Salamon
7 °C
14 °C

Még mindig folyik a szerencsétlenkedés KGBéla ügyében

2015.07.14. 16:21

Zárt ülésen hallgatta meg kedd délelőtt az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága Polt Péter legfőbb ügyészt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében.

Aki arra számított, hogy bármi újdonság is kiderül, az csalódott. A zárt ülés résztvevői nem mondhatták el ugyanis, hogy Poltot miről kérdezték és mit mondott. 

A meghallgatás után Polt beszélt az újságírókkal, elmondta:

  • Kovács Béla ügyében olyan információk is vannak, amikről még a zárt ülésen sem beszélhetett. 
  • A vádhatóság azért halad lassan, mert még egy csomó információra lenne szüksége, de ezeket csak akkor szerezhetnék meg, ha Kovács mentelmi jogát felfüggesztenék.
  • Utóbbi információk nélkül nem eldönthető, hogy lehet-e megalapozottan vádat emelni és ítéletet hozni az ügyben.

Azzal Polt is tisztában van, hogy árt az ügynek, amiért így elhúzódik:

Minden elvesztegetett nap elvesz valamit abból a lehetőségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni

- mondta a legfőbb ügyész.

A Jobbik EP-képviselője, Balczó Zoltán is megszólalt. Ő részt vett az ülésen, hallotta, mi hangzott el, de nem beszélhet erről. Pedig örömmel megtenné, mert szerinte fontos volna.  

Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság egyetlen magyar tagja azt mondta, hogy az ügy jelentéstevője várhatóan őszre készíti el jelentését Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről, amelyet majd megvitat a bizottság, végül pedig javaslatot tesz az EP teljes plénumának, hogy indokolt-e Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése.

Tehát még egy jó ideig az történik, ami eddig történt a kémügyben. Semmi.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője és alelnöke szintén meghallgatta Polt Pétert a bizottságban. Szerinte abban alakult ki egyetértés, hogy sokkal korábban meg kellett volna hallgatni a magyar főügyészt. Niedermüller szerint nem használ az ügy tisztázásának, hogy ilyen későn hallgatták meg Polt Péter.

A legfőbb ügyész az én megítélésem szerint gyenge, bizonytalan és sajnos azt kell mondanom, hogy össze-vissza válaszokat adott

- így jellemezte Poltot.

A DK-s politikus szerint Polt azzal érvelt, hogy azért kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy megindulhasson a tényleges nyomozás, a vádat bizonyítani lehessen, Kovácsot meg lehessen hallgatni gyanúsítottként. De a többi kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert titkosak, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján joggal lehetne gyanúsítottnak tekinteni Kovács Bélát, amit viszont a mentelmi jog akadályoz.

Ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó. A legfőbb ügyész szerintem nem tudta meggyőzni a bizottságot a saját álláspontjáról

- mondta Niedermüller Péter, s egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Polt Péternek hosszasan bizonygatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás független.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi  Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap  sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük. Kovács és felesége előéletének az Index járt utána