Szijjártó már a határainkon kívül kiszűrné a megélhetési bevándorlókat
További Belföld cikkek
- Deutsch Tamás: Hátszélben is, már kilométerekről megérezzük a szagát
- Hann Endre: A közvélemény-kutatói szakma felbolydult, sok mindent nem hoznak nyilvánosságra
- Szlávik János: Egészen biztosan lesz még világjárvány
- Magyar Péter: Jó eséllyel behúzhatná a főpolgármesteri posztot a Tisza Párt
- Így változik a közlekedés Budapesten Magyar Péter tüntetése miatt péntek délután
Szijjártó Péter közlése szerint Magyarország ősszel nemzetközi migrációs konferenciát szervez, ahová az uniós tagországok képviselői mellett hét olyan unión kívüli ország kap meghívást, amelyen a Magyarországra érkező menedékkérők áthaladnak.
Szijjártó szeretne megállapodni Albániával, Koszovóval, Szerbiával, Montenegróval, Macedóniával, Bosznia-Hercegovával és Törökországgal arról, hogy fogadjnak be olyan uniós állomásokat, amelyek már ezen országok területén kiszűrnék azokat, akik jogosultak menekülstátuszra. A külügyminiszter szerint ezzel jelentősen csökkenteni lehetne a Magyarországra nehezedő migrációs nyomást, írja az MTI.
Eközben Tuzson Bence, a Fidesz szóvivője bejelentette, hogy pártja azt szeretné, ha az illegális bevándorlás elleni fellépés érdekében elfogadott törvénymódosítást mielőbb kihirdetnék, hogy a hatóságok minél gyorsabban felkészülhessenek a jogszabály alkalmazására. Mint mondta, Kövér László házelnök megküldte a jogszabályt a Sándor-palotába, így az elfogadott törvény már Áder János államfő előtt van.
Ahogy azt hétfőn megírtuk, a parlament a Fidesz, a KNDP és a Jobbik képviselőinek igen szavazatával elfogadta Pintér Sándor javaslatát a magyar–szerb kerítés jogi alapjának megteremtéséről, a szerb határ menti ingatlantulajdonosok kártalanításáról, a menekültügyi eljárások felgyorsításáról és a menedékkérők közmunkára fogásáról.
Az Amnesty International menekültügyi ajánlásokat tett a kormánynak keddi jelentésében, melyben azt írja, hogy egyéni elbíráláson alapuló, tisztességes és hatékony menekültügyi eljárást, a menekültkérelem benyújtásának és a kiutasítás elleni fellebbezésnek a lehetőségét, a bántalmazás elleni védelmet kér, és azt, hogy csak akkor vegyék őrizetbe a jogellenesen Magyarországra érkezőket, ha feltétlenül szükséges.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a hétfőn elfogadott törvénymódosítások következtében az augusztus elejétől, közepétől érkezők nem kapnak majd érdemi választ menekültügyi kérelmükre, hanem egyszerűen elfogadhatatlannak minősítik a beadványt, a kérelmezőt pedig visszaküldik Szerbiába. Márpedig - jegyezte meg - a nyilvánosságra kerülő"szomorú történetek azt mutatják, se Szerbia, se Macedónia, se Görögország nem tekinthető biztonságos harmadik államnak, mivel menekültügyi ellátórendszerük elégtelen, nem biztosít emberhez méltó elbánást.
Mint mondta: a rövid, csak bürokratikusként jellemezhető eljárás végén aránytalanul rövid, háromnapos a jogorvoslati határidő, ez pedig szinte kizárja, hogy érdemi beadvány születhessen, az pedig, hogy erről a bíróságnak nyolc napon belül kell döntenie, azt valószínűsíti, hogy a döntés a menedékkérő meghallgatása nélkül születik majd meg.