Miért jó Orbánnak a kíméletlen harc a bevándorlókkal?

Öt hónapja tart a kormány bevándorlóellenes kampánya. Nem csak Orbán Viktor fogalmaz egyre élesebben, a Fidesz az ügyben a nemzeti konzultációt is bevetette, százmilliókat költ a kormány plakátokra is. 

De miért jó ez a Fidesznek? Több elmélet és találgatás is van arról – a Fideszen belül is –, hogy mennyire használ a kormány és a Fidesz–KDNP népszerűségének ez az elhúzódó, európai visszhangokat is keltő kampány.

Belpolitikai okok miatt volt szükség rá? A Jobbik miatt? Vagy európai érdekek állnak az egész mögött? Esetleg tényleg arról van szó, hogy fontos problémává vált a menekültkérdés?

Összeszedtük a lehetséges magyarázatokat. Szavazzon, ön szerint miért kellett a Fidesznek ez az egész!

Orbán gyorsan ébredt

A kormány mostani menekültellenes kampánya a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni január 7-i támadás következménye. A négy nappal későbbi, párizsi tömegdemonstrációra látogató Orbán Viktor a merényletet – nem kis megütközést keltve – a gazdasági bevándorlás keretében értelmezte:

„A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” – fogalmazott az M1 Híradónak.

Azt is kijelentette, hogy reményei szerint a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában, és amíg rajta múlik, nem engedi, hogy Magyarország a bevándorlók célpontjává váljon.

„Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” – mondta a miniszterelnök, és lényegében ezek a kijelentései köszönnek most vissza a kormány óriásplakátjain.

Orbán tehát az első állami vezető volt Európában, aki felismerte, hogy a bevándorlás kérdése megkerülhetetlen probléma, és jó politikai érzékkel az erősödő idegenellenesség élére akart állni.

Merkel megkérte

Fideszes körökben elterjedt az az elmélet, hogy Orbán nem teljesen magától állt bele a bevándorlásellenes kampányba a Charlie Hebdo-merénylet után. Angela Merkel német kancellár jelezte neki, hogy a téma biztosan napirendre kerül, és nem bánja, ha Orbán (akinek az országában ez messze nem olyan égető probléma, mint Németországban) radikálisabb hangot üt meg. Merkel, illetve François Hollande francia elnök ugyanis így hozzá képest jóval mérsékeltebb pozícióból képviselheti a mostaninál azért keményebb EU-s bevándorlási politikát.

Merkel pár hónappal ezelőtti kijelentése például – „szívesen látunk mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez” – felfogható úgy is, hogy Merkel Orbánhoz képest sokkal befogadóbb. De ugyanakkor úgy is értelmezhető, hogy Németország a sarkára áll, és kiutasítja az integrációra nem hajlandó vagy képtelen bevándorlókat.

Mindegy, csak ne a Quaestorról legyen szó

A kormány kisebb-nagyobb intenzitással január közepe óta harsogja, hogy a gazdasági bevándorlókat nem szabad beengedni az országba. Amikor alábbhagyna a médiafigyelem, mindig következik egy miniszterelnöki nyilatkozat (például a debreceni menekülttábor bezárásáról), egy politikai vitanap, egy nemzeti konzultáció vagy egy plakátkampány. 

A kormány azért erőlteti ezeket, hogy az emberek erről beszéljenek, és ne a kormány számára mindenképp kellemetlen témákról: az útdíjról, a vasárnapi boltbezárásról, a Quaestor-botrányról vagy éppen Habony Árpád, Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István gyarapodásáról.

Ki emlékszik ma már arra, hogy Szijjártó Péter milyen szoros kapcsolatban volt Tarsoly Csabával? Vagy hogy 410 millió forint állami pénz elveszett? Azt viszont mindenki tudja, hogy ha egy bevándorló Magyarországra jön, nem veheti el a magyarok munkáját.

Nehogy a Jobbik lenyúlja a témát

A Charlie Hebdo-merénylet után Franciaországban a Marine Le Pen-féle szélsőjobboldal gyorsan előállt azzal: lám, jogosan hajtogatják évek óta, hogy a bevándorlás kérdésével gyorsan és radikálisan kell foglalkozni. Orbán Viktorék ez alapján joggal félhettek attól, hogy itthon az idegenellenességgel évek óta kampányoló Jobbik is simán ki tudja használni a helyzetet.

A miniszterelnök ezért nem akart a Jobbiknak időt hagyni, elindította a saját kampányát, majd egyre keményebb bejelentésekkel lehetetleníti el a Jobbikot a saját pályáján. A parlamenti vitanapon egy jobbikos képviselő nyíltan sajnálkozott is azon, hogy „nehéz a kormányt jobbról előzni” ebben a kérdésben. 

A Fidesznek a tapolcai vereség után egyértelművé vált, hogy a csalódott szavazói közül sokan átvándorolhatnak a Jobbikhoz. A Fidesznek már az siker, ha ezzel a kampánnyal az erre fogékony jobboldaliak további átáramlását sikerül megakadályoznia. 

Muszáj harcolni valaki ellen

Egy másik feltételezés szerint szintén belpolitikai számításból nyomja a kormány a bevándorlásellenes kampányt. Csak úgy tudja megállítani a Fidesz a zuhanását, ha – mint korábban – egy közös ellenség elleni harcot hirdet. Korábban sikerrel alkalmazta ezt a módszert a kormány a baloldaliak, az EU bürokratái, a liberalizmus ellen, és most a bevándorlók elleni harccal próbálják összefogni a fideszes tábort.

Habony Árpád pedig a régi, bevált módszereket veti be nemzeti konzultációstul, plakátostul. Török Gábor politológus is utalt erre pár nappal ezelőtt a Facebookon, amikor „kutyába lemenő finkelstein- és habonyizmus” kifejezéssel jellemezte a mostani plakátkampányt.

A Századvég legfrissebb felmérése szerint az emberek többségének tetszik a plakátkampány. Vagyis ez alapján – hiába az erős tiltakozás és ellenplakátkampány – úgy néz ki, hogy jó úton van a kormány.

Tényleg veszélyben az ország

Felesleges belpolitikai okokat keresni a kampány hátterében. Egyszerűen arról van szó, hogy 2013 óta robbanásszerűen nő a Magyarországra érkező menedékkérők száma, egész Európában nálunk volt a leggyorsabb a növekedés.

A magyar szakhatóság 2013-ban közel 19 ezer menedékjogi kérelmet regisztrált, többet, mint 2006 és 2012 között összesen. Ez a szám 2014-re közel 43 ezerre ugrott, és a folyamat azóta is tart. Ezzel valami kezdeni kell, és amíg nincs közös uniós döntés, hogy Európa miként segítse, kezelje a kiindulási országokban vagy még Európába érkezésük előtt a menekültek problémáját, addig minden reálisan gondolkodó politikusnak a saját hazájában kell megoldást keresnie.

Bár a kérelmezők többsége továbbáll, az elképesztő menekülthullám így is már-már elviselhetetlen terhet ró Magyarországra. A kormány nem akarja megvárni, hogy a helyzet kaotikussá váljon. A nemzeti konzultáció és a kampány csak annak a jele, hogy a kormány értékelése szerint most jött el az a pillanat, amikor muszáj a nyilvánosságot tájékoztatni és a magyarok véleményét kikérni egy alapvető társadalmi változásokat gerjesztő folyamatról, ami örökre megváltoztathatja az ország képét.