Csak a közszolgálati egyetemen lesz államtudományi képzés

Csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem indíthasson államtudományi és közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati képzéseket, ezt tartalmazza az a módosító javaslat (.pdf), amelyet a Miniszterelnökség nyújtott be az országgyűlésnek.

A módosító javaslatból kiderül, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozhatna egy új osztatlan, azaz ötéves szakot:

Az osztatlan képzésként induló államtudomány szakon végzettek – hasonlóan a jogászokhoz – doktori cím használatára válnak jogosulttá.

Az osztatlan államtudományi szak egyelőre nem szerepel az éppen most átrostált és frissített szakjegyzékben (Felsőoktatási szakképzések és megszerezhető szakképzettségek jegyzéke), ezután fogják csak kidolgozni a tartalmát.  

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nem az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatási államtitkársága, hanem a Miniszterelnökség, a honvédelmi-, az igazságügyi és a belügyi tárca közös fenntartása alá tartozik. A törvényjavaslat indoklása szerint az egyetemről szóló törvény alapján az NKE-n "közigazgatási, rendészeti, katonai, nemzetbiztonsági, valamint nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási képzés" eddig is csak a felügyeletet gyakorló miniszter előzetes engedélye alapján indulhatott.

A törvényjavaslat indoklása kimondja: "A felügyeletet gyakorló miniszter tehát dönthet úgy, hogy csak az NKE-n legyen képzés az adott felsőoktatás vonatkozásában. Jelezni szükséges, hogy más felsőoktatási intézmény ősztől nem indít a közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat. A jelen módosítás keretében e kérdés végleges rendezésére kerülne sor".

A módosító javaslat ellen közös levélben tiltakoznak a jogi karok dékánjai. A dékánok azt kifogásolják, hogy ezt a javaslatot sem velük, sem a Magyar Rektori Konferenciával, sem a Magyar Tudományos Akadémiával nem egyeztették. Állásfoglalásuk szerint a módosító javaslat súlyosan érintené a náluk folyó jogászképzés jövőjét is. A dékánok szerint ugyanis nem lehet szétválasztani az állam- és jogtudományi képzést. 

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kedden az MTI-nek azt mondta: a jogászképzést végző intézmények félreértelmezték a törvényjavaslatból fakadó változásokat, de saját helyzetüket is. Hosszú ideig szoros kapcsolat volt a jogász és a közigazgatási képzések között, de azt 2005-ben a Magyar Bálint által vezetett oktatási kormányzat egyesítette: egy jogi és igazgatási képzési területté.

A jogrendszer az elmúlt húsz-huszonöt évben azonban megnövekedett, bonyolultabbá vált, számos új jogág keletkezett, hívta fel a figyelmet a rektor. A jogászképzésben ezért fokozatosan háttérbe szorultak a hagyományos államtudományi tárgyak, az új államtudományi, kormányzati tanulmányok pedig nem tudtak teret nyerni. A jogi oktatás követelményrendszere is megváltozott, ma már „csak” jogászdoktori címet ad a diploma.

Mindeközben az állammal foglalkozó tudományok világszerte folyamatosan bővülnek. Minderre reagálva a most benyújtott törvényjavaslat kimondja, hogy - a jogászképzéshez hasonló - önálló ötéves képzésként elrendelik az államtudományi mesterképzés bevezetését.

Ez viszont még csak egy hosszú távú fejlesztés kezdő lépését jelenti. A    javaslatról még tárgyalnia kell az Országgyűlésnek, a parlamenti bizottságoknak, módosító indítványokat is nyújthatnak be hozzá. Az államtudományi képzés részletes programjának kidolgozása, kimeneti követelményeinek rögzítése is ezután következik, számos részletszabályra van még szükség. 

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2014-ben alapították meg az Államtudományi Intézetet.