Bertalan
10 °C
28 °C

Dübörög az új infótörvény: 7,7 milliót kell fizetni a földpályázatok közérdekű adataiért

2015.07.19. 12:49 Módosítva: 2015-07-19 15:50:26

Pár hete fogadta el a parlament azt az információszabadságot súlyosan korlátozó törvényt, mely többek között megszűntette a közérdekű adatigénylések ingyenességét. Hogy miféle botrányok és visszaélések, valamint kínos titkok derültek eddig ki az adatigényléseknek köszönhetően, azt itt gyűjtöttük össze. Talán nem véletlen, hogy Áder János szépen-csendben egy szombati napon írta alá a törvényt, hiába kérték a civilek, ne tegye. 

És közben már meg is van a módosítás első eredménye: az LMP-s Sallai Róbert Benedeknek 

a Nemzeti Földalap csak akkor hajlandó kiadni az állami termőföldpályázatok eredményével kapcsolatban kért adatokat, ha fizetnek nekik majd' 8 millió forintot.

Mi változott?

  • Megszűnt az anonim adatigénylés lehetősége. Eddig bárki, bármilyen email-címről beadhatott kérdéseket, és mostanáig nem kellett attól tartania senkinek, hogy a kérdezősködésből baja lehet.
  • Az adatigénylőnek előre kell fizetnie, és nemcsak az adatszolgáltatás technikai költségeit (pl. másolásnál a papír árát) fizettethetik meg vele, mint eddig, hanem az élőmunka-ráfordítás költségeit is. Egyelőre nem tudni, mennyi lesz az állami óradíj.
  • A szerzői jogilag védett adatok, dokumentumok esetében nem lesz mód másolásra, csak betekintésre. Ez nagyon meg fogja nehezíteni például azt, hogy sok pénzért vásárolt hosszas tanulmányokról el lehessen dönteni, megérték-e a rájuk fordított közpénzt.

Sallai Róbert Benedek a vasárnapi sajtótájékoztatóján az MTI szerint arról beszélt, hogy közérdekű adatokat politikai motivációval saját célra használnak a földpályázatok ügyében, miközben a magyar társadalom elől dugdossák azokat.

Ő például hiába kért ki adatokat a Nemzeti Földalaptól, azt a választ kapta, hogy igényét az új információs törvény alapján nettó 7,77 millió forintért tudják kielégíteni. 

Sallai szerint ezért a pénzért ráadásul egy "használhatatlan adathalmazhoz" jutnának, hiszen a bírálati jegyzőkönyveket nem kapnák meg, a pályázatok személyes adatait pedig kitakarnák, vagyis pont a lényeg nem látszódna.

Sallaiék ezért arra készülnek, hogy szűkítik adatigényüket a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőinek és a kormány tagjainak pályázataira, hátha ennek a költségeit ki tudják fizetni, illetve adatvédelmi polgári perben kívánják "behajtani" ezeket az információkat.