Lukács
7 °C
22 °C

Pánikban az ügyvédek, a magyar állam lehallgatásától félnek

GettyImages-457046439
2015.06.03. 19:23 Módosítva: 2015-06-04 11:15:40

Ha bármely ügyvéd úgy érzi, titkos állami lehallgatás célpontja, jelentkezzen a Kamaránál. A kimért hírleveleiről ismert Budapesti Ügyvédi Kamara szerdán a fenti, nyugtalanító kéréssel fordult tagjaihoz. 

A szervezet a következőkkel indokolta felhívását: "A Kamara értesülése szerint egyes ügyvédi irodák egészét titkos információ szerzés céljából megfigyelés alá vonták. Az elnökség álláspontja szerint ezen hatósági intézkedést nem lehet korlátlanul alkalmazni az ügyvédi irodák egészére, ezért eseti bizottságot hozott létre az ilyen ügyek feltárására, vizsgálatára és véleményezésére."

Teljes lehallgatás

Az elnök, Dr. Réti László az Indexnek elmondta, hogy a Kamara egyik tagja jelezte, nem hivatalos, de megbízható információk szerint egy-két irodát "teljes egészében lehallgatnak" állami szereplők. A lehallgatók kilétéről sincsenek pontos adatok, szó lehet a rendőrségről, az Alkotmányvédelmi Hivatalról (ex NBH), vagy akár a TEK-ről.

A Kamarában felháborodást keltett az ügy, hiszen ezzel a lehallgatást végzők megsértik az ügyvédi titoktartást, és így törvényellenesen járnak el. Lehallgatást pedig csak célhoz kötötten lehet végezni, általánosan nem. 

A Kamara lépése az Index információi szerint összefügg egy konkrét üggyel, amiről múlt pénteken írt a Népszabadság. Kiss Ernő dandártábornok perének aznapi tárgyalásán derült ki, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatta Kiss ügyvédjének telefonját. Kisst befolyással való üzérkedéssel vádolják. A vád szerint a Kaposváron jelenleg is zajló MVM-per fővádlottjától, Kocsis István volt vezérigazgatótól egymilliárd forintnyi kenőpénzt kért és kapott, hogy Pintér Sándor belügyminiszternél és a legfőbb ügyész Polt Péternél kijárja, hogy Kocsis ellen ne emeljenek vádat.

A Kamara az eset kivizsgálására háromtagú, a témában jártas ügyvédekből álló bizottságot állított fel, hogy a következő kérdésekre választ kapjanak: 

  1. Van-e alapja félelmeiknek?
  2. Ha igen, milyen okból folyik a lehallgatás? 
  3. A lehallgatást végző állami szereplő átlépte-e a törvényesség határait?

Az elnökség egy másik tagja az esetről tartott ülésen fokozta az aggodalmakat, amikor megosztotta értesülését: Az állam megkönnyítené a szektort is értintő lehallgatásokat, és úgy tudják, ehhez jogszabályokat is módosítanának.

Réti hangsúlyozta, hogy a Kamara aktívan szeretne részt venni a törvényalkotás folyamatában, mivel félnek attól, hogy a jogszabályi változáskat a tervezet "háromnapos, tárcaközi köröztetése után" gyorsan elfogadják, anélkül, hogy valódi szakmai vita folyna a témáról.

Polt már belengette a lehallgatás könnyítését

A Kamara aggályának lehet alapja Polt Péter közelmúltban adott interjúja alapján, amelyben a Nol.hu-nak kifejtette: fokozni kell a lehallgatásokat, és ehhez a kormánynak törvényt kellene módosítania.

"Közhelyszámba megy, hogy a korrupciós ügyek felderítése titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazása nélkül igen nehéz, szinte lehetetlen. Nagyon szigorú szabályai vannak nálunk az ilyen eszközök alkalmazhatóságának és az így keletkezett információk felhasználhatóságának. Célszerű lenne áttekinteni a hatályos szabályozást." - mondta a legfőbb ügyész.

Réti László ezzel szemben azt hangsúlyozta:

A gazdaság biztonsága, az ország élhetősége az alapjogok csorbítatlanságán alapul.

A Kamara elnöke szerint világtrend, hogy az állam egyre kíváncsibb, és a törvényi lehetőségeken túl is próbál adatokhoz jutni. "Az állam menjen vissza az alkotmányos keretek közé" - összegezte a Kamara álláspontját az elnök.