Lukács
9 °C
22 °C

Az áfacsalók nem olvasnak plakátokat

4O5A8149 2500
2015.06.22. 11:42
Az illegális bevándorlók egyáltalán nem veszélyeztetik a magyar parasztok munkáját Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint, aki azt se tartaná jó ötletnek, hogy az áfacsalóknak óriásplakátokon üzenjenek. Bár a tárcáját nem kerülték el a botrányok, Fazekas szerint jó munkát végeztek. A Kiss Szilárd bukott agrárattaséra vonatkozó kérdéseinket a miniszter az államtitok mögé bújva kerülte meg. Interjú.

Úgy tudjuk, hogy Orbán Viktor meglátogatja az összes minisztériumot, és értékeli a tárcák munkáját. Itt járt már? Értékelte már az ön munkáját?

Ilyen konkrét egyeztetés még nem volt, de a közelmúltban már jó néhány alkalommal foglalkozott a miniszterelnök úr a kormány és a tárcák teljesítményével, és szerintem az ezekkel kapcsolatos nyilatkozatai önmagukért beszélnek.

Valóban, arról már beszélt a kormányfő, hogy a minisztereivel elégedett, de arra is utalt, hogy vannak olyan államtitkárok, akikkel nem. Számít arra, hogy lesz olyan államtitkár ennél a tárcánál, akinek mennie kell?

A miniszterelnök úr nem tért ki arra, hogy az Földművelésügyi Minisztériumnál személyi változások lennének. Én nem akarok találgatni. Úgy látom, hogy a kollégáim nagyon szorgalmasan dolgoznak.

Nem is olyan régen fideszes, kormányzati körökben biztosra vették, hogy ön lehet az egyik vesztese a kormányátalakításnak. Volt olyan időszak, amikor ön is érezte, hogy rezeg a léc?

Nem. Egy pillanatig sem tekintettem komolynak ezeket a sajtópletykákat. Az ellenzék nap mint nap követeli valamelyik miniszter lemondását.

De annak a híre, hogy önt meneszteni fogják, a kormányközeli Napi Gazdaságban jelent meg először. Ez az információ volt az újjáalakult Napi Gazdaság első nagy dobása.

Inkább kis dobásnak tekintem. Nyilván mindenki, aki dolgozik, követhet el hibákat, ez most szerintem a sajtóra is érvényes. Ott is emberek dolgoznak, tévedtek.

Pedig volt egy forró hónapja a brókerbotrány idején.

Én nem éreztem semmilyen forró hónapot.

Pedig amikor a brókerbotrány idején derült ki, hogy állami pénzek vannak a bebukott cégeknél, sokaknak kellett magyarázkodni. Végül az is kiderült, hogy 400 millió forintos veszteség érte az ön tárcáját is.

Azért ahhoz hozzátartozik, hogy akkor a TIG vezetése egy határozott tiltás ellenére fektetett be 400 millió forintot, ugyanis mi 2013-ban jeleztük, hogy nem lehet befektetni pénzt.

Miért? Jöttek, és kérdezték, hogy be lehet-e fektetni?

Nem. Volt egy ellenőrzés, és ennek kapcsán kaptak egy írásos jelzést , hogy nem lehet ilyen befektetést tenni.

Tehát akkor is csinálták már?

Nem tudtunk arról, hogy ilyen pénzlekötés van a TIG-nél, de ezt korábban nem is tiltotta semmi. Azt azonban komoly hibának tartom, hogy nem informált bennünket erről a cég vezetése.

De akkor mi alapján kaptak figyelmeztetést?

A jogi szabályozókat tekintette át a tárca, és akkor értesítettük őket. Az államháztartási törvényben megjelent erről egy tiltás, amit mint önálló intézménynek a TIG-nek is alkalmaznia kellett volna. Erre a tiltásra hívtuk fel a figyelmüket.

Úgy érzi, hogy indokolatlanul támadták önt emiatt? Hiszen végső soron ön vezeti ezt a minisztériumot, közvetve a tárca alá tartozó intézményeket, így ön felel azokért az emberekért is, akik a tiltás ellenére ilyet meglépnek.

Ha egyszer megtiltjuk valakinek, hogy mit ne csináljon, és mégis csinálja, egy vezető, egy felnőtt, nagykorú ember, akkor a cselekedeteiért az illető felelős, nem? Mi azért vagyunk felelősek, hogy utasításokat adjunk, számon kérjünk, és ha valaki valamilyen hibát elkövet, akkor felelősségre vonjuk. Ez meg is történt.

Milyen jogcímen jelentették fel őket?

Büntetőfeljelentés van ellenük hűtlen kezelés gyanúja miatt.

Volt egy másik botrány is, ami közelről érintette a tárcát. Kiss Szilárd egykori agrárattasé letartóztatása.

Annak az ügynek semmi köze a minisztériumhoz.

De Kiss Szilárdnak volt köze, agrárattasé, majd miniszteri megbízott is volt.

Majd a bíró megmondja, hogy követett-e el bűncselekményt.

Nem erre vonatkozik a kérdésünk. Kiss Szilárd úgy maradhatott pozícióban a tárcánál, hogy a titkosszolgálati átvilágítása kockázatokat tárt fel. Miután az ön tudomására jutott, hogy Kiss Szilárddal kapcsolatban az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági kockázatokat tárt fel, miért nem érdeklődött a részletekről Pintér Sándornál? Miért nem kereste fel a belügyminisztert?

Ön értesült arról, hogy kockázatokat tárt fel az átvilágítás?

Persze. Egyrészt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának több tagja is nyilvánosan elmondta ezt, tehát hivatalos, másrészt Pintér Sándor sem tagadta, amikor egyszer erről kérdeztük. Akkor derült ki az is, hogy ön nem beszélt erről az ügyről a belügyminiszterrel. Szóba került Kiss Szilárd ügye bármelyik kormányülésen?

Kormányülésen? A kormányülésen a kormány a kormányzással foglalkozik. Egyébként látták önök az átvilágítást?

Nem, de az átvilágítás eredményéről tudunk.

De az átvilágítást nem látták. Én láttam, és mivel államtitkot képez, ezért erről többet nem kívánok mondani.

Mit gondol, miniszterként követett el hibákat?

Mi a legjobb tudásunk és elkötelezettségünk szerint dolgozunk, és nincsen olyan terület, ahol ne lennének vitatható vagy vitatott döntések, de én meghagyom az ellenzéknek azt, hogy kritizáljon minket. Én úgy látom, hogy az adott helyzetekből mindig a lehető legjobbat igyekeztünk kihozni. Az elmúlt négy évben 42 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása, ennyivel termel most többet a mezőgazdaság 2010-hez képest.

Jó, akkor térjünk át a mezőgazdaságra! Visszatérő kritika, hogy az áfacsökkentésből a fogyasztók nem sokat érzékelnek, de a gazdák sem, mert az ebből származó haszon a kereskedőknél csapódik le.

Amikor az MSZP csökkentette az áfát, először volt egy áresés, majd a kereskedők a kereslet-kínálat alapján beárazták a termékeket, így végül a lakosság az áfacsökkentésből túl sokat nem látott. A sertéshús egy vezértermék az élelmiszerláncoknál. A kereskedelem képviselői „letették a nagyesküt” a szakmai egyeztetéseken, hogy nekik érdekük az, hogy lent tartsák a sertéshús árát, ha lemegy róla az áfa. Azt, hogy később a sertéshús ára miként alakul, nem lehet egykönnyen megjósolni. De az biztos, hogy az áfacsökkentés visszaszorítja a feketegazdaságot, ami a gazdák érdeke is. Az a probléma ugyanis, hogy a magyar sertéstartók áfás termékeket, például takarmányt vásárolnak, befizetik a közterheket az alkalmazottaik után, tehát egy legális sávban dolgoznak, és ehhez képest van egy olyan illegális import, ahol áfát csalnak. Akik feketén hoznak be terméket az országba, azok kikerülik az adózást, és tönkreteszik az ágazatot. Ez különösen a feldolgozókat sújtja, de a termékpálya többi szereplőjét is. De ötszázalékos áfánál már nem éri meg csalni, inkább befizetik az adót.

A sertéshús áfáját csökkentették. Várható, hogy más termékek áfáját is csökkentik? Például a baromfiét?

Együtt dolgozunk a Nemzetgazdasági Minisztériummal ezen, de az országnak egy olyan anyagi helyzetben kell lennie, hogy máshol is adót tudjon csökkenteni. Most ki kell értékelnünk az ötszázalékos sertés, hasított félsertés áfájának a csökkentését. A sertés tőkehús esetében lesz áfacsökkentés. 

Mi az oka annak, hogy az importhús olcsóbb, mint a magyar?

Az, hogy nincs rajta áfa, illetve nem fizetik be. Egyébként nem lenne olcsóbb. Ahol tartják a disznót, előállítják a húst, ott se fizetnek utána adót, hanem megy exportra. Aztán feketén érkezik be az országba. Egyébként a magyar sertéstartók versenyképesek, állják a sarat a dánokkal, a hollandokkal, a lengyelekkel.

Nem gondolt arra a tárca, hogy a feketézőknek is óriásplakáton üzenjen? „Ha Magyarországra jössz, fizetned kell áfát!” – lehetne ez a plakát szövege.

Szerintem, aki így hoz be feketén húst, az nem olvasná el ezeket a plakátokat, de ha igen, az sem befolyásolná őket. Mindig volt élelmiszer-feketekereskedelem, és mindig lesz is. A kérdés csak az, hogy ez a feketézés mekkora méretű. Az ekáer rendszer azért hatékonyan dolgozik már jó pár hónapja, segíti az ágazat tisztulását.

Országszerte ki vannak téve azok a kormányzat által készíttetett plakátok, amelyek azt a félelmet erősítik, miszerint az (illegális) bevándorlók veszélyeztetik a magyarok munkahelyeit. Az agráriumban hol vannak azok a területek, ahol ez reális veszély?

Nem életszerű, hogy a határon törvénytelenül behatolók – bárhol a világon – azonnal munkára jelentkeznének. Ha a kormány most nem gátolná meg a tömeges bevándorlást, akkor a letelepedők később komolyan veszélyeztethetnék a magyar polgárok munkahelyeit. Jelenleg az a gond, hogy az illegálisan érkező menekültek nagy károkat okoznak a déli határ térségében. Megnehezítik a gazdák életét, zaklatják a földműveseket. Bejárnak a tanyákba, megrongálják azokat. Csoportokban járnak, ruháikat eldobálják, szemetelnek. A terményeken átgázolnak, a zöldséget és gyümölcsöt leszedik, letapossák. A fóliasátrakat kivágják, a kerítéseket pedig kibontják. Viselkedésükkel megriasztják a lakosságot.

Erről eddig a hivatalos kommunikációban nem esett szó. Akkor miért azt sulykolja a kormányzat, hogy a magyarok munkája a bevándorlók miatt veszélyben van?

Azért, mert nem egy napra gondolkodunk előre. De melyik, plakáton lévő mondattal nem ért Ön egyet?

A feketén dolgozó, a nyelvet nem beszélő illegális bevándorlók nyilván az agráriumban jelennek meg kétkezi munkásként először, és nem például az ügyvédek munkahelyeit veszélyeztetik.

Mint már említettem, a jövőben ez komoly nehézségeket okozhat. Ha nagyszámú idegen kultúrájú népességet fogadnánk be, az rossz hatással lenne a magyar mezőgazdaság eltartóképességére. Az olcsó, feketén dolgozó munkaerő elvehetné a magyar emberek kenyerét. 

Kormányzati szinten hirdették meg a magyar birtokrendszer átalakítását, a nagybirtok arányát akarják csökkenteni a kisbirtok javára. Hol tart most ez a folyamat?

Ez megkezdődött. A legfontosabb a földtörvény, ami ezt a célt szolgálja. Ez 1200 hektárban határozza meg a haszonbérelhető területet egy cég vagy gazda részére. Ebben korábban nem számított bele a bérelhető állami terület, ami 2500 hektár volt. Ez azt jelenti, hogy akinek ennél több földje van, és lejár egy haszonbérlete, akkor azt nem tudja meghosszabbítani, helyette más haszonbérlő lép be, akinek nyilván kevesebb földje van. A területalapú agrártámogatásnál is megvan az 1200-as határ, illetve ha állattenyésztéssel foglalkozik valaki, akkor 1800 hektárig vehet fel agrártámogatást. Emellett van a Földet a gazdáknak program, ahol eddig közel 300 ezer hektár földet adtunk át 7500 földhaszonbérlőnek. Volt 53 olyan nagy földhasználó, aki 500 hektár fölött bérelt összesen 85 ezer hektárt. Ezen a területen most 1500 haszonbérlő van. Az átlag birtokméret 55 hektár körül van.

Ez azt jelenti, hogy 2020-ra, mondjuk Simicska Lajos vagy Csányi Sándor elveszítik az érdekeltségeibe tartozó földek egy jelentős részét?

Nem emelnék ki egyetlen nevet sem.

Pedig ők a kulcsfigurák.

A kormánynak az a célja, hogy a földhasználók 80 százaléka családi gazdálkodó legyen, ugyanakkor nem akarjuk a nagybirtokokat sem teljesen felszámolni. Már van mért adatunk arról, hogy néhány év alatt mi változott. Magyarországon mintegy ötmillió hektár a művelt terület. Ennek a használata 2010-ben úgy nézett ki, hogy 50 százalék volt a családi, illetve kis-közepes földhasználók aránya, míg 45 százaléka volt a nagy földhasználók kezében. Most már 54 százalék a családi gazdálkodók kezében van, és ennek arányában csökkentek a nagybirtokok is. Nagyjából egy évtized alatt alakul át szerintem teljesen a birtokszerkezet.

Nem érzi úgy, hogy ez az egész átalakítás most azért lett ilyen fontos, mert egy éve háború van Orbán Viktor és Simicska Lajos között, és a milliárdost minden gazdasági területről próbálják kiszorítani?

A Földet a gazdáknak programot már négy évvel ezelőtt elkezdtük kidolgozni, és a földtörvény is egy évig volt parlamenti és társadalmi vitán. Tehát ezek a döntések már korábban megszülettek. A 80-20%-os arányt több mint 2 éve már bejelentettük.

Az elmúlt időszakban volt bármilyen, akár informális befolyása az agrártárcára Simicska Lajosnak vagy Nyerges Zsoltnak?

Nem volt.

Nem is beszélt soha Simicska Lajossal?

Hát, szerintem néhányszor találkoztam vele életemben.

És beszéltek földügyekről vagy bármi olyan témáról, ami a minisztériumot érinti?

Nem.

Az úgynevezett oligarchák közül mások sem akartak nyomást gyakorolni a tárcára?

Lehet, hogy próbáltak, de én nem érzékelem. Én egy karcagi, nyakas kun ember vagyok. Próbáljon valaki rám nyomást gyakorolni. Ha megvan egy feladat, amit el kell végezni, akkor próbálkozhatnak.

Most mennyi az átlagos birtoknagyság, és ön szerint mekkorának kellene lenni az ideális magyar földbirtoknak?

49-50 hektár az átlagos területméret, amit egy gazdálkodó nyer manapság. Ezért is hívtuk fel a figyelmet az LMP-s Sallai Róbert Benedekre, aki családtagjaival vagy érdekeltségeivel – annak ellenére, hogy pártja kisgazdaságpárti – 2300 hektárra pályázott, és családja és érdekköre nyert is 236 hektárt, ami egy családi gazdaság mérete. Ebből is látszik, hogy a tárca munkája eredményes, mert nem tudott 2300 hektárt megszerezni a helyi gazdák elől. Pontos országos birtokátlagot azért nem lehet mondani, mert a teljes spektrumba beleszámolják az 1000 négyzetméteres zártkertet és a 20 000 hektáros nagybirtokot is. Az adat megvan a Statisztikai Hivatalnál. A zártkertek, szőlők lefele viszik az átlagot.

De a kormányzat szeme előtt milyen birtok képe lebeg?

A földtörvény mutatja, hogy mit tartunk ideálisnak. Egy személy tulajdonában 300 hektár lehet, és ezt a 300 hektárt beszámítva, 1200 hektárt bérelhet. Ezek lehetnek az optimális maximum számok, de ezt majd az idő megmutatja.

A nemzeti parkokkal kapcsolatban született most egy alkotmánybírósági (AB) döntés, ami visszadobta a módosított földtörvényt. Ha ez a formátum nem elfogadható, akkor mi lesz helyette?

Azért pontosítsunk! Nem a nemzeti parkok földjeiről szólt ez a törvénymódosítás, hanem a magyar állam földjeiről. Nem a módosított földtörvényt dobta vissza az AB, hanem az egységes állami földvagyon-gazdálkodás megteremtéséhez szükséges törvénymódosításokat. A nemzeti park vagyonkezelő. Nagyrészt műbalhé volt, ami kialakult, mert a magyar állam olyan területeken is biztosíthatja a természetvédelmet, ami mondjuk egy magánszemély tulajdonában áll. Tudomásul vesszük az Alkotmánybíróság döntését, úgyhogy jelenleg nem tervezünk semmiféle változtatást.

De teljesen letettek róla, vagy csak pihentetik a dolgot?

Elmondtam: jelenleg nem tervezünk semmiféle változtatást. Egyébként ez döntően egy adminisztratív jellegű változás lett volna, hogy a nemzeti parkok földjeinél is a Nemzeti Földalap legyen a vagyonkezelő, az az intézmény, amely az állami földek tulajdonosi joggyakorlója. 

Itt az volt az ellenérv, hogy ezek a földek biztosították a tíz nemzeti park bevételeit.

Lehet, hogy akik emiatt sírtak, azok a könnyeiktől nem látták a törvénytervezetet. Az ugyanis benne volt a törvény szövegében, hogy a nemzeti parkok működéséhez szükséges forrást a kormány biztosítja. Azaz a bérleti díjak utáni bevételt ugyanúgy megkapták volna a nemzeti parkok.