Több pont kellett a miskolci és pécsi jogi karra, mint az ELTE-re

Este nyolckor kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. A most megjelent ponthatárokból az látszik, hogy a Corvinus népszerű szakjaira csak magas pontszámmal lehetett bekerülni – szinte mindenhol 460 vagy ennél több kellett a bejutáshoz. 

Az általános orvosi szakok közül idén is a Semmelweis Egyetemre kellett a legtöbb pont: 435. Szegeden 413, Debrecenben 406, Pécsen 403 a határ. A Semmelweis Egyetemen a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek: a fogorvosi karra 429, a gyógyszerészre 385 pont kellett. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén a legmagasabb ponthatár 492 volt, amit az angol nyelv és kultúra–német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra kellett elérni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez, közölte az egyetem.

A jogi karokra az ELTE-n, a Pázmányon, Debrecenben és Szegeden 460 pont kellett, a Miskolci Egyetemre viszont 462, a Széchenyi Egyetem jogi karára 464, a Pécsi Tudományegyetem jogászképzésére pedig 472 ponttal lehetett csak bejutni. A magasabb pontszámokat az okozhatja, hogy utóbbi helyeken kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg.

Mindez nem jelenti azt, hogy ez ELTE jogi karára bekerült hallgatók átlagpontszáma alacsonyabb lenne a vidéki egyetemekre bekerületekénél. „Az ELTE-re felvett ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 470 pont, ami azt jelenti, hogy van, akit 460 ponttal, és van, akit közel 500 ponttal vettünk fel. Az, hogy a vidéki jogi karokon 472 ponttal vettek fel ösztöndíjas hallgatót, azt jelenti, hogy 472 ponttal azt a helyet jelölte meg első helyen. Ez nem jelenti azt hogy nálunk nincs 472 pontos jelentkező, vagy ennél magasabb pont" – tájékoztatta az Indexet Nagy Marianna, az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese.

Táblázatunkban azt látja, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból mennyit kellett elérni az egyes szakokon a bekerüléshez. A táblázat minden esetben a tandíjmentes, nappali, alap- vagy osztatlan képzések ponthatárait tartalmazza. A számok azt mutatják, hogy ezeken a szakokon a ponthatárok 2014-hez képest nem emelkedtek jelentősen. 

Népszerű szakok ponthatárai 2015-ben (alap-/osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
Intézmény	Szak	Ponthatár 2014	Ponthatár 2015
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás	463	460
Budapesti Corvinus Egyetem	alkalmazott közgazdaságtan	465	466
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven)	460	460
Budapesti Corvinus Egyetem	gazdaságelemzés	465	465
Budapesti Corvinus Egyetem	nemzetközi tanulmányok	465	465
Budapesti Corvinus Egyetem	politológia	422	421
Budapesti Corvinus Egyetem	kommunikáció és médiatudomány	455	456
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	mechatronikai mérnöki	452	456
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	mérnökinformatikus	370	375
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem	gépészmérnöki	392	383
Budapesti Gazdasági Főiskola	turizmus-vendéglátás	428	428
Budapesti Gazdasági Főiskola	nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven)	460	460
Eötvös Loránd Tudományegyetem	nemzetközi tanulmányok	465	466
Eötvös Loránd Tudományegyetem	pszichológia	439	445
Eötvös Loránd Tudományegyetem	programtervező informatikus	311	335
Eötvös Loránd Tudományegyetem	kommunikáció és médiatudomány	455	455
Eötvös Loránd Tudományegyetem	jogász	464	460
Pázmány Péter Katolikus Egyetem	jogász	464	460
Semmelweis Egyetem	általános orvos	432	435
Debreceni Egyetem	általános orvos	407	409
Pécsi Tudományegyetem	általános orvos	401	403
Szegedi Tudományegyetem	általános orvos	407	413
Eötvös Loránd Tudományegyetem	óvodapedagógus	304	308

41 szakon központi ponthatár van

Idén már összesen 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, az csak fizetős képzésre kerülhet be. A szabályozás célja, hogy egyes népszerű szakokon az állami ösztöndíjasok létszámának korlátozásával fogják vissza a költségvetési kiadásokat (aki nagyon be akar ide jutni, az tehát fizessen érte). Az állam a másik oldalon a számára fontos képzéseknél magasabb keretszámokat finanszíroz, így például több tandíjmentes hely van a tanárképzésben, a természettudományos, műszaki, egészségtudományi és agrárképzéseken. 

Ezen a 41 szakon az igazán népszerű egyetemek népszerű képzésein végül jóval magasabb is lehet a ponthatár, ha a jelentkezők jó felvételi eredményeket érnek el, vagy alacsony a keretszám. Ezt az idei számok is igazolják.

• Az orvosi karokon például 380 volt az előre kitűzött központi ponthatár. Ehhez képest mind a négy karon 400-nál több ponttal lehetett csak bejutni.
• Az ELTE pszichológia szakára a meghirdetett 420 pont helyett 445, szociológia szakára 300 pont helyett 390 pont kellett.
• Az anglisztika szakokon a központilag kitűzött ponthatár 310 volt, ehhez képest mindegyik egyetemre ennél jóval magasabb pontszámmal lehetett csak bekerülni: az ELTE-re például 421 ponttal.
• Bár a turizmus-vendéglátás szakon a Corvinus Egyetem nem emelhette az állami ösztöndíjas helyek számát, most is sokan próbáltak oda bejutni. Ezen a szakon a központilag meghatározott limit 428 volt, de a Corvinuson ehhez 439 pont kellett, az egri Eszterházy Károly Főiskolán pedig 450.
• A politológia szakokon alacsony, 300 pontos határt húztak meg a tandíjmentes helyekhez. Pécsen 318 pont kellett, az ELTE-n 406, de a Corvinusra 421 pontra volt szükség a bejutáshoz.
• Az építészmérnöki szakon az a ritkább eset is előfordult, hogy kevesebb ponttal be lehetett jutni valahova a központi ponthatárnál. Ezen a szakon 330-nál húzták meg a limitet, de a Debreceni Egyetem Műszaki Karára már 284 ponttal is felvettek hallgatókat. Ilyen akkor fordulhat elő, ha a keretszámot csak így tudják feltölteni. A Műegyetem építészmérnöki szakára 356 pont kellett. 

Matematika!

A hivatalos ponthatárok először a Felvi.hu-n váltak elérhetővé. Ezzel egy időben megjelentek a pontszámok az okostelefonos appokon, akik pedig regisztráltak, sms-ben is értesítést kapnak az eredményükről.

A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely van a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre, és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre. A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Ahol sok helyet hirdettek meg, vagy amelyik képzés nem olyan népszerű, oda gyakran alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni. Jellemző azért, hogy azokon a szakokon, ahol sokszoros a túljelentkezés, nagy a verseny, ott magasabbak lehet a bekerülési korlát. 

Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE 11 féléves, osztatlan tanárképzésén, a matek–spanyol szakon volt, ahova 478 pont kellett, erre a szakra azonban mindössze egyetlen embert vettek fel. Magas volt még a ponthatár a  Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-állampolgári ismeretek-latin tanári szakjára (476) és a  Corvinus önköltséges  kereskedelem és marketing képzésére (470).   

A legtöbben gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek

Tavalyhoz képest az egyetemre készülők száma néhány százzal csökkent: 105 616-an jelentkeztek a felsőoktatásba. A csökkenés 2013-ban volt látványos, amikor jelentősen csökkenteni akarták a tandíjmentes helyek számát. Akkor 100 ezer alá esett ez a szám. Az egyetemeknek ezzel együtt számolniuk kell azzal, hogy a 2000-es években jellemző 140-150 ezres jelentkezési számok már nem térnek vissza, azaz drasztikusan csökken a hallgatók száma. 2014-ben az alap- és osztatlan képzésen tanulók 38 százaléka fizetett tandíjat.

Az idei jelentkezők közül 68 597-en első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen.

A legtöbben műszaki képzésre adták be a jelentkezési lapjukat: ide jelentkezett a diákok 16 százaléka. A gazdaságtudományi képzésre a felvételizők 15 százaléka, a pedagógusképzésre 12 százaléka szeretne bejutni.

Ha a legnépszerűbb szakokat az összes oda jelentkező száma alapján nézzük, akkor az első három helyen a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus képzés áll. 

A 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan szak
Szak	Összes jelentkező	Elsőhelyes jelentkező
gazdálkodási és menedzsment	6837	3136
gépészmérnöki	5520	3051
mérnökinformatikus	5152	2911
kereskedelem és marketing	5082	2001
turizmus-vendéglátás	4961	2560
ápolás és betegellátás	4594	2834
óvodapedagógus	4568	3084
osztatlan tanári képzés	3963	2263
pszichológia	3762	2594
műszaki menedzser	3723	1465
gazdaságinformatikus	3708	1607
jogász	3665	2886
pénzügy és számvitel	3290	1889
programtervező informatikus	3183	1652
tanító	3157	1663

A szakokat az alapján is rangsorolni szokták, melyikre adják be legtöbben első helyen a jelentkezésüket (mindenki legalább három helyre jelentkezhet). Az első helyes jelentkezés valódi elhatározást jelent, a diákok erre a szakra szeretnének leginkább bejutni. Ez alapján is a gazdálkodás és menedzsment szak az első, de a második helyre itt az óvodapedagógus képzés jött fel, a harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következnek.

Idén is a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre szeretnének bejutni, de ez nem véletlen, mert ezek az egyetem hirdették meg a legtöbb szakot és helyet. 

Azt, hogy kit hova vettek fel, a diákok az e-felvételi rendszeren belül letölthető besorolási döntésből tudhatják meg. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben is értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-ig. Akiket felettek, azokat az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Ezek az értesítések tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat.

Akit sehova nem vettek fel, az a pótfelvételi eljárásban jelentkezhet újra még augusztusban. Ebben az eljárásban azokat a helyeket hirdetik meg, amelyeken még vannak szabad helyek.