Menyhért, Mirjam
10 °C
25 °C

Ombudsman: Azonnal állítsák le a miskolci razziákat

05
2015.06.05. 14:02

Egy évig tartó munka elkészült a miskolci állapotokat, leginkább a legszegényebb romákat sújtó helyi intézkedéseket vizsgáló ombudsmani jelentés. Székely László, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta: az ő működésének legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyéről van szó, az aktahalmok mögött ülve a pénteki sajtótájékoztatóan arról anekdotázott, hogy a jelentésbe belefeledkezve véletlenül fennragadt a kisföldalattin, és azt gondolja, öt év múlva az egyetemi hallgatók tanulni fognak a szociográfiai színvonalú munkából.

Mi alapján razziáznak?


Az önkormányzatnál azt mondták, hogy állampolgári panaszok alapján választották ki, hova menjenek razziázni. Ugyanakkor összesen csak 60 darab panaszt tudtak bemutatni, miközben több mint 2700 ingatlant, közel 4500 embert, köztük vagy 1000 gyereket érintettek az ellenőrzések a vizsgált egy éves időszakban, 2013 és 2014 áprilisa közt. Vagyis 45-ször több ingatlanban razziáztak, mint ahány bejelentést kaptak, mutat rá a jelentés. Az ellenőrzést koordináló emailekből az tűnt ki, hogy a helyszíneket előzetesen a polgármesteri hivatal határozta meg. Az ombudsmani vizsgálat arra jutott, hogy az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok száma az ellenőrzött emberek létszámához képest relatíve alacsony volt, a 4500 embernél összesen 700 intézkedést kezdeményeztek. A legtöbbször a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása volt a gond.

A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.

Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy

  • Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
  • ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
  • ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
  • hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.

A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte

  • a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
  • szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
  • a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.

Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.

Civilek kezdték


Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.
  • Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
  • Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.

Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és

kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.

"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.