Fél év múlva áll majd a kerítés

Nem egészben, hanem szakaszosan épül majd meg a szerb–magyar határra tervezett kerítés – árulta el Szijjártó Péter az Indexnek. A külgazdasági és külügyminisztert a Kishegyesen tartott Vajdasági Szabadegyetemen csíptük el csütörtökön, egy nappal azután, hogy Aleksandar Vučić szerb kormányfő Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral, egyebek mellett éppen a kerítésről.

A legkritikusabb pontokon lesz először kerítés 

Korábban úgy értesültünk, hogy a kerítést (amit a kormányzat „ideiglenes biztonsági határzárként” szokott emlegetni) legalább másfél évig tart majd felépíteni, de ez Szijjártó szerint „erős túlzás”, szavaiból pedig az derült ki, hogy fél éven belül a leginkább kritikusnak tartott határszakaszokon már egészen biztosan áll majd az építmény. 

Márpedig ha így építik majd meg a határzárat, akkor ebből az következik, hogy leghamarabb Ásotthalom és Szeged környékén épülhetnek meg ezek a kerítésszakaszok, a legtöbb migránst ugyanis ott fogják el a rendőrök. 

A helyzet azért is pikáns, mert miközben magyar oldalon egy jó ideje intenzíven razziáznak a rendőrök (a polgárőrökkel közösen), addig Szerbiában azt tapasztaltuk, hogy a hatóságokat különösebben nem izgatja, ha az országon átvonuló menekültek a magyar zöldhatár felé veszik az irányt.  

A szerbek ugyanis tudják, a menekültek Nyugat-Európába mennek, és ha rendesen „lepapírozzák”, azaz regisztrálják őket, azzal csak maguknak okoznak problémát, hiszen így Nyugatról később visszadobhatják őket. Így fordulhat elő, hogy a határ menti szerb városokban a taxisok üzemszerűen szállíthatják a menekülteket azokra a helyekre, ahonnan a zöldhatárra mennek, sőt, olyan esetekről is hallani, amikor mindehhez még asszisztálnak is a szerb rendőrök. Amikor ezt említettük Szijjártónak, a miniszter arról kezdett el beszélni, hogy együtt fognak működni a szerbekkel, és segítik majd őket abban, hogy hozzájuk is a lehető legkevesebb illegális migráns jusson be, amúgy pedig azt hiszi el, amit Belgrád mond neki.

A magyar oldalon elfogott migránsokat a rendőrség regisztrálja, miközben Budapest attól tart, hogy később ugyanezeket az embereket Ausztria és Németország visszadobja majd hozzánk. Szijjártó és mások szavaiból is kiderül, a kerítésről pontosan tudják, hogy az csak látszatmegoldás, hiszen a migrációt nem szünteti meg, a menekültek legfeljebb egy másik útvonalon jönnek majd be. De ha ez nem a szerb vagy a román határ lesz, akkor azt Budapest már sikerként könyvelheti majd el.

Az európai kormányok tehát abban érdekeltek, hogy lehetőleg ne az ő, hanem más országok vezetőinek a feje főjön az illegális migráció miatt. A kerítéssel a magyarok a szerbekhez dobják vissza a labdát, de azzal, hogy segítséget ajánlottak fel nekik a macedón határszakasz védelmére, abban érdekeltek, hogy a szerbek is kevesebbet szívjanak a menekültek miatt.

Emberileg megérti a szerbeket

Szijjártó azt mondta az Indexnek, hogy „emberileg megérti” a szerbeket, amiért nem annyira akarták a kerítést, de szerinte végül a magyar fél meg tudta őket győzni arról, hogy nem nekik akarnak ezzel ártani. Valóban sikerült meggyőzni őket, hiszen amikor Szijjártóék először beszéltek a kerítésről, a szerb kormányfőt sokkolta a hír, sőt, Auschwitzot emlegette, de most már sokkal konstruktívabban áll hozzá a kérdéshez.

A vajdasági fiataloknak Szijjártó lényegében megismételte azt a sokat szajkózott kormányzati álláspontot, miszerint a „gazdasági bevándorlót” és a politikai menekültet meg kell tudni különböztetni egymástól. És arról is beszélt, hogy aki szépen „elbattyog” a magyar határra, és legálisan lépi át azt, annak semmi gondja nem lesz a belépéssel, ám az már nem járja, hogy valaki illegálisan, a zöldhatáron keresztül jöjjön be az országba. Merthogy az törvénysértő.

Aztán lehet menni, jó napot!

Igen ám, de mi lesz azokkal, akik valóban az „életükért futnak” (ahogy Szijjártó fogalmazott), de a zöldhatáron, illegálisan tudják csak átlépni a határt? – kérdeztük Szijjártótól. A miniszter szerint ezek az emberek maradhatnának Magyarországon, mert megkapnák a menekültstátuszt, feltéve, ha kivárják, hogy elbírálják a menedékkérelmüket, és nem lépnek le közben Nyugat-Európába.

Szijjártó szavaiból az derül ki, hogy szerinte a migránsok döntő többsége nem politikai menekült, és visszaél ennek az intézményével, mégpedig a politikai menekültek rovására. 

És ha már ezt gondolja Szijjártó, akkor megkérdeztük azt is, nem tartja-e cinikusnak párttársa, Kósa Lajos nyilatkozatait. Kósa egyebek mellett azt fejtegette, hogy ha egy menekültnek van egymillió forintja, akkor akár repülőre is ülhetne ahelyett, hogy embercsempészeknek adja a pénzt. Szijjártó az Indexnek azt mondta, nem szívesen kommentálja Kósa nyilatkozatait, aztán arról beszélt, hogy különbséget kell tenni „gazdasági bevándorló” és politikai menekült között.

Ha kíváncsi, hogy mit mondott a menekültügyben Szijjártó Kishegyesen, itt meghallgathatja: