Hedvig
7 °C
23 °C

Salgótarján fellázadt a Klik ellen

2015.06.11. 13:04

Salgótarján önkormányzata szeptembertől nem vállalja az államosított, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) fenntartásában lévő iskolák működtetését, mert a kiadás túl nagy terhet jelent a város költségvetésének, adta hírül az MTI. A működtetésről való lemondásról szóló határozati javaslatot a nógrádi megyeszékhely közgyűlése kilenc igen szavazattal, öt tartózkodással fogadták el, a Fidesz-KDNP képviselői nem szavazták meg az előterjesztést.

Az intézmények működtetésére tavaly 293,4 millió forintot költött a város, ebből mindössze 11,2 millió forint volt az állami hozzájárulás, és jelentős állami forrás az idén sem várható. Ugyanakkor Salgótarján idei költségvetését likviditási hitellel fogadták el úgy, hogy működésre 760 millió forinttal, 11,5 százalékkal kevesebb jut, mint tavaly.

A polgármester a rendkívüli ülésen kifejtette: az oktatás tartalmi részét és az alkalmazottakat teljes egészében államosította a kormány, a működést pedig vegyesen, mert a szakképő iskolákat az állam működteti, a többit az önkormányzatok. Példaként említette, hogy ez olyan helyzeteket okoz, hogy ha egy iskolában kifogy a toner a nyomtatóból, az vetődik fel, hogy a pótlás kinek a feladata: a tartalomhoz kapcsolódik vagy az üzemeltetéshez.

Salgótarján önkormányzata 2013. március 29-én kötötte meg az ingatlanhasználatot és a működtetés részletes feltételeit tartalmazó szerződést a Klik salgótarjáni tankerületével, ez a szerződés szűnne meg szeptember elsejétől.

Dóra Ottó (MSZP) polgármester szerint az önkormányzatnak az a törekvése, hogy kevesebb pénzt fordítson erre a feladatra, de az elfogadott közgyűlési határozatról egy tárcaközi bizottság dönt majd. Az önkormányzat kérelmét elutasíthatják vagy elfogadhatják, utóbbi esetben az önkormányzat hozzájárulási kötelezettségét is megállapíthatják, ami esetleg több is lehet, mint a jelenlegi kiadás. A válasz után újra a közgyűlés elé kerül az ügy.

Ahogy azt korábban megírtuk, 2012-ben, az iskolák államosításakor az általában nagyon nehéz helyzetben lévő, 3000 főnél kisebb településeken az állam vállalta az iskolaépületek működtetését is. A falvak legfeljebb külön nyilatkozhattak arról, hogy van annyi gazdasági erejük és bevételük, amivel továbbra is vállalni tudják az épület fenntartását, esetleg az átlagnál jobb színvonal biztosítását. A 3000 főnél nagyobb településeknek főszabályként maguknak kellett áldozniuk az iskolaépületre és a rezsire. Csak akkor kérhették az államtól, hogy vállalja át ezt a feladatot, ha gazdaságilag nehéz helyzetben vannak.