Lukács
7 °C
22 °C

Egyre többet tudunk Orbán kerítéséről

2013-09-01T120738Z 1254304035 GM1E98V17SN01 RTRMADP 3 SYRIA-CRIS
2015.06.26. 20:15
Június elején még fideszes vezetők sem tudták elképzelni, hogy szóba kerüljön egyáltalán egy kerítés felhúzása a szerb–magyar határon. Mostanra viszont már azt is eldöntötték, hogy hány magántulajdonos földjén fog húzódni a kerítés. Mikor épül? Mennyiből? Meddig lesz szükség rá? Összeszedtünk mindent, amit eddig tudunk a kerítésről.

Bő két héttel ezelőtt még arról beszéltek vezető fideszesek, hogy szó sincs arról, hogy szögesdrótot húznánk a szerb–magyar határon (Rogán Antal, június 9.). Múlt héten aztán kiderült, hogy a kormány mégiscsak kerítéssel akarja távol tartani az illegális bevándorlókat.

Találgatta is mindenki a pálfordulás okait, Lázár János azzal magyarázta, hogy egy hétvége alatt súlyosbodott ennyit a helyzet. Olyan elméletek is előkerültek, hogy a kormány ezzel csak az EU-s vezetőket vagy a szerbeket akarta lépéskényszerbe hozni, esetleg más országokat akart megelőzni egy fizikai határzár bejelentésével.

Ezen a héten világos kiderült: a kormány nem blöffölt, tényleg elkezdték előkészíteni a kerítés felhúzását. A kabinet annyira komolyan gondolja a dolgot, hogy még a jövő heti szerb–magyar kormányülést sem várta meg a részletek eldöntésével. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök már jelezte, hogy nem ért egyet a kerítéssel, de diplomáciai szempontból elegánsabb lett volna megvárni ezt az ülést a részletek kidolgozása és ismertetése előtt.

Pintér Sándor belügyminiszter egy hét alatt letette a kormány asztalára a jelentést, hogyan építhető fel 175 kilométeren ez a négyméteres kerítés. Több kérdést is feltettünk a Belügyminisztériumnak, de a tárca a tegnapi Kormányinfón elhangzottaknál többet nem kívánt közölni a tervekről. Összeszedtük, mit is tudunk eddig a kerítésről.

1. Hol épül a kerítés?

A 4 méter magas kerítés a 175 kilométeres szerb–magyar határon épül meg. A térképen látható, hogy a főként egyenes szakaszokból álló határ szinte teljesen sík terepen fut. A földek nagy része itt mezőgazdasági művelés alatt áll. Kevés természetes akadály van ezen a területen. Egy rövid szakaszon a Gyálai-Holt Tisza és a Tisza a természetes határ a két ország között. A kerítés megépítéséhez a határvonaltól tízméteres mélységben akarja igénybe venni a területet az állam. Ez összesen 5 hektárnyi területet jelent majd. Itt 1200 telek tulajdonosa az állam, 2300 föld pedig magántulajdonban van. Ezeket a földeket kisajátítják, és az állam kártérítést fizet a tulajdonosoknak a földhasználatért.

2. Mikor épül?

Lázár János a csütörtöki Kormányinfón elismerte, hogy azt még pontosan nem tudja megmondani, mikor kezdik el építeni a kerítést, és mikor épül fel teljesen. A mérési munkák azonban már javában zajlanak. A Délmagyar számolt be múlt héten arról, hogy elkezdték a geodéziai méréseket a magyar–szerb zöldhatáron. A röszkei Szántó Kovács János utca végében felállított mérőállomásról a határjeleket a lehető legpontosabban meghatározzák, illetve azt ellenőrzik, hogy a határkövek a helyükön vannak-e.

3. Mennyiből épül?

Miután pontosan nem tudni, milyen kerítés épül, a költségekről is csak nagyvonalú becslések vannak. Lázár János nemrég 20-25 milliárd forintra becsülte a költségeket. A kormány első lépésben már döntött 6,5 milliárd forint elkülönítéséről, ami az anyagbeszerzéséhez szükséges. Varga Mihálynak augusztus 1-jéig kell gondoskodnia a további költségek előteremtéséről. Ezt a pénzt a költségvetés általános tartalékából különítik el, amelynek 60 százaléka az év második felétől, azaz július 1-jétől használható fel. A költségekbe nemcsak az építést kell beleszámolni, hanem a 2300 magántulajdonú telek tulajdonosainak kártalanítását is.

4. Hogy fog kinézni a kerítés?

Egy ilyen kerítésnél két fontos szempont van:

  1. ne lehessen könnyen átvágni,
  2. ne lehessen könnyen átmászni rajta. 

Biztos, hogy ebben az esetben kerítés alatt nem a szomszéd veteményeskertjét elválasztó egyszerű dróthálóra kell gondolni, az ugyanis aligha tart vissza bárkit. A börtönökben úgynevezett expandált lemezből készült, nagyon erős kerítéseket alkalmaznak, amelyeket panelekből lehet megépíteni. Ezeknek néha olyan kicsik a rései, hogy még az ember ujjai sem férnek be közé, így nem is lehet belekapaszkodni a mászáshoz. Ez a kerítés azonban elég drága lenne.

Kerítés a bolgár-török és a török-szíriai határon.
Kerítés a bolgár-török és a török-szíriai határon.
Fotó: Achilleas Zavallis / AFP

Sokszor szó esett a NATO-kerítésről vagy NATO-drótról, ami a tekercsben futó szögesdrótot jelenti. Ennek megközelítése, átmászása és átvágása igencsak nehéz művelet. NATO-drótot általában a drótkerítések aljára és tetejére szoktak tenni, de a bolgár–török határon ilyen tekercsekből áll szinte az egész kerítés.

5. Ki építi?

Bár két, vasfüggönyépítésben igencsak járatos magyar cég is van, az eddigi nyilatkozatok alapján az állam maga akarja megoldani ezt a feladatot. A kerítést valószínűleg a honvédség és a rendőrség fogja telepíteni. A Blikk szerint a kerítés elkészítésében rabok is részt vehetnek. Ők nem a terepen dolgoznának, mert az őrzésük sokba kerülne, hanem az elemek hegesztésébe vonhatják be őket. A kormány munkacsoportot hoz létre, hogyan lehet megoldani a dolgot. Azt az Index is kíváncsian figyeli majd, melyik cégtől szerzik be a kerítéshez szükséges oszlopokat és dróthálót. 

6. Hogy ellenőrzik a kerítést?

A kerítés önmagában kevés a teljes határőrizethez. Egyes szakaszokon kamerákat is kell telepíteni, és ahogy eddig, ezután is alkalmazni kell az éjjel-nappali hőkamerás felügyeletet. A kerítés folyamatos készenlétet is igényel. Ha valahol átjutnak rajta, rövid időn belül oda kell érniük a határrendészeknek. Azt csak csendben jegyezzük meg, hogy a rendőrség a zöldhatáron kerítés nélkül is elfogta az illegális határátlépők 97 százalékát. 

7. Mi kell a felhúzásához?

A pénz mellett törvénymódosítások is szükségesek a kerítés építéséhez, fenntartásához és ellenőrzéséhez. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében nem nevezte meg pontosan, milyen jogszabályokra gondol. De a kormány felkérte a Fidesz- és a KDNP-frakciót, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy még a nyáron, újabb rendkívülis üléseken gyorsítva fogadhatják el ezeket a módosításokat.

8. Mi történik azzal, aki átmászik a kerítésen?

A kerítés magyar területen fog húzódni, vagyis az a menekült, aki a kerítés tövébe ér, már magyar földön lesz. Giró-Szász András kommunikációs államtitkár azt mondta: a menekülteket simán visszafordíthatják Szerbiába. Épp azért módosítja most a törvényt a parlament, hogy kimondja: Szerbia a menekültek számára biztonságos ország. Ha pedig egy migráns átmászik a kerítésen, vagy átvágja azt, esetleg alatta akar átkúszni, törvénysértést követ el, a magyar hatóságok így eljárást indíthatnak ellene tiltott határátlépés miatt. Ha a bolgár–török határon álló kerítéshez hasonló szerkezetet építünk szögesdróttekercsekből, akkor eleve nem lehet majd felmászni az építményre.

9. Nehezebb lesz beutazni Magyarországra?

A kormány azt ígéri, hogy újabb legális határátkelőket nyit a 175 kilométeres szerb–magyar határon. Aki nem biztonságos országból érkezik, az ezeken a pontokon is beléphet, és menedékjogot kérhet. Más kérdés, hogy ha például Észak-Irakból egy jazidi menekült eljut a magyar–szerb határig, annak a magyar kormány álláspontja szerint több biztonságos országon keresztül, így Törökországon, Görögországon, Macedónián, Szerbián át kellett jönnie, így a befogadása nem a mi feladatunk.

10. Meddig van szükség a kerítésre?

A kormány következetesen ideiglenes kerítésről beszél, amelynek célja az éppen most felfutó menekültáradat megakadályozása. Trócsányi László igazságügyi miniszter hétfőn a parlamenti meghallgatásán azt mondta: belátható időn belül megszűnhet a kerítés. Trócsányi szerint „most néhány hónapról van szó, amit meg kell oldani”, de ha nem lesz rá indok, a kerítést értelmetlen lesz fenntartani. Ehhez képest elég nagy ráfordításnak tűnik a rendszer telepítésének 20-25 milliárd forintos költsége.