Nem mondtuk fel a Dublin III.-at, csak nem értünk egyet vele

2015.06.24. 14:35 Módosítva: 2015.06.24. 15:11
Magyarország nem mondta fel a menekültek visszafogadásáról szóló uniós Dublin III. rendeletet, de nem ért egyet vele, ezért egyeztetést kezdeményez az Európai Unió intézményeivel, derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A kormány ezzel visszavett a keddi nyilatkozatokból. Azt állítjuk, hogy mindenben betartjuk az uniós szabályokat, egy ezzel járó kötelezettségünket, a menekültek befogadását azonban jelenleg mégsem teljesítjük. Trócsányi László az EU alelnökének azt írta: a dublini alapkövetelményeknek azzal eleget teszünk, hogy a hozzánk érkező menekülteket regisztráljuk és ellátjuk.

A magyar kormány sajnálattal értesült arról, hogy Ausztria jelentős számú "gazdasági bevándorlót" (sic!) akar visszaküldeni Magyarországra. A kormány azonban Ausztria és a többi uniós tagállam ilyen irányú kérésével nem ért egyet, olvasható az Orbán Viktor aláírásával megjelent kormányhatározatban.

A magyar kormány ezután is maradéktalanul be akarja tartani az Európai Unió jogszabályait, de a magyar határra érkező bevándorlók menekültügyi eljárásainak lefolytatása jelentős mértékű technikai problémát okoz. Ezen problémák elhárítása folyamatban van, olvasható a Magyar Közlönyben.

A kormányhatározat szövege szerint Magyarországnak súlyos problémát jelent, hogy azokat a bevándorlókat, akik csak Görögország területén léphettek be az Európai Unióba, mind Magyarországra akarják visszaküldeni, ezért Magyarország konzultációt kezdeményez az Európai Unió intézményeivel.

kep

Nem tudunk fogadni menekülteket

Az igazságügyi miniszternek ezért egyeztetést kell kezdeményzeni az Európai Bizottság alelnökével a Dublin III. alkalmazási problémáiról, a külügyminiszternek pedig az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével kell tárgyalnia a nyugat-balkáni problémák kezeléséről.

Trócsányi László igazságügyi miniszter már levelet is írt Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének. Ebben arról tájékoztatja az EU alelnökét, hogy Magyarország június 23-tól ideiglenes hatállyal nem tudja fogadni a Dublin III. rendelet szerint Magyarországra át- vagy visszaadni kívánt, nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjesztett harmadik országbeli vagy hontalan állampolgárokat.  Trócsányi ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós menekültpolitika, és azon belül is a Dublin III. rendelet rendelkezéseit, és ezt elvárjuk a többi tagállamtól is.

Trócsányi levele szerint idén június 22-ig 60 620 illegális migránst fogtak el Magyarország schengeni külső határain, ezen belül a magyar–szerb határszakaszon 60 089 embert. A Magyarországon 2015-ben beadott menedékkérelmek száma ugyancsak átlépte a hatvanezret. Ez az adat jelentősen felülmúlja az eddigieket, és semmi nem utal arra, hogy csökkenne a Magyarországra nehezedő nyomás.

A rendelkezésre álló befogadási kapacitások arra elegendők, hogy a dublini szabályokból fakadó alapkövetelményeknek (regisztrálás, ellátás) eleget tegyünk. Ezeknek a kötelezettségeinknek eleget is teszünk.

Felmondtuk? Felfüggesztettük? Nem!

Valószínűleg a Nyugat felé szánt üzenet volt, hogy a magyar kormány lépését egy Bécsben tartott háttérbeszélgetésen szellőztette meg Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi János, hazánk bécsi nagykövete. Kedden délután az osztrák Die Pressében jelent meg, hogy a magyar kormány felfüggeszti az EU-tagállamaiból visszaküldött menekültek befogadásáról szóló Dublin III. rendelet alkalmazását.

Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete akkor az Indexnek külön hangsúlyozta, hogy nem mondjuk fel az uniós rendeletet, csak ideiglenesen felfüggesztjük annak alkalmazását, mert Magyarország nem képes az Ausztriából vagy az EU más tagállamaiból hozzánk visszaküldött több ezer vagy több tízezer migránst befogadni.

A Belügyminisztérium kedden este kiadott közleményében is az szerepel, hogy átmenetileg felfüggesztjük a rendelkezés alkalmazását. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász az Indexnek azt mondta: az uniós szabály nem alkalmazása vegytiszta jogsértés lenne, aminek súlyos jogi és politikai következményei lennének, sőt az akár az unió szétszakadásához is vezethet.

Bekéretett nagykövetek

A magyar lépésre válaszul kedden bekérették a bécsi magyar nagykövetet az osztrák külügyminisztériumba. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter magyarázatot követelt a magyar kormánytól, és arra figyelmezettet: aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat. Ausztria ehhez a segítségét is felajánlotta Magyarországnak.

Szerdán Magyarország berlini nagykövetét is bekérette a német kormány a külügy- és a belügyminisztériumba is, jelentette a dpa német hírügynökség. Martin Schäfer, a német külügyminisztérium szóvivője az ügy kapcsán a magyar kormány "egyoldalú döntéséről" beszélt, amely "nyilvánvalóan ellentétben áll" az Európai Unió szokásos eljárásával. A Külgazdasági és Külügyminisztérium szerdán délben még azt közölte, hogy Czukor József berlini nagykövetet nem kérették be a német külügyminisztériumba, írja az MTI.

A szlovén külügyminisztérium közleményt adott ki az ügyben, eszerint Ljubljana álláspontja az, hogy a Dublin III rendelet az átfogó európai uniós menekültügyi szabályozások része, és megváltoztatásáról a tagországoknak közösen kell dönteniük. "Egyes országok egyoldalú döntései nem járulnak hozzá az égető migrációs probléma megfelelő kezeléséhez" - áll a közleményben, melyet az STA szlovén hírügynökség, majd az alapján az MTI ismertetett.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő már egy lépéssel előrébb járt szerdán: ő üdvözölte a mai magyar nyilatkozatot, vagyis azt, hogy nem függesztette fel Magyarország a dublini rendeletet. "Üdvözlöm, hogy Magyarország nyilatkozatát Görögországra összepontosította, ahol természetesen komoly jelzések vannak arról, hogy nem tartják be teljesen a schengeni határ működésének szabályait" - mondta az MTI szerint.

Az Európai Bizottság is azt közölte, hogy több EU-s tagállam arról értesítette őket, hogy Magyarország felfüggesztette a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a dublini rendelet alapján történő Magyarországra szállítását. Mivel a dublini rendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a fogadó állam felfüggeszti a transzfereket, a Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy haladéktalanul tisztázza, milyen természetű problémáról van szó, mennyire súlyos a helyzet, és közölje, milyen lépéseket tesz annak megoldására.

Robert Fico is megszólalt,  azt mondta az MTI által idézett cseh lapok szerint, hogy tiszteletben kell tartani Magyarországot és döntéseit a nagy nyomás miatt, amely a migránsok beáramlása miatt nehezedik rá. A pozsonyi parlament egyébként szerdán megszavazott egy, a menekültkvótás uniós jogszabálytervezetet elutasító határozatot.

Technikai türelmet kérünk

A kormány nagyon gyorsan finomította a dolgot. Szerdán Szijjártó Péter külügyminiszter már azt mondta: nem mondtunk fel semmilyen uniós jogszabályt, továbbra is betartjuk az EU előírásait. Tasnádi László rendészeti államtitkár szintén szerdán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén azt mondta: Magyarország továbbra is betartja a dublini rendeletet, ugyanakkor

technikai türelmet kér a további illegális bevándorlók visszavételére, hiszen azokat már képtelen ellátni.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a „felfüggesztés” valóban nem helyes kifejezés: jogilag erre nincs módja az országnak. „Egyoldalúan felmondta Magyarország a vállalt kötelezettségét, önkényesen úgy döntött, hogy nem alkalmazza a szabályokat” – fogalmazott. Hozzátette: a bejelentés időzítése sem véletlen, nyilvánvalóan a pénteki EU-csúcshoz igazították, melyen a menekültügyi javaslatokat is érinteni fogják. „Ez előtt lehet egy erős lépés” – mondta, kifejtve, hogy külföldi követségek és a média részéről is megélénkült az érdeklődés a magyar menekültügyi szervezetek felé.