Ilona
16 °C
33 °C

Nem ilyen egy évre számított Orbán Viktor

4O5A0096
2015.06.06. 17:16
Mire emlékezhetünk az Orbán-kormány elmúlt egy évéből? Netadó, útdíj, kitiltási ügy, brókerbotrány, harc Simicskával. Így nem is meglepő, hogy egy év alatt nagyot esett a Fidesz népszerűsége. Orbán is érzi, váltani kell. A feladat azonban nehéz: úgy kell kemény döntéseket hozni, hogy növelje a népszerűséget. Úgy kell konszolidálnia, hogy muszáj jobban harcolnia az ellenfeleivel. Ilyen volt a harmadik Orbán-kormány egy éve.

Nem így képzelte ezt az egy évet a kormányoldal. Orbán Viktor az újabb kétharmados győzelme után tavaly június 6-án alakította meg újabb, harmadik kormányát. Még az ellenzéki térfélen is arról beszéltek, hogy Orbán előtt kényelmes időszak jön: akkora a támogatottsága, hogy gyakorlatilag bármit megtehet.

De az első egy év nem így alakult. Ezt nemcsak a csökkenő népszerűségi adatok, a fideszes választási választási vereségek, illetve a fideszes politikusok, értelmiségiek, publicisták háttérben vagy nyilvánosan elmondott kritikái alapján állíthatjuk.

Maga a miniszterelnök is belátta, hogy most határvonalat kell húznia. 

Május végi ötévértékelőjén kijelentette, hogy lezárja ezt az időszakot, vége az erőpolitizálásnak, és jön a sok fideszes által régóta áhította konszolidációs politika. A Napi Gazdaságnak már arról beszélt szerdán, hogy "végre azzal foglalkozhatunk, amibe belekezdtünk közel 30 éve". És a váltást az is jelzi, hogy júliusban rendkívüli kormányülésen döntenek a hátralévő három év kormányzati politikájáról.

Ilyenek se történtek eddig a Fidesszel

A harmadik Orbán-kormány első évét szívesen értékeltük volna a kormánytagokkal. Az Index megkereste az összes minisztert, ám senki nem kívánt nyilatkozni. Azt kérdeztük, hogy mit tartanak az elmúlt egy év legfontosabb döntésének, legnegatívabb történésének, illetve legnagyobb elmaradásának. Mivel Orbán Viktor június 6-tól egyenként értékeli a miniszterekkel a munkájukat, ez előtt senki nem vállalkozott a nyilvános számvetésre.

Az elmúlt egy évre visszatekintve azonban a miniszterek nélkül is megállapíthatjuk, hogy egymást követték a rendkívüli meglepetések. És itt nem a meghökkentő kormányzati lépésekre kell gondolni. Ellenkezőleg.

Ezúttal távolról sem az Orbán-kormány - életeket, iparágakat, pénzügyi stratégiákat, szakmákat megváltoztató - húzásai uralták a közvéleményt, sokkal inkább az olyan történések, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Ilyenekre gondolhatunk:

  1. Nem egy kormányzati döntésből fakadó botrányok. Rögtön az önkormányzati választások után robbant ki az amerikai kitiltási ügy, és máig nem tudjuk, hogy Vida Ildikó NAV-elnök mellett kiket tiltott ki korrupció miatt az Egyesült Államok. A tavaszt pedig a brókerbotrányok uralták. Különösen a Quaestor-botrány vált kínossá a kormánynak, miután kiderült Tarsoly Csaba és Szíjjártó Péter közeli kapcsolata. Szintén új jelenség volt, hogy több fideszes vezető magánvagyonáról, luxuskörülményeiről derültek ki titkos részletek (Szíjjártó Péter, Kósa Lajos vagy Lázár János háza), de Rogán Antalnak is sokat kellett magyarázkodnia a belvárosi ingatlanügyek miatt. Habony Árpád szerepe és vagyona is sűrű beszédtéma lett.
  2. Tüntetéseket követő kormányzati visszakozás. 2010 és 2014 között is láttunk nem egy ellenzéki tiltakozást. Ezek mind hatástalanok voltak, lett új alaptörvény, új iskolarendszer és nemzeti dohánybolt is. A netadó terve azonban tízezreket vitt ki az utcára, és meghátrálásra késztette Orbán Viktort. Az újév pedig az útdíj körüli botránnyal kezdődött. Fideszes polgármesterek is addig fúrták az új rendszert, míg egy hónap után jelentősen enyhítette a szabályokat a kormány. A nagyszabású felsőoktatási reform is mintha megakadt volna az első diáktüntetések után.
  3. Sorozatos fideszes választási vereségek. Habár 2014-ben három választást is magabiztosan megnyert a Fidesz, tavaly novemberben Újpesten (már a netadós tüntetés után) megfordult a trend. Az MSZP-s jelölt földbe döngölte a fideszes ellenfelét, Veszprémben a baloldal által támogatott független jelölt mosta le a kormánypárti indulót, Tapolcán pedig - minden kormányzati küszködés ellenére - a Jobbik megszerezte első egyéni mandátumát. Lehetett mondani, hogy az időközi választásokból nem kell nagy következtetéseket levonni. Így is van, de nem árt emlékeznünk arra sem, hogy 2010-14 között azért a Fidesz kormányzás közben is mindent megnyert.
  4. Belső fideszes feszültségek. A végére hagytuk, pedig az egyik legfigyelemreméltóbb változás, hogy főleg az elmúlt félévben a nyilvánosság számára is kiderült: a Fideszen belül nincs mindenben összhang, sőt, nagy harcok dúlnak a kulisszák mögött. Gondolhatunk itt arra a nyilatkozatháborúra, amely a "veteránok" és az "urizálók" között zajlottak. Korábban el se tudtuk volna képzelni, hogy Lázár János beszól Pokorni Zoltánnak vagy Kövér Lászlónak, aki visszaszól a miniszternek. Gondolhatunk Lázár János és Rogán Antal rivalizálására, amely az érintettek tagadása ellenére nagyon is létezik. 
  5. Simicska. Valószínűleg a kormányzati munkát leginkább Orbán és Simicska Lajos szakítása rázta meg a legjobban. És nem elsősorban Simicska elképesztő jelzői vagy ügynökvádja a lényeges, hanem hogy a kormányzati "simicskátlanítás" komplett szakterületeken, államtitkárságokon blokkolta a munkát hónapokig. Minisztériumi dolgozók háttérben már beszéltek arról, hogy nehezen tudták követni, hogy kinek a szavát mikor szabad és mikor tilos követni.

Nem úgy sikerültek

Az előbb felsorolt tényezők mind gyengítették a kormányzati munkát, amely amúgy is nehezen indult be a választások után. Az addig teljesen érthető, hogy a három választás miatt (parlamenti, EP, önkormányzati) nem lehetett komoly, kiszámíthatóan érdeksérelmeket okozó változtatásokba belevágni. Látványos azonban, hogy a nagy átalakítások 2014 októbere után sem indultak el nagy elánnal. 

Korábban az Indexnek panaszkodott is egy kormánytag, hogy arra számított, a várható egészségügyi, felsőoktatási vagy közlekedési átalakítások miatt veszít majd a pártja szavazókat. Ehelyett

nem a húsba vágó dolgok miatt fordulnak most sokan ellenünk. 

A kormányzás egyik kudarcát éppen az jelenti, hogy nem a legfontosabb intézkedéseiről, terveiről esett és esik szó nap, mint nap a nyilvánosságban: fejlesztések, adócsökkentés, bürokráciacsökkentés, a nemzeti közműszolgáltató beindítása helyett útdíj, vasárnapi boltbezárás, politikusi vagyonosodás, brókerügy és Habony Árpád a legtöbbet emlegetett téma. Mindenképp újdonság, hogy Orbánék ennyire gyengén tudták meghatározni a napirendet: a bevándorlási konzultációt is csak nagy küszködéssel és csúsztatásokkal tudják a figyelem középpontjában tartani.

Az elmúlt egy év szerintünk fontosabb kormányzati intézkedéseiről azt mondhatjuk, egyelőre nem látszik, mennyire sokat hoz majd a Fidesz konyhájára, a jövőben mennyire hozza vissza a Fidesz támogatottságát.

  • A devizahitelek forintosítása. Talán a legfontosabb lépés, hogy a kormány nem halogatta, és a svájci frank hirtelen drágulása előtt döntött a forintosításról. Orbán erről az ötéves értékelőjén egyenesen úgy fogalmazott, hogy a kormány nem bírta volna ki, ha nem teszik meg, és "úrrá lett volna a káosz". Más kérdés, hogy a devizahitelesek ezt most nem így fogják fel. Habár sokak törlesztőrészlete csökkent, nem kevesen vannak az elégedetlenek, akiknek nőtt a törlesztő vagy ugyanannyi maradt. A forintosítás fontos lépés volt tehát, de nem biztos, hogy népszerűbbé tette a kormányt.
  • Egészségügyi átalakítás. Tagadhatatlanul elkezdte Zombor Gábor államtitkár a terület rendezését, ám nemhogy látványos változások nincsenek egyelőre, hanem  még a kezdeti lépések is csúszásban vannak. Nemrég kezdték el rendezni a kórházi adósságokat, és az intézményrendszer átalakítására létrehozott megyei tanácsok sem tették meg mind a javaslataikat áprilisig. Megfelelő bérrendezés sem lesz látszik a közeljövőben, pedig az egyre jobban kiboruló ápolók tüntetései nem javítják a Fidesz támogatottságát. Lázár János egy Kormányinfón ki is fakadt, hogy szívesebben foglalkozna ezzel a kormány, de a az akkor éppen forró Quaestor-ügy elveszi a nyilvánosság figyelmét mindenről.
  • Modern Városok Program.Orbán Viktor tavasszal elkezdte országjárását, amely a megyei jogú városok fejlesztéséről és az országos úthálózat kiépítéséről szól. Az infrastrukturális fejlesztések elindítását nehéz kritizálni, az ellenzék nem is állt bele, hogy nem így kellene költeni a milliárdokat. A programtól nyilván nem lehet gyors eredményt várni, a kérdés, hogy a fejlesztések tényleg elkészülnek-e 2018-ig.
  • Az új költségvetés. Szokatlan, hogy ezúttal nem az ősz, hanem a nyár eleje szól a költségvetésről. Orbán úgy döntött, hogy előrehozza a 2016-os költségvetés vitáját, és ezúttal már júliusban láthatjuk a jövő évi adókulcsokat, pénzügyi kereteket. (Más kérdés, hogy egy módosító indítvánnyal még simán lehet változtatni ősszel.) Egyelőre nem látni, hogy pontosan mi célja volt ezzel Orbánnak: már most akarta kommunikálni az adócsökkentést, vagy ősszel egésze más vitákra akarja fordítani az energiáját. Kétségtelen viszont, hogy a 15 százalékra csökkenő szja, illetve a sertésáfa csökkentése népszerű panel lesz  a kormánypárti politikusok számára.

Tényleg nehéz feladat előtt áll Orbán

Ez a nyár fontos lesz a kormány számára. A kormányfő egyenként értékeli a tárcákat, néhány államtitkár lecserélését is kilátásba helyezte, és akciótervet kért minden miniszterétől. Még nem tudjuk, hogy a július 3-i rendkívüli kormányülés, vagy Rogán Antal egyre valószínűbb miniszterelnöki kabinetfőnökké válása mennyiben változtat majd a kormányzáson. Annyi azonban biztos, hogy Orbán új fejezetet akar nyitni.

Orbán előtt nehéz a feladat. Úgy kell érdeksérelmekkel járó döntéseket hoznia (egészségügyben, oktatásban, MÁV-nál), hogy közben növeli a Fidesz népszerűségét. Úgy kell átalakítani a kormányzati struktúrát, hogy közben enyhíti a fideszes belső feszültséget. Úgy kell konszolidálnia a rendszert, hogy közben harcolnia kell az egyre erősödő Jobbikkal és a baloldallal, ahol a hatalmas vákuumba bármikor berobbanhat valaki.

Az előttünk álló négy év már nem a nagy gondolatok, hanem a nagy tettek korszaka lesz.

Ezt ígérte éppen egy évvel ezelőtt a kormány megalakulásakor Orbán Viktor. A nagy tetteknek egyelőre kevés nyomát láttuk, ez az egy év inkább a nagy belső vitákról és botrányokról szólt. Nagy kérdés, hogy erre az egy évre egyszeri kisiklásként vagy az Orbán-rendszer összeomlásának kezdeteként fogunk emlékezni.