Jácint
15 °C
31 °C

Igazából kevés külföldi él Magyarországon

2015.06.10. 14:36
Északkeletről Budapesten át délnyugatra húzódik az a vonal, amely mentén az országos átlagnál nagyobb a nemzetiségiek és a külföldiek aránya. Dél-Alföldön és a Kisalföldön kevesebben vannak, bár Békés megye a szlovák és román közösségek miatt kicsit kilóg a régióból. Bár 184 ezer némettel szemben 315 ezer vallja magát cigánynak, utóbbiak csak a megyék felében szerezték meg a kisebbségek között az elsőséget. A külföldiek kevesebben vannak, mint gondolnánk, vietnamiból alig több, mint kétezren.

Nem árasztják el Magyarországot a külföldiek, a magyarországi nemzetiségeknél pedig hiába döntő a cigányság súlya, csupán a megyék felében övék a nemzetiségek közötti elsőség, a többiben a németeké – derül ki az Otthontérkép által összeállított etnikai térképből. Az ázsiaiak többnyire megállnak a fővárosnál, a németek, osztrákok inkább vidékre mennek. Ha máshová nem, hát Buda környékére. Nézze meg, hogy állnak a régiók a multikultival.

Kezdjük egy becsléssel. Ön szerint:

Mennyi kínai él Magyarországon?

  • 5207
    10-20 ezer között
  • 4924
    Nincs megbízható adat, lehetnek 50 ezren is
  • 3830
    10 ezernél kevesebb
  • 2392
    20 ezernél több

Az adatok a KSH 2011-es népszámlálásán alapulnak, ahol nemzetiségi hovatartozásánál a válaszadók ezúttal már többet is bejelölhettek, nem úgy mint a korábbi népszámlálásokon. Így sokan kettős, például magyar-német, magyar-cigány vagy épp magyar örmény identitást is megadhattak. De ne maradjunk csak a történelmi kisebbségeknél, hiszen francia, angol, arab, kínai vegyesházasságok éppúgy számításba jöhetnek, és a gyerekek már minden bizonnyal mindkét identitást közelinek érzik. A 9,9 millió magyarországi lakosból – beleértve az itt élő nem magyar állampolgárokat is – 9,2 millióan válaszoltak az etnikai hovatartozásra, a cikk százalékos arányai erre a csoportra vonatkoznak. (A térkép részletesebb elemzéséért és a grafikonokért ide kattinthat.)

Baranyában vannak a legtöbben

Talán kézenfekvő volna azt gondolni, hogy Budapesten a legnagyobb az arányuk azoknak, akik nem magyarnak – vagy nem csak magyarnak – vallják magukat vagy külföldi állampolgárként élnek a fővárosban.  Ám Budapesten csak 7 százalék tartja számon más nemzetiségű gyökereit, Baranyában viszont 14,7 százalék. A megyében a németek aránya a legmagasabb (6,66 százalék), a cigányoké 4,5, ami mellett jelentős a horvát kisebbség – a bunyevácokkal és a sokácokkal együtt 1,8 százalék. A mohácsi kistérség az országos rekorder: 27,8 százalék vallja magát nem magyar vagy nem csak magyar nemzetiségűnek.

Baranya megye etnikai térképének összetettségét mutatja, hogy a cigányság nélkül is itt az egyik legmagasabb a nem magyar vagy nem csak magyar identitásúak aránya. 10,2 százalékkal úgy is benne lenne Baranya az első háromban. 

Fokozottan igaz a német túlsúly Tolnára. A 196 ezer fős megyében 10 százalék a nem/nem csak magyar identitásúak csoportja, és itt is a németeké az elsőbbség: 5,2 százalékos az arányuk, tehát a helyi nemzetiségiek között övéké az abszolút többség. A cigányság aránya a négy százalékot sem éri el sem éri el. Hasonló a helyzet Komáromban, ahol a 7 százaléknyi nemzetiségiek felét szintén a németek adják.

Nyugatra haladva az a folyamat erősödik: a kisebbségek aránya alacsony, közöttük viszont magasabb a németség jelenléte. Vas és Veszprém megyében kétszer, Győr-Moson-Sopron megyében csaknem négyszer nagyobb a németek aránya, mint a cigányságé (2,72 százalék a 0,77-tel szemben). A három megyében a nemzetiségiek aránya 5,5 és 5,9 közötti.

orszgos terkep.png
Fotó: Otthontérkép

( A saját kistérségének nemzetiségi arányát is megnézheti a képre kattintva.)

Vas megyében a horvátok 1,23 százalékos aránnyal a másodikok a németek mögött, ez tehát az egyetlen megye, ahol a cigányok nincsenek benne az első két legnagyobb nemzetiséget adó csoportban.

Feltűnő a Szentgotthárdi kistérség helyzete: a két szomszédos kistérségben a nemzetiségiek aránya 2,5 százalék körüli, itt viszont rögtön 18,5, a németek elsősorban itt összpontosulnak a megyén belül.

Vasban a negyedikek a szlovének 0,7 százalékkal, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az összes magyarországi szlovén itt él. Még a szomszédos Zalában is csupán 0,02 százalék az arányuk.

Minden megyében és Budapesten vagy a cigány vagy a német kisebbségé a nemzetiségiek között a legnagyobb arány. A népszámláláson 315 ezren vallották magukat cigánynak és 184 ezren németnek. Ennek ellenére Budapesten és az ország kilenc megyéjében – többek között Pest megyében – a németeké a legnagyobb arány, a cigányság 10 megyében adja a legtöbb nemzetiségit. Ez azt is mutatja, hogy a németek eloszlása egyenletesebb, míg a cigányok koncentráltabban élnek az ország északkeleti és délnyugati régióiban.

Szegényrégiók az élbolyban

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10,4, Nógrád megye 10,3 százalékos arányában a döntő szerepet a cigányok játsszák. A nemzetiségiek között a két megyében arányuk 75-80 százalék. A Borsod egyúttal a ruszinok jelentős részének otthona. Az ország 3400 ruszinjából 1400 itt él. Meglepő módon azonban itt van az ország leglengyelebb kistérsége is, persze ez is csak mikroszkóp alatt látszik: az Edelényi kistérségben a lengyelek aránya 0,45 százalék. Itt él az ország 6500 lengyel származású magyar állampolgárának tizede.

unnamed.png
Fotó: Otthontérkép

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 9,6 százalék a nem vagy nem csak magyar identitásúak aránya. Itt is több mint 80 százalékát a cigányság adja (56 ezer emberből 44 ezret.)

Jadviga sem költözött el

Békés megye eltér a szélsőségesen homogén Csongrádtól és a döntően cigányok kisebbséget adó Északkelet-Magyarországtól. A megyében 8,55 százalék a nemzetiségiek aránya. 2,65 százalék a cigányoké, 2,46 a szlovákoké, 1,73 százalék a románoké. Utóbbiak jelentős szerepet játszanak abban, hogy a Sarkadi kistérségben a nemzetiségiek aránya 22 százalék. A szlovákok 8800 fős csoportja Tótkomlós közelében összpontosul. Békés megyében él a magyarországi szlovákság negyede. Bár a román határ közelében a román kisebbség száma elmarad a szlovákok mögött – a megyében 6500 román él –, országosan azonban egy hajszállal többen vannak: a népszámlálás szerint a szlovákok 34 350-en, a románok 34 680-an vannak.

Hajdú-Bihar megye is kívül esik a Budapesten áthaladó északkelet-délnyugati vonalon, ahol az etnikai arányok magasabbak. Hajdú-Bihar megyében csak 5,6 százalék. Viszont a debreceni menekülttábornak szerepe lehet abban, hogy a Debreceni kistérségé az arabok legnagyobb etnikai aránya: 0,16 százalékkal képviseltetik magukat.

Beloiannisz még látszik

Fejér megye az egyik leghomogénabb területe az országnak, Csongrád megye mellett ez az egyetlen, ahol a magukat nem, vagy nem csak magyarnak vallók aránya 5 százalék alatti.

Leginkább Mór révén a legnagyobb kisebbséget a németek adják 1,7 százalékkal – arányuk sokkal nagyobb volt az a1946-1948-as kitelepítések előtt –, őket a cigányság követi 1,5 százalékkal. A képet tovább élesítve azonban már előtűnik egy különlegesség: Budapest után itt a legnagyobb a görögök aránya. Persze ez sem sok, a fővárosban 0,13 százalék, Fejér megyében 0,09 százalék vallja magát görögnek. Az Adonyi kistérségben a legmagasabb az arány: 1,27 százalék. Ez nem meglepő, hiszen itt van a görög menekültek számára 1950-ben alapított, jelenleg ezer fős Beloiannisz, ami az asszimiláció és az elvándorlás ellenére máig nyomot hagyott a terület etnikai térképén.

Bár összességében a nemzetiségiek száma nem magas, így is országszerte találni olyan településeket, ahol a nemzetiségiek aránya meghaladja a 20 százalékot.

MO települések logo.PNG
Fotó: Otthontérkép

Akiket lehagytak a későn jövők

A ruszinokhoz hasonlóan örmények több évszázada jelen vannak Magyarországon, de háromezer fős közösségükkel vagy a 19 század során megjelent, jelenleg ötezer fős bolgár közösség méretével összevethető velük az ötezer fős arab származású közösség, nem is beszélve a 12 ezer fős orosz származásúak csoportjáról, akik a 10 ezer fős szerb és a hatezer fős ukrán közösségnél is többen vannak. Az oroszok ezzel a 26 ezer fős horvátok mögött a hatodik legnagyobb kisebbségi csoportot adják.

Inkább Buda körül, mint Pest mellett

Budapesten kerületenként a külföldiek és a nemzetiségiek aránya 5,1 százalék (XVII. kerület) és 12,3 százalék (V. kerület) között szóródik. A belső kerületekben magasabbak az arányok, valamint Budán (8-12 százalék), kivéve Óbudát, Újbudát és Budafok-Tétényt, ahol 6-7 százalék körüli a mutató, hasonlóan a külsőbb pesti kerületekhez és Zuglóhoz.

Feltűnő viszont az agglomerációs különbség: a Dunakeszi kistérségben csak 4, míg a Duna szemközti oldalán a Szentendrei kistérségben 9,4 százalék a nemzetiségiek és külföldiek aránya. Pilisvörösváron pedig már 16,7 százalék. Átellenben, Pesttől keletre a Monori és a Gödöllői kistérségben csak 5-6 százalék.

De hol vannak az igazi külföldiek?

Mindeddig a magyar állampolgárokról is szó volt – beleértve külföldön születetteket és sokkal nagyobb számban az évszázadok óta itt élő nemzetiségek tagjait –, tehát olyanokról, akik nagy többségükben egész életükben Magyarországon éltek, (nemzetiségi identitásuk mellett magyarnak is tekintik magukat), de a bevándorlásról szóló plakátoknak nem ők a célpontjai, hanem a külföldi állampolgárok, akik „nem vehetik el a munkát a magyaroktól”. (A „munka elvétele” legális itt tartózkodást, munkavállalási engedélyt feltételez, nem a továbbvándorolni szándékozó, de a hatóságok szűrőjén fennakadt, menekülttáborokban élőkről van szó.)

Vajon mennyien vannak az itt legálisan, letelepedési engedéllyel élő külföldiek? Nos, nem sokan, ráadásul a legnagyobb csoportok az adatok felvétele óta minden bizonnyal csökkentek is az egyszerűsített honosítási eljárás révén, hiszen a Németországot kivéve a környező országból érkezettek voltak az élen, akik jelentős része magyar nemzetiségű lehet. A lista így néz ki:

  • román: 38 547,
  • német: 16 987,
  • ukrán: 11 820,
  • szlovák: 8246,
  • szerb: 7 752.

Ezután már nagyobb a szakadék, külföldi állampolgárként Ausztriából alig négyezer, Oroszországból 2500, Lengyelországból 1700, Horvátországból 845 ember tartózkodott Magyarországon, további 20 ezer, egyéb európai országból érkezett mellett.

Az Egyesült Államokból háromezren, a kontinens más országaiból 1700-an vannak itt. Afrikából mindössze 2800-an, Ázsiából összesen 22 ezren élnek külföldiként Magyarországon, ebből 8800 kínai, 2300 vietnami állampolgár.

A többség természetesen Budapesten összpontosul, de az arányok eltérőek: a vietnamiak 75 százaléka a fővárosban él, ahogy a kínaiak 85 százaléka is. Az afrikaiak kétharmada, az amerikai állampolgároknak viszont csak a fele, románoknak, ukránoknak a harmada, a németeknek csak az ötöde, míg az osztrákoknak alig hatoda részesíti előnyben Budapestet.

2011-ben összesen 143 ezer külföldi állampolgár élt Magyarországon – ebből 57 ezer Budapesten –, 615 ezer olyan magyar állampolgár mellett, akik nem, vagy nem csak magyaroknak tartják magukat. 

A cikk elején feltett kérdésre pedig a helyes válasz: körülbelül 15000. Kínai származású magyar állampolgárból 6500 főt, kínai külföldiből 8800-at tart számon a KSH.