Ez vegytiszta jogsértés, és szétveri az uniót

Példátlan, hogy egy uniós tagállam egy közvetlenül alkalmazandó, a törvénynél magasabb rendű szabályt semmibe akar venni, kommentálta az Indexnek a Dublin III. rendelet magyar felfüggesztését Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, az ELTE tanára. A magyar kormány kedden délután bejelentette, hogy átmenetileg nem fogad vissza Nyugat-Európából visszaküldött menekülteket, mert a fogadásukra nincs kapacitása

A Dublin III. rendelet a tagállamok nemzeti törvényei fölött álló jogszabály. Ha valaki ezt nem alkalmazza, az vegytiszta jogsértés, mondta Nagy Boldizsár. A szakértő szerint a Dublin III. nem alkalmazásának vagy figyelmen kívül hagyásának súlyos jogi és politikai következményei lesznek.

• Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani. Az Európai Unió bírósága először meg fogja állapítani a kötelezettségszegést, és ha attól nem áll vissza a rend, akkor várhatóan súlyos büntetésekkel fogja sújtani Magyarországot. Ezt a büntetést nem lehet megúszni.
• Az egyoldalú magyar lépésnek jelentős politikai ára is lesz, magyarázta Nagy Boldizsár. Ha szándékosan, előre kitervelt módon egy ilyen jogsértés mellett döntünk, végleg páriává válunk az Európai Unióban. Az unióban eddig sem volt jó a megítélésünk, ez most végleg a negatív tartományba taszít minket, mondta az ELTE tanára. Később minden olyan helyzetben, amikor Magyarország szívességet akar kérni az uniótól, például gyorskölcsönért folyamodnánk, minden olyan ügyben hátrányba kerülhetünk, ahol az uniónak mérlegelési lehetősége van.

Nem engedtek könnyítéseket

Ha más államok is követik a magyarokat, és felfüggesztik a "dublini mechanizmus" alkalmazását, az végső soron az unió lebontásához vezethet, véli Nagy Boldizsár. Ha megszűnik a bizalom az államok között, és elterjed az a szemlélet, hogy az uniós szabályokból csak a számomra kedvezőket tartom be, akkor ezen az úton szét fog esni az Európai Unió.

A 2013-as dublini rendelet egy 2003-as rendelet átdolgozásaként született. Az akkori vitákban is felmerült, legyen-e lehetősége a menekültügyben különösen nagy terhet vállaló államoknak (például Máltának vagy Görögországnak) a rendelet alkalmazásának felfüggesztésére. Nem véletlen, hogy az ilyen törekvéseknek annak idején vehemensen ellenállt Németország és több tagállam, hangsúlyozta a szakértő. Nem véletlen, hogy azt sem engedték meg végül, hogy ezt a Bizottság engedje meg egy-egy országnak.

Végül olyan nagyon bonyolult rendszer építettek a rendeletbe, amely azt írja le, mit lehet tenni, ha valahol menekültügyi válság fenyeget vagy ilyen már bekövetkezett. Ilyen esetekben az adott tagállam legfeljebb felajánlhatja, hogy készít válságmenedzselési tervet vagy ha már baj van, akkor elő kell állnia ilyennel, de a Dublin III. rendelet alkalmazásának felmondására vagy felfüggesztésére nincs lehetőség.

Nem jeleztük, hogy baj van

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének nem világos egyelőre, milyen alapon teheti meg, Magyarország, hogy kilép a rendszerből. A lépés következményei, például hogy meddig tart az átmeneti állapot, nem világosak.

Arra vonatkozóan vannak szabályok a Dublin III rendeletben, hogy ha egy tagállamra aránytalan felelősséget ró a helyzet és nem tud a menekültügyi rendszer megbirkózni a kérelmekkel, akkor egy korai előrejelzésre, készültségre vagy válságkezelésre vonatkozó mechanizmus keretében az Európai Bizottságnál jelezheti, hogy gond van. A Bizottság pedig elfogadhat válságkezelő terveket, és így segíthet úrrá lenni a helyzeten.

Arról azonban nem tudunk, hogy a magyar kormány jelezte-e már az Európai Bizottságnak, hogy gond van, kért-e hivatalosan segítséget vagy sem. Ha ezt nem tette meg, akkor csak úgy nem függesztheti fel a rendelet alkalmazását jogszerűen.

Most a Bizottságnak kell lépnie, hogy sürgősen kivizsgálja, mi a helyzet Magyarországon, és biztosítsa az uniós jog helyes alkalmazását vagy megoldást keressen a magyar kormánnyal közösen – fejtette ki Pardavi.

Igazságtalan a dublini rendszer

Régóta mondják tagállamok és civil szervezetek, hogy a dublini rendszer igazságtalan, mert aránytalan felelősségvállalást vár el olyan államoktól, amelyek népszerű belépési pontok vagy úti célok, és nincs tekintettel a menedékkérők céljaira sem. „Ebből a szempontból érthető a magyar kormánynak ez a húzása, mert túl van terhelve a magyar menekültügyi rendszer, nincsen ennyi menedékkérőre felkészülve” – mondta.

A debreceni táborban a nyitott részen 1500-an vannak, ami a befogadóképesség majdnem duplája. Terveznek nyitni új átmeneti befogadó állomást Kiskunhalason, de az még hetek kérdése. Pardavi kifejtette: a kormány nem gördít az elé akadályt, hogy továbbmenjenek a menekültek, „a továbbengedés politikáját folytatjuk”.

Németországra ez jelentős terhet ró, mert eleve sokan mennek oda, és ők a polgárháborús területről érkező szírekkel példamutató módon járnak el. Pardavi azt mondta: egyelőre nem világos, milyen következménye lehet, ha mások is követik a magyar kormány lépését, de arra kitért, hogy „ha mindenki sorra kezdi felmondani az uniós kötelezettségeit, akkor előbb-utóbb az Európai Bizottság is felfüggesztheti a pénzek kifizetését”.

A menekültek is perelhetik az államot

Egy európai uniós rendeletet csak abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a rendelkezés erre lehetőséget ad, a dublini egyezmény azonban ezt nem teszi lehetővé, idézi az MTI Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docenst, aki az M1 aktuálisnak nyilatkozott kedd este.

A Dublin III. rendelet pontosan felsorolja, miként reagálhat egy állam a szóban forgó helyzetre: jelezheti például a problémát, majd pedig kidolgozhat egy válságkezelési cselekvési tervet. A rendelet végrehajtásának, illetve az ezekből fakadó kötelezettségek felfüggesztésével nagyon óvatosnak kell lenni, mivel a lépés az unió bíróságának, vagy pedig az európai emberi jogi bíróságnak az ellenlépéseit is kiválthatja - mondta Gálik. A külpolitikai szakértő szerint ebben az esetben akár a menekültek is perelhetik az adott tagállamot.