Akarjunk-e rövidebb nyári szünetet?

2015.06.20. 14:53
Az Emberi Erőforrások Minisztériumában szakemberek vizsgálják, hogyan lehetne lerövidíteni a nyári szünetet, hogy hosszabb őszi, téli és tavaszi szünetet kapjanak a gyerekek. Bár részletek még nem ismertek, a gyerekek nyári felügyeletébe az iskolákat és a tanárokat is be akarják vonni a drága napközis táborok helyett. Kérdés, hogy ez munkaköri kötelesség vagy túlóra lenne. Európában a németeknél, a hollandoknál, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben csak másfél hónap a nyári vakáció, míg az olaszok, a törökök és a lettek több mint három hónapig pihenhetnek.

Hogyan lehetne a nyári vakáció lerövidítésével hosszabb őszi, téli és tavaszi szüneteket csinálni? - vetette fel kedden az ATV-nek a köznevelési államtitkár. Czunyiné Bertalan Judit szerint jó lenne másképpen elosztani a tanítási napokat és a szüneteket, hogy a diákok és a tanárok év közben többet tudjanak pihenni.  Czunyiné Bertalan Judit arról a valós problémáról is beszélt, hogy sok szülő nem tudja megoldani két és fél hónapig a gyerek nyári felügyeletét, a napközis táborok pedig igencsak drágák. 

Szerettünk volna többet megtudni arról, mennyire komolyak ezek az elképzelések, ezért több kérdést is elküldtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Meg akartuk tudni, hány napot kellene elvenni a nyári szünetből, hogy a többi évközi szünet hosszabb lehessen, és ebben az esetben augusztusban mikor kellene elkezdeni az iskolát. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy ha az iskolákat és a pedagógusokat be akarják vonni a gyerekek nyári felügyeletébe, az nekik milyen pluszterhet (túlóra, munkaidő) jelentene. 

Az Emmi köznevelési államtitkársága kérdéseinkre csak ezt a rövid választ küldte:  

Nem született döntés arról, hogy rövidebb lenne a nyári szünidő. Az államtitkárság szakemberek bevonásával vizsgálja, miként lehet úgy módosítani a tanév szerkezetét, hogy a diákok hasznosan töltsék el a pihenőidőt, a szülőknek minél kisebb anyagi megterhelést jelentsen, hogy biztosítva legyen a gyermekek felügyelete, s érdekes, a tananyaghoz is kapcsolódó programokon vehessenek részt. 

A magyarországi két és fél hónapos nyári szünet megrövidítése régóta téma. Nézzük meg, milyen érvek szólnak mellette és ellene:

Jó a hosszú nyári szünet

  • Szükség van ennyi pihenésre diáknak és tanárnak
  • Ez a hagyomány, mindenki megszokta
  • Magyarországon meleg a nyár, gyakran már júniusban is kánikula van, az iskolai épületekben pedig nincs légkondicionáló. Úgysem lehetne rendesen tanítani.

Nem jó a hosszú nyári szünet

  • Lehetetlen megoldani ennyi időre a gyerekek felügyeletét.
  • Drágák a nyári napközis táborok
  • Ennyi idő alatt nagyon sokat felejtenek a gyerekek.

Egy az Európai Bizottságnak készült friss jelentés (.pdf) látványosan hasonlítja össze az iskolai szüneteket az egyes tagállamok között. Amint látható, az európai országok felében hivatalosan szeptember elsején kezdődik a tanév, mint nálunk, és Európa legtöbb országában általában valamikor szeptember hónapban indul a tanítás.

Dél Európa mediterrán éghajlatú országaiban (Görögország, Málta, Portugália, Törökország) az iskolakezdés szeptember második felére tolódik. Az észak-európai országokban viszont jellemzően augusztus közepe és vége között már elkezdenek iskolába járni a gyerekek (Dániában, Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Izlandon).

A legtöbb európai országban a nyári szüneten kívül négy időszakban adnak még szünetet: 

  • ősszel
  • karácsonykor/újévkor
  • síszünet/farsang idején
  • tavasz/húsvét idején

Ezeken kívül még a legtöbb országban van 1-10 napos szünet különböző nemzeti és vallási ünnepeken. Több helyen az országon belül, tartományonként és régiónként is vannak különbségek a szünetek időzítésében például Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Ausztriában. 

Több országban nem is központilag szabályozzák a szünetek idejét: Norvégiában és Svédországban az önkormányzatok dönthetnek erről, Írországban és az Egyesült Királyságban maguk az iskolák, de a tanítási napok számát központilag szabályozzák.

Csehországban, Franciaországban, Hollandiában Lengyelországban Szlovákiában és Szlovéniában központilag határoznak meg különböző időpontokban szüneteket az egyes országrészekben.

A tanév vége Európában május vége és július második fel között szóródik, de a legtöbb országban június közepén ér véget az iskola. A nyári vakáció hosszúságában nagy különbségek vannak.   

 

A legrövidebb, mindössze 6 hetes a szünet több német tartományban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban (Anglia, Wales) és Liechtensteinben, míg a leghosszabb nyári vakációt (13 hetet) Lettországban, Olaszországban és Törökországban élvezhetik a diákok. Ahol nagyon rövid a nyári szünet, azokban az országokban jóval hosszabbak az évközi, őszi, téli, tavaszi szünetek. 

Látható, hogy sok érv szól a rövidebb nyári szünet mellett. Az Index olvasóinak kétharmada mindenesetre a keddi cikkünkben meghirdetett szavazáson amellett voksolt, hogy

el a kezekkel a két és fél hónapos nyári vakációtól!