István, Vajk
17 °C
22 °C

Itt az új sarc: az állam az adatigénylőkre terheli a költségeket

2015.06.26. 19:27

Módosítást nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter az információszabadságról szóló 2011-es törvényhez. A tervezet alapvetően változtatja meg a közérdekű adatigénylések rendszerét.

  • Megszűnik az anonim adatigénylés lehetősége.

Eddig bárki, bármilyen (pl. email-) címről beadhatott igénylést: mivel az információszabadság mindenkit megillető emberi jog, a közérdekű adat tulajdonosa mostanáig nem vizsgálta, hogy ki áll az igény mögött. Az anonimitásnak különösen a helyi közigazgatási ügyekben van jelentősége, amikor valaki nem szeretné felfedni a kilétét az önkormányzat előtt.

A tervezett módosítást ezért Majtényi László volt adatvédelmi ombudsman, az Eötvös Károly intézet elnöke nagyon súlyos visszalépésnek és jogkorlátozásnak nevezte, ami az adatigénylők jelentős részét visszatarthatja. (Majtényi nem volt gépközelben a törvényjavaslat megjelenéskor, azt az Index újságírója olvasta fel neki.)

  • A szerzői jogilag védett adatok esetében elég betekintést nyújtani.

Eddig a közérdekű adat megismerésének módját az igénylő határozhatta meg. A módosítás értelmében a szerzői jog által védett adatok esetében az adatigénylés a "megtekintés" biztosításával teljesíthető. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója szerint ez a változás összefügghet azzal, hogy a TASZ pár napja jogerősen is pert nyert a Századvég-csoport által a Miniszterelnökségnek készített, milliárdokba kerülő tanulmányok ügyében.

Sok ezer oldalnyi tanulmány puszta megtekintésével, átnézésével nem lehet maradéktalanul teljesíteni a közpénzráfordítás indokoltságának megállapításához fűződő közérdeket: ahhoz másolatra van szükség. Szabó szerint a jövőben a Századvéges tanulmányokhoz hasonló ügyekben az érintettek várhatóan erre a rendelkezésre hivatkoznak majd.

  • Az adatigénylőnek előre ki kell fizetnie az adatszolgáltatás költségeit.

Az igazságügyi miniszter tervezete szerint a másolás és a kézbesítés mellett az élőmunka-ráfordítás költségeit is az igénylőnek kell állnia. Ezt akkor kérheti az érintett állami szerv, ha az adatigénylés teljesítése elvonja az erőforrásait az egyéb feladataitól. Erről az igénylőt 15 napon belül kell értesíteni, akinek 15 napja van, hogy fizessen, és az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidő csak ekkor kezd ketyegni. Az állami óradíj mértékéről külön jogszabályt kell hozni.

A törvénytervezet indoklása nem tartalmaz a normaszövegen túlmutató szempontot. Mivel eddig nem sokat lehetett olvasni arról, hogy az állami szerveket miként lehetetleníti el az adatigénylések kielégítése, a munkaköltség-áthárítás vélhetően inkább az igénylők elijesztését célozza (a nagyobb dokumentumok másolási költségét eddig is az igénylővel fizettethették meg).

Szabó Máté szerint a közfeladatot ellátó állami szervek alapkötelességei közé tartozik a nyilvánosság tájékoztatása, ez az állam "objektív intézményvédelmi kötelezettségéből" fakad. Az adatszolgáltatásra fordított munkáért ezért abszurd pénzt kérni.

Majtényi László szerint mivel a tervezet nem határozza meg, hogy mi számít "aránytalan igénybevételnek" (ez áll a módosítás szövegében), előre megjósolható, hogy ha csak tehetik, az adattulajdonos állami szervek e mögé a lehetőség mögé bújnak majd. Szabó abban sem biztos, hogy egyáltalán megszületik majd az a kormányrendelet, ami meghatározza az államigazgatási, közigazgatási dolgozók rezsióradíját: az 1992-es adatvédelmi törvény is tartalmazott utalást egy ilyen jogszabályra, ám az soha nem készült el, és akkor annyit kérnek, amennyit gondolnak.