Kúria: Nem lehet népszavazás a politikusok családtagjainak vagyonnyilatkozatáról

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) több határozatát megváltoztatta, így a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról lehet népszavazás, a hozzátartozók vagyonnyilatkozatáról viszont nem. A június 30-i döntések indoklással együtt a pénteki Magyar Közlönyben jelentek meg.

Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személyekkel közös háztartásban élő hozzátartozók vagyonnyilatkozata is nyilvános legyen?

Az NVB úgy találta, hogy a kérdés megfelel az Alaptörvényben, és a népszavazási törvényben szereplő követelményeknek.

A Kúria szerint viszont helytálló az az érv, hogy amíg az országgyűlési képviselők a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát előíró szabályok ismeretében maguk döntenek úgy, hogy ennek tudatában is indulnak választáson, addig a hozzátartozók erről nem dönthetnek. Ugyanez áll azokkal a közjogi tisztségeket vállalókkal is, akiknek nyilvánosságra kell hozniuk a vagyonnyilatkozatukat. A Kúria úgy ítélte meg, hogy ebben az esetben alapjog korlátozás merülne fel a hozzátartozók esetében, ezért megtagadta a kérdés hitelesítését.

Két másik kérdés esetében viszont engedélyezte, hogy népszavazást tartsanak.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjjogszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1.-től a férfiak számára is tegye lehetővé Magyarországon a nők számárabiztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét?

Az NVB érve az elutasításra az volt, hogy költségvetést érintő kérdésről nem lehet népszavazást tartani, de felhozták azt is, hogy szerintük a kérdés nem is egyértelmű, mert a szavazók nincsenek tisztában a következményekkel.

A Kúria szerint viszont önmagában az a tény, hogy egy adott kérdésnek pénzügyi-költségvetési vonzata van, nem jelenti azt, hogy ne lehetne róla népszavazást tartani. Ez a kérdés pedig "csak távoli, közvetett összefüggést mutat a költségvetési törvénnyel", állapították meg. A Kúria szerint az egyértelműséggel sincs gond. "A Kúria hatáskörébe nem tartozik a kérdés célszerűségi, okszerűségi, avagy gazdaságossági jellegű minősítése" - írták az indoklásban.

Egyetért-e Ön azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam?

Az NVB azzal az indoklással tagadta meg a kérdés hitelesítését, hogy alkotmánybírósági határozatok alapján a kérdésben az Alaptörvény szerint nem tartható országos népszavazás, mert az a költségvetést érintené.

A Kúria viszont úgy találta, hogy ez a kérdés nem érintené közvetlenül a központi költségvetésről szóló törvényt. Ennél a kérdésnél is azt írták, hogy a költségvetésről szóló törvény fogalmába nem tartozik bele minden olyan törvény, aminek pénzügyi-költségvetési vonzata is van. Szerintük egy eredményes népszavazás esetén is több megoldás közül választhatnának a képviselők. Mint írták, a kérdés a rászorultakról való gondoskodásról szól, az állam pedig „nincs elzárva attól, hogy a jogosultságot a valós rászorultsághoz igazítsa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körének újradefiniálásával."

A civilek először 19 kérdést nyújtottak be  márciusban , amelyből végül hármat engedett át a Nemzeti Választási Bizottság. Áprilisban aztán újabb 9 kérdést adtak be.  Gulyás Balázs, a netadós tüntetések szervezője elmondta, hogy megfellebbezik az elutasított kérdéseket.