Nándor
7 °C
23 °C

Több pont kellett a miskolci és pécsi jogi karra, mint az ELTE-re

2015.07.23. 19:59 Módosítva: 2015-07-23 22:11:52
Este nyolckor kihirdették a 2015-ös felvételi ponthatárokat. A Corvinus népszerű szakjain 460 pont kellett az 500-ból. Az orvosi karok közül a SOTE-ra kellett a legtöbb pont, 435, Szegedre 413 ponttal lehet bejutni. Több egyetemen jóval több pontot kellett elérni a bejutáshoz azon a 41 szakon, amin előzetesen meghirdettek központi ponthatárt. A jogászképzésre Miskolcon, Győrben és Pécsen magasabb volt a ponthatár, mint az ELTE-n. Idén is a legtöbben gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek, de most népszerű az óvópedagógus képzés is, amire az ELTE-re 308 ponttal be lehet jutni.

Este nyolckor kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. A most megjelent ponthatárokból az látszik, hogy a Corvinus népszerű szakjaira csak magas pontszámmal lehetett bekerülni – szinte mindenhol 460 vagy ennél több kellett a bejutáshoz. 

Az általános orvosi szakok közül idén is a Semmelweis Egyetemre kellett a legtöbb pont: 435. Szegeden 413, Debrecenben 406, Pécsen 403 a határ. A Semmelweis Egyetemen a fogorvos- és a gyógyszerészképzés ponthatárai is emelkedtek: a fogorvosi karra 429, a gyógyszerészre 385 pont kellett. 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen idén a legmagasabb ponthatár 492 volt, amit az angol nyelv és kultúra–német és nemzetiségi német nyelv és kultúra osztatlan tanári szakra kellett elérni. 14 szakon volt szükség 450-nél több pontra a sikeres felvételihez, közölte az egyetem.

A jogi karokra az ELTE-n, a Pázmányon, Debrecenben és Szegeden 460 pont kellett, a Miskolci Egyetemre viszont 462, a Széchenyi Egyetem jogi karára 464, a Pécsi Tudományegyetem jogászképzésére pedig 472 ponttal lehetett csak bejutni. A magasabb pontszámokat az okozhatja, hogy utóbbi helyeken kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg.

Mindez nem jelenti azt, hogy ez ELTE jogi karára bekerült hallgatók átlagpontszáma alacsonyabb lenne a vidéki egyetemekre bekerületekénél. „Az ELTE-re felvett ösztöndíjas hallgatók átlagpontszáma 470 pont, ami azt jelenti, hogy van, akit 460 ponttal, és van, akit közel 500 ponttal vettünk fel. Az, hogy a vidéki jogi karokon 472 ponttal vettek fel ösztöndíjas hallgatót, azt jelenti, hogy 472 ponttal azt a helyet jelölte meg első helyen. Ez nem jelenti azt hogy nálunk nincs 472 pontos jelentkező, vagy ennél magasabb pont" – tájékoztatta az Indexet Nagy Marianna, az ELTE jogi karának oktatási dékánhelyettese.

Táblázatunkban azt látja, hogy a maximálisan megszerezhető 500 pontból mennyit kellett elérni az egyes szakokon a bekerüléshez. A táblázat minden esetben a tandíjmentes, nappali, alap- vagy osztatlan képzések ponthatárait tartalmazza. A számok azt mutatják, hogy ezeken a szakokon a ponthatárok 2014-hez képest nem emelkedtek jelentősen. 

Népszerű szakok ponthatárai 2015-ben (alap-/osztatlan képzés, nappali, állami ösztöndíjas)
Intézmény Szak Ponthatár 2014 Ponthatár 2015
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 463 460
Budapesti Corvinus Egyetem alkalmazott közgazdaságtan 465 466  
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) 460 460
Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságelemzés 465 465
Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok 465 465
Budapesti Corvinus Egyetem politológia 422 421
Budapesti Corvinus Egyetem kommunikáció és médiatudomány 455 456
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki 452 456
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökinformatikus 370 375
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki 392 383
Budapesti Gazdasági Főiskola turizmus-vendéglátás 428 428
Budapesti Gazdasági Főiskola nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) 460 460  
Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 465 466
Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia 439 445
Eötvös Loránd Tudományegyetem programtervező informatikus 311 335
Eötvös Loránd Tudományegyetem kommunikáció és médiatudomány 455 455
Eötvös Loránd Tudományegyetem jogász 464 460
Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogász 464 460
Semmelweis Egyetem általános orvos 432 435
Debreceni Egyetem általános orvos 407 409 
Pécsi Tudományegyetem általános orvos 401 403  
Szegedi Tudományegyetem általános orvos 407 413
Eötvös Loránd Tudományegyetem óvodapedagógus 304 308

41 szakon központi ponthatár van

Idén már összesen 41 szakon határoztak meg előre központi ponthatárt. Aki ezt nem éri el, az csak fizetős képzésre kerülhet be. A szabályozás célja, hogy egyes népszerű szakokon az állami ösztöndíjasok létszámának korlátozásával fogják vissza a költségvetési kiadásokat (aki nagyon be akar ide jutni, az tehát fizessen érte). Az állam a másik oldalon a számára fontos képzéseknél magasabb keretszámokat finanszíroz, így például több tandíjmentes hely van a tanárképzésben, a természettudományos, műszaki, egészségtudományi és agrárképzéseken. 

Ezen a 41 szakon az igazán népszerű egyetemek népszerű képzésein végül jóval magasabb is lehet a ponthatár, ha a jelentkezők jó felvételi eredményeket érnek el, vagy alacsony a keretszám. Ezt az idei számok is igazolják.

  • Az orvosi karokon például 380 volt az előre kitűzött központi ponthatár. Ehhez képest mind a négy karon 400-nál több ponttal lehetett csak bejutni.
  • Az ELTE pszichológia szakára a meghirdetett 420 pont helyett 445, szociológia szakára 300 pont helyett 390 pont kellett.
  • Az anglisztika szakokon a központilag kitűzött ponthatár 310 volt, ehhez képest mindegyik egyetemre ennél jóval magasabb pontszámmal lehetett csak bekerülni: az ELTE-re például 421 ponttal.
  • Bár a turizmus-vendéglátás szakon a Corvinus Egyetem nem emelhette az állami ösztöndíjas helyek számát, most is sokan próbáltak oda bejutni. Ezen a szakon a központilag meghatározott limit 428 volt, de a Corvinuson ehhez 439 pont kellett, az egri Eszterházy Károly Főiskolán pedig 450.
  • A politológia szakokon alacsony, 300 pontos határt húztak meg a tandíjmentes helyekhez. Pécsen 318 pont kellett, az ELTE-n 406, de a Corvinusra 421 pontra volt szükség a bejutáshoz.
  • Az építészmérnöki szakon az a ritkább eset is előfordult, hogy kevesebb ponttal be lehetett jutni valahova a központi ponthatárnál. Ezen a szakon 330-nál húzták meg a limitet, de a Debreceni Egyetem Műszaki Karára már 284 ponttal is felvettek hallgatókat. Ilyen akkor fordulhat elő, ha a keretszámot csak így tudják feltölteni. A Műegyetem építészmérnöki szakára 356 pont kellett. 

Matematika!

A hivatalos ponthatárok először a Felvi.hu-n váltak elérhetővé. Ezzel egy időben megjelentek a pontszámok az okostelefonos appokon, akik pedig regisztráltak, sms-ben is értesítést kapnak az eredményükről.

Így jön össze az 500 pont

Az 500 felvételi pont a következőképpen szerezhető meg: 200-200 pontot a középiskolai teljesítmény és a felvételi vizsgának megfelelő érettségi eredmények összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével lehet elérni (ha ez kedvezőbb a felvételizőnek). További 100 pluszpont szerezhető az emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, tanulmányi versenyen elért eredménnyel.  Idén 280 a minimumponthatár, azaz ennél kevesebb ponttal nem lehet bekerülni a felsőoktatásba. 

A ponthatárokat egy informatikai algoritmussal határozzák meg. Megnézik, hány szabad hely van a felsőoktatási intézmények szakjain, hányan jelentkeztek ezekre, és ők milyen pontszámot értek el. Ez alapján sorolják be a felvételizőket a helyekre. A magasabb vagy alacsonyabb ponthatár egy-egy szakon önmagában nem sokat jelent. Ahol sok helyet hirdettek meg, vagy amelyik képzés nem olyan népszerű, oda gyakran alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni. Jellemző azért, hogy azokon a szakokon, ahol sokszoros a túljelentkezés, nagy a verseny, ott magasabbak lehet a bekerülési korlát. 

Tavaly a legmagasabb ponthatár az ELTE 11 féléves, osztatlan tanárképzésén, a matek–spanyol szakon volt, ahova 478 pont kellett, erre a szakra azonban mindössze egyetlen embert vettek fel. Magas volt még a ponthatár a  Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem-állampolgári ismeretek-latin tanári szakjára (476) és a  Corvinus önköltséges  kereskedelem és marketing képzésére (470).   

A legtöbben gazdálkodási és műszaki szakokra jelentkeztek

Tavalyhoz képest az egyetemre készülők száma néhány százzal csökkent: 105 616-an jelentkeztek a felsőoktatásba. A csökkenés 2013-ban volt látványos, amikor jelentősen csökkenteni akarták a tandíjmentes helyek számát. Akkor 100 ezer alá esett ez a szám. Az egyetemeknek ezzel együtt számolniuk kell azzal, hogy a 2000-es években jellemző 140-150 ezres jelentkezési számok már nem térnek vissza, azaz drasztikusan csökken a hallgatók száma. 2014-ben az alap- és osztatlan képzésen tanulók 38 százaléka fizetett tandíjat.

 

Az idei jelentkezők közül 68 597-en első helyen alapképzést jelöltek meg, osztatlan mesterképzést 10 391-en, felsőoktatási szakképzést pedig 5388-an. A felsőfokú végzettséggel rendelkező felvételizők közül valamivel több mint 21 ezren mesterképzésre jelentkeztek első helyen.

A legtöbben műszaki képzésre adták be a jelentkezési lapjukat: ide jelentkezett a diákok 16 százaléka. A gazdaságtudományi képzésre a felvételizők 15 százaléka, a pedagógusképzésre 12 százaléka szeretne bejutni.

Ha a legnépszerűbb szakokat az összes oda jelentkező száma alapján nézzük, akkor az első három helyen a gazdálkodási és menedzsment, a gépészmérnöki és a mérnökinformatikus képzés áll. 

A 15 legnépszerűbb alap- és osztatlan szak      
Szak Összes jelentkező Elsőhelyes jelentkező
gazdálkodási és menedzsment 6837 3136
gépészmérnöki 5520 3051
mérnökinformatikus 5152 2911
kereskedelem és marketing 5082 2001
turizmus-vendéglátás 4961 2560
ápolás és betegellátás 4594 2834
óvodapedagógus 4568 3084
osztatlan tanári képzés 3963 2263
pszichológia 3762 2594
műszaki menedzser 3723 1465
gazdaságinformatikus 3708 1607
jogász 3665 2886
pénzügy és számvitel 3290 1889
programtervező informatikus 3183 1652
tanító 3157 1663

A szakokat az alapján is rangsorolni szokták, melyikre adják be legtöbben első helyen a jelentkezésüket (mindenki legalább három helyre jelentkezhet). Az első helyes jelentkezés valódi elhatározást jelent, a diákok erre a szakra szeretnének leginkább bejutni. Ez alapján is a gazdálkodás és menedzsment szak az első, de a második helyre itt az óvodapedagógus képzés jött fel, a harmadik a gépészmérnök szak. Utánuk a mérnökinformatikus és jogász szakok következnek.

Idén is a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Szegedi Tudományegyetemre és a Debreceni Egyetemre szeretnének bejutni, de ez nem véletlen, mert ezek az egyetem hirdették meg a legtöbb szakot és helyet. 

Azt, hogy kit hova vettek fel, a diákok az e-felvételi rendszeren belül letölthető besorolási döntésből tudhatják meg. Amint a határozat elérhetővé válik, az Oktatási Hivatal e-mailben is értesíti a felvételizőket, legkésőbb augusztus 5-ig. Akiket felettek, azokat az egyetem vagy főiskola levélben is értesíti. Ezek az értesítések tartalmazzák a beiratkozással kapcsolatos információkat.

Akit sehova nem vettek fel, az a pótfelvételi eljárásban jelentkezhet újra még augusztusban. Ebben az eljárásban azokat a helyeket hirdetik meg, amelyeken még vannak szabad helyek.