Lukács
9 °C
22 °C

Ízekre szedte a Velencei Bizottság a magyar médiaszabályozást

2015.06.19. 18:29

A Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ma elfogadta a magyar médiaszabályozásról szóló álláspontját, és több ponton is komoly kiigazításokra tett javaslatot. A magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni – közölte Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén.

A testület hétfőn adja közre a teljes szöveget, de a lesújtó álláspont a sajtóközleményből is kiolvasható. Eszerint

  • a magyar médiahatóság a miniszterelnökhöz lojális vezetőjének túl nagy a hatalma;
  • nagy a kockázata, hogy a Médiatanács és a közmédia kuratóriuma politikai kinevezettekből áll és nem eléggé független;
  • az állami hirdetésekre fordított keret elköltése átláthatatlan;
  • a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések piacáról;
  • tisztázatlan, ezért önkényes is lehet a média szankcionálásának rendszere;
  • szigorítani az újságírók informátorainak védelmét;
  • túl szigorú a médiában megjelenő, esetleg sértő tartalmak törvényi szabályozása.

A Velencei Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (aki a Médiatanács elnöke is) túl nagy a hatalma, és nem elég független: túlságosan függ a miniszterelnöktől. Egységes európai norma hiányában a szervezet nem tett ajánlást új szervezeti modellre, de függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.

A Velencei Bizottság szerint tisztázatlan, hogy a Médiatanács mint szabályozó szerv miként szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. Ezért kívánatosnak tartják, hogy a Médiatanács dolgozza ki és hozza nyilvánosságra, miként kíván élni jelenleg szabályozatlan hatáskörével. A Bizottság szerint súlyos bírságok kirovását, médiaorgánumok bezárását csak végső esetben szabad elrendelni, és az ilyen döntések nem lehetnek azonnal végrehajthatóak.

A testület kockázatosnak ítéli, hogy a Médiatanács tagjelöltjeit a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét, és például a média, vagy a civil társadalom is delegálhasson tagokat. Ugyanez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.

A Velencei Bizottság szerint az állami hirdetésekre szánt közpénzt csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni. A testület arra is kitért, hogy a fizetett politikai hirdetések közléséből nem lehet kizárni a kereskedelmi médiát.

Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint az obszcén kiadványokra vonatkozó korlátozások, a hírnévrontás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogos, ám a jelenlegi szabályozás nem hagy elég teret a közügyek szabad megvitatásának. Ezért a médiaszabályozásban be kell vezetni az arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.

A testület szerint a informátorok védelmének joga nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírókat is meg kell hogy illesse. A jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.