghamarabb hazaküldje. Ezzel szemben a Magyarországra érkezők között, bárhogy lépjenek is az országba, számos menekült van, akinek az élete a saját hazájában veszélyben forog.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultáció intoleranciát szít, a brüsszeli Szakszervezeti Konföderáció egyenesen perverznek nevezte, hazai társadalomkutatók szerint pedig minden, csak nem konzultáció.